Mosolyszünet fogadja az új EU-tagokat

Épphogy csak jóváhagyták Románia és Bulgária EU-tagságát, de máris úgy tekintenek a két balkáni országra, mint a csoport gazdasági mostohatestvéreire. A burjánzó korrupció, a szervezett bűnözés és a jogharmonizáció hiányosságai mellett az uniós eurómilliárdok felhasználása is nagy feladatokat ró a januárban csatlakozó új tagokra.

Egyre többet kell szociális kiadásokra fordítani

A nagy kérdés az, hogy milyen gyorsan emelik kiadásaikat, különösen mivel kevés lehetőség látszik extra állami bevételek beszedésére. Az adók mértéke mindig érzékeny téma, különösen, hogy Románia 16 százalékon fixálta személyi és társasági jövedelemadó szintjét. Ha túlzottan a kölcsönökre támaszkodnak és túl sok pénzt pumpálnak a gazdaságba, az infláció a kamatlábakat felnyomva ismét gyorsulni kezdhet, ami viszont a gazdasági növekedés lassulásához vezethet. Bulgária számára a probléma más. A leva árfolyamát az euróhoz rögzítették, ennek eredményéül az országnak csak kis kontrollja van kamatlábai fölött, amelyek az Európai Központi Bank szintjeivel kapcsolódnak össze. Bulgária számára a fő feladat inflációja kordában tartása a fogyasztói hitelek és a költések visszafogásával, és nem hagyni, hogy a költségvetés kicsússzon a kontroll alól.

Románia és Bulgária korlátozásokra számíthat a kivándorlás terén, nem utolsósorban azért, mert egy főre vetített gazdasági teljesítményük az EU átlagának csak egyharmadát éri el. Ezt a lépést egyébként minden tagország kormánya önállóan teheti meg. Nagy-Britannia, Írország és Svédország, amelyek kitárták munkaerőpiacukat a 2004-ben csatlakozott 10 ország előtt, korlátozásokat fontolgatnak a két balkáni országgal szemben. Magyarországon bizonyos hiányszakmákban várják a munkavállalókat, de összességében a korlátozás is elképzelhető. A nyitott határokra és a közös piacokra vonatkozó EU-elvek az új tagok esetében szintén csak fokozatosan juthatnak érvényre.

Az új tagok csatlakozása után három évig alkalmazható lehetséges szankciókra úgy tekintenek, mint az egyre több bővítést kritizáló hang nyugtatójára, akik szerint e két ország túlságosan szegény és közigazgatásilag túl gyenge - írja a Reuters. Az EU és a tagjelöltek felkészületlenségére hivatkozva sokáig úgy tűnt, Bulgária és Románia csatlakozása 2008-ra halasztódhat, de a Bizottság szerint ez megalázta volna a nemzeteket, ráadásul a reformerek felé rossz jeleket küldött volna, eltántorítva őket a további szükséges átalakításoktól.

Mindkét államnak ki kell építenie a mezőgazdasági támogatásként és regionális fejlesztési segélyként érkező eurómilliárdok megfelelő elosztási mechanizmusait. Ha nem teszik, Brüsszel akár részben be is fagyaszthatja az alapokat. Az EU fenntartja magának a jogot a (valójában a nyugat-európainak eleve negyedét kitevő) farmtámogatások negyedének visszavonására.

Bulgáriában a korrupció és a pénzmosás gyakori jelenség, a vesztegetések és a szervezett bűnözői csoportok a gazdaság nagy részére rátelepedtek. Az országtól azt várják, hogy módosítsa alkotmányát annak érdekében, hogy megszűnjön a homály igazságügyi rendszere függetlenségét és elszámoltathatóságát illetően. Új törvényeket is át kell vennie, hogy javítsa a bírósági folyamat átláthatóságát és hatékonyságát. Romániának áfa-beszedő rendszerét EU-konformmá kell tennie, ezenkívül legfelsőbb bíróságát erősítenie kell, valamint a nyugalmazott állami hivatalnokok vagyonosodását fokozottabban kell vizsgálnia. Ezen célok elmulasztása esetén fennáll a veszély, hogy a többi EU-tag esetleg megtagadhatja a leendő tagok bírósági ítéleteinek elismerését.

Romániának ezenkívül az agráriumban akadnak komolyabb teendői, például a sertéspestis elleni küzdelemben. Ha ezen a téren keleti szomszédunk nem ér el igazi eredményt, az EU akár a román mezőgazdasági termékek közösségen belüli exportját is megtilthatja. Romániában becslések szerint négymillió farmer tevékenykedik, vagyis a mezőgazdasági szektor még Kelet-Európához képest is túl nagy. A következő évben úgy egymilliárd eurót önt az EU a román mezőgazdaságba, de 2010-ben már ennek négyszeresét.

Törékeny reformok

Az ING Románia vezető közgazdásza, Florin Citu szerint az ismert nemzetközi vállalatok legtöbbje eddig azért maradt távol az országtól, mert nem voltak felkészülve a politikusok és a terveiket jóváhagyó hivatalnokok megkenésére. A külföldi befektetések rohama lehet Románia jutalma a túlmagasztalt, de tökéletlen küzdelméért a korrupció és az igazságszolgáltatás hiányosságai ellen. Ha ezeket nem folytatja kellő eredménnyel, a befektetők ismét elmaradhatnak.

A közösség döntése mögött az állt, hogy könnyebb a problémákat az unió határán belül kezelni, mint azon kívül - írja a CNN. Az új tagok megítélése azonban eltérő. Az "erős" EU-t a "soktagú" EU-val szemben preferáló németek és franciák továbbra is szkeptikusak a két balkáni ország csatlakozását illetően, és kitartanak amellett, a két ország még nem kész a tagságra. A britek pedig gyakorlatilag feltétel nélkül támogatták Bulgária és Románia tagságát, jóllehet munkaerőpiacukat korlátozzák előttük. A régi EU-tagok közül egyébként egyik sem alkalmazza a személyek szabad vándorlásáról szóló uniós alapelvet a belépők esetében.