Alacsonyabb hiánnyal számol a kormány

A kormány az 6,8-ról 6,6 százalékra csökkentette az államháztartás 2007. évi hiány előrejelzését a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva. A tavalyi, már egyeztetett előzetes ESA'95-ös hiányt pedig 9,2 százalékra módosította a korábban közölt 10,1 százalékról. Az inflációs előrejelzést ugyanakkor megemelték.

A központi áremelések és az önkormányzatok áremelései miatt vált szükségessé 7 százalékra emelni a korábbi 6,2 százalékos 2007. évi átlagos inflációs előirányzatot - mondta Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium (PM) szakállamtitkára szerdán, Budapesten sajtótájékoztatón.

Kovács Álmos elmondta: a megemelt inflációs prognózis után sem vár a korábbinál nagyobb áfa bevételt a szaktárca, mivel a PM a korábbi 2006-os fogyasztás tervezésénél nagyobb összeggel számolt, de kiderült, hogy a 2006. évi fogyasztás valójában kisebb, és 2007-ben nem emelkedik.

Az idei pénzügyi hiány módosításakor a PM azzal számol, hogy a kamatkiadások 40 milliárd forinttal kisebbek lesznek, 50 milliárd forint többletbevétel várható jövedéki adóból, személyi jövedelemadóból és tb-járulékból, 15 milliárd többletbevétel keletkezhet társasági adóból az elvárt jövedelem nyomán, és az egyensúlyi tartalék is 15 milliárddal csökkenthető.

Ugyanakkor nyugdíjakra 60 milliárd forinttal kell többet költeni, az elvárt adó miatti kiesés a második félévben 30 milliárd forintra tehető.

Áprilisra 9 milliárd forint többletet vár a PM

A Pénzügyminisztérium (PM) áprilisra - önkormányzatok nélkül - 9 milliárd forint pénzforgalmi többletet vár, az első félévre pedig 1130,7 milliárd forint hiányt - jelentette be Tátrai Miklós, a szaktárca államtitkára szerdai sajtótájékoztatóján.

A PM nemcsak az eredményszemléletű (ESA'95) hiányt csökkentette 6,7 százalékról 6,6 százalékra, hanem a pénzforgalmi hiányt is. Az új prognózis szerint 2007-ben a GDP 6,2 százalékának megfelelő 1569,6 milliárd forint deficit várható a korábbi 6,3 százalék 1600,1 milliárd forintot, a GDP 6,3 százalékát kitevő helyett.

A márciusi pénzforgalmi deficit az előzetes adatnak megfelelően 349,3 milliárd forint volt, a prognosztizált 373,1 milliárddal szemben. Az első negyedéves összesített hiány 762,4 milliárd forintot tett ki, kisebb a várt 786,2 milliárdnál.

25 milliárd forint feletti illetékbevétel március végéig

Az első negyedévben 25,36 milliárd forint illetékbevétel keletkezett, ebből 10,085 milliárd forint márciusban - derül ki az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) honlapján közzétett adatokból.

A befizetések 64 százaléka (16,144 milliárd forint) a háztartások, 36 százaléka (9,216 milliárd forint) a vállalkozások befizetéseiből származik.

A pénzforgalmi bevétel - ami figyelembe veszi a túlfizetéseket, visszatérítéseket, függő és átfutó tételeket is - 21,819 milliárd forint volt az első negyedévben.

A legnagyobb illetékbevétel az ingatlan-átruházások (18,784 milliárd forint) és a gépjármű-átruházások (3,903 milliárd forint) kapcsán keletkezett.

A háztartások a ezen a két címen mintegy 10,38 milliárd, illetve 3,39 milliárd forint illetéket róttak le, míg az öröklési illeték közel 1,473 milliárd, az ajándékozási illeték 372 millió forintot vett ki a lakosság kasszájából. Bírósági eljárási illetékekre az első negyedévben mintegy 409 millió, államigazgatási eljárási illetékekre mintegy 112 millió forintot költöttek a háztartások.

A vállalkozások befizetései között a legnagyobb tétel szintén az ingatlan-átruházási illeték (8,401 milliárd forint) volt. Gépjármű-átruházási illeték címén 508 millió, államigazgatási eljárási illeték címén 207 millió, bírósági eljárási illeték címén pedig 99 millió forintot fizettek ki.

A március végéig képződött 25,36 milliárd forint illetékbevételből 14,435 milliárd forintra a központi költségvetés jogosult, míg az önkormányzatokat - a beszedéssel kapcsolatos költségek levonása után - 10,925 milliárd forint illeti meg.

Budapesten az első negyedévben mintegy 8,911 milliárd forint illetékbevétel keletkezett, az összes bevétel több mint harmada. A megyék közül a legtöbb illetéket továbbra is Pest megyében (2,052 milliárd forint) és Veszprém megyében (989 millió forint) fizették be a háztartások és vállalkozások.