Megmaradt a 6 százalékos alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa hétfői ülésén továbbra is változatlanul hat százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot. A döntés megfelel azt elemzői várakozásoknak. A Monetáris Tanács szerint a konjunkturális adatok kedvezőek. A tanács ugyanakkor figyelmeztetett a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság csökkenésére, és ezen keresztül az államháztartási reform szükségességére. Járai Zsigmond jegybankelnök szerint a Monetáris Tanács nem reagál kisebb árfolyamváltozásokra.

"Kisebb árfolyam-változásra nem kíván kamatemeléssel reagálni a Monetáris Tanács, így a hétfői ülésen kamatemelési javaslat nem volt, az alapkamat változatlanul 6 százalék" - jelentette ki Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.

Az MNB elnöke hozzátette: amennyiben a nemzetközi tőkepiaci helyzet változása, vagy a hazai egyensúlyi helyzet tartós hatást gyakorol az inflációs kilátásokat meghatározó folyamatokra, azokat a Monetáris Tanács döntéseinél figyelembe veszi majd.

"Az inflációs folyamatokat kedvezőnek ítélte a testület, az árstabilitási célt nem fenyegeti különösebb veszély" - rögzítette az elnök. Járai Zsigmond rámutatott: a február 20. és március 20. közötti időszakban a régiós valuták közül a cseh és a szlovák korona nem gyengült az euróhoz képest, a zloty 2,5 százalékkal, a forint 4,4 százalékkal értékelődött le.

A tanács sürgette az államháztartási reformot

Változatlanul hagyta a Monetáris Tanács a jegybanki alapkamatot. A Nemzeti Bank irányadó alapkamata továbbra is hat százalék.

A Monetáris Tanács indoklásában kifejtette: mind a kül- mind a belföldi konjunkturális adatok kedvezőek, ezért nem indokolt elmozdulni a hat százalékról. A tanács szerint az év eleji áfa-csökkentés a vártnál kevésbé nyomta lefelé az árakat, azonban ennek inflációs hatását kiegyenlítette a bér és szolgáltatási adatok, valamin a piaci szolgáltatások körében megindult dezinfláció.

A Monetáris Tanács közlemény szerint szigorúbb monetáris kondíciók váltak meghatározóvá a fejlett országokban, ami - a globális kockázatvállalási hajlandóság romlásán keresztül - a feltörekvő piacokra is nyomást gyakorolt. A Monetáris Tanács korábbi közleményeiben többször felhívta a figyelmet a rendkívül kedvező nemzetközi tőkepiaci hangulat megváltozásából fakadó hazai kockázatokra. A jelenleg egyre kézzelfoghatóbbá váló kockázatok felerősítik a költségvetési hiánycsökkentés szükségességét. A magyar gazdaság egyensúlytalanságának csökkentésével lehet tompítani a kedvezőtlen nemzetközi folyamatok magyar gazdaságra gyakorolt hatását.

Bejött az elemzők váraskozása

A Reuters brit hírügynökség által múlt hét közepén megkérdezett 18 elemző és 16 devizakereskedő egyöntetűen úgy vélekedett, hogy a monetáris tanács nem módosít majd az alapkamaton. Így március már az ötödik hónap, amikor az elemzők és a dílerek egyhangúan változatlan kamatot valószínűsítenek.

A felmérés szerint a befektetők elbizonytalanodása ugyanakkor fenntartja egy újabb forintgyengülés és egy ezt követő kamatemelés kockázatát. Különösen, ha a világpiacokon ismét csökken az érdeklődés a rizikós devizák iránt olyan időszakban, mielőtt még az új magyar kormány hihető programot vázolna fel a nyugtalanító költségvetési hiány lefaragására.

Az elemzők szerint kétszer váltott hangulatot a magyar piac a múlt héten. A hét elején a forint az euróval szemben a két éve tapasztalt leggyengébb szinten, 266,50 környékén állt, felélesztve a hónapok óta alvó várakozást, hogy az MNB kamatai megemelésével igyekszik majd stabilizálni a forintot. Később azonban a világpiacon alábbhagytak a félelmek a tekintetben, hogy a világ nagy jegybankjai tovább emelik kamataikat.

Az elmúlt 12 hónapban a monetáris tanács kilencszer mérsékelte a kamatot: januárban 50 bázisponttal 9,0 százalékra, februárban 75 bázisponttal 8,25 százalékra, márciusban 50 bázisponttal 7,75 százalékra, majd áprilisban, májusban, júniusban és júliusban egyaránt 25 bázisponttal 6,75 százalékra, augusztusban 50 bázispont 6,25 százalékra, szeptemberben pedig 25 bázisponttal, így alakult ki a jelenlegi 6,0 százalék.

Az ülés rövidített jegyzőkönyvét 2006. április 14-én 14 órakor teszi majd közzé a Magyar Nemzeti Bank