Jó üzlet a szélerőmű - már spekulánsok is megjelentek

Nagy volt a tülekedés annak idején a szélerőművek engedélyeztetése körül, hiszen a hatóság csak alig ötödét engedélyezte a befektetők terveinek. Azóta azonban még ennek a kisebb lehetséges kapacitásmennyiségnek is csak kis része épült fel, ezért sokan spekulánsokat gyanítanak a háttérben. Pedig szélerőművet építeni nem rossz üzlet - most éppen a spanyol Iberdrola invesztálna gyenge 40 milliárd forintot magyarországi szélkerekekbe -, a gazdasági tárca szerint hamarabb megtérül és vitathatatlanul tisztább, mint a manapság terjedő biomassza-erőművek.

A különféle zöldenergiák kihasználásában érdekelt befektetők Ádám Sándor szerint nem könnyítik meg egymás dolgát, például a bioetanol és a szélenergia lobbi ugyanis gyakran kölcsönös (sokszor alaptalan) vádaskodással igyekszik aláásni a másik érvelését. Így lehetett találkozni olyan állítással is, hogy a szélmalmok infrahangja vetélést okoz.

A fő probléma azonban a szélerőművek egyenetlen teljesítményével összefüggő hálózati szabályozhatóság, illetve szabályozhatatlanság - mondja a Mavir szakembere. A villamos energia ugyanis nehezen tárolható, a például Ausztriában alkalmazott víztározós megoldás domborzati viszonyaink miatt nehezen kivitelezhető, és a környezetvédők már a kisebb vízerőműveket is erősen ellenzik. Az osztrákoknál az éppen nem használt, szélből származó többlet villamos energiával víztározókat töltenek föl, ami később a leengedés fázisában alakítható át ismét villanyárammá. Ez is magyarázza a Bécsi-medence sűrű szélkerék erdejét.

Magyarországon azonban nagyobb szélben egyéb, hagyományos erőművek teljesítményét kellene visszafogni, ennek viszont komoly költségvonzatai vannak, hiszen nem kapcsolhatók csak úgy ki-be - fogalmaz Ádám Sándor. Az erőművek gazdaságtalan visszaterhelhetősége abból is fakad, hogy az ország erőművi struktúráját a vas és acél jelszavainak korában tervezték, gyakorlatilag folyamatos terhelésre. Amúgy is gyenge hatásfokú, nagyrészt korszerűtlen erőműveink ezért csak nagy veszteséggel szabályozhatóak - mondja Ádám Sándor.

Megoldható a szabályozás

A Magyar Szélenergia Társaság szerint viszont a szélerőművek nem képviselnek olyan nagyságrendet a villamosenergia-rendszeren belül, hogy annak összeomlását, vagy szabályozhatatlanságát elő tudnák idézni. Szerintük ezért téves az az álláspont, hogy szivattyús tározós erőművet a szélerőművek ingadozó teljesítményének kiszabályozása miatt kellene megépíteni Magyarországon. Részletes szélelőrejelzések segítségével, és megújuló-kiserőműves mérlegkör szervezésével az időjárásfüggő megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelés szabályozási igénye műszakilag gyakorlatilag megoldható.

Ráadásul szélenergiát nem csak hálózatra csatlakozó, ipari méretű szélerőművekkel lehet hasznosítani, itt is gyártanak és forgalmaznak néhány watt, néhány kilowatt teljesítményű szélerőgépeket, amelyek háztartások villamos energiaigényét képesek kisegíteni. A tanyák villamosításában fontos szerepük lehet a nap- és szélenergiát hasznosító hibrid rendszereknek, amelyek a villamosenergia-hálózaton kívül eső területeken szigetüzemben képesek áramot termelni.

forrás: GWEC; Globális Szélenergia Tanács

Az európai piac 2006-ban 7588 megawatt szélerőmű-kapacitással bővült, a növekedés 23 százalék 2005 végéhez képest - állítja az Európai Szélenergia Társaság (EWEA). A beruházások értéke 2006-ban elérte a 9 milliárd eurót. Az elmúlt 7 évben Európában a földgáztüzelésű erőművek után legnagyobb számban szélerőműveket telepítettek. A megújuló energiák elterjedését a magas fajlagos költségek is gátolják, így az állami szerepvállalás elengedhetetlen ezen a téren - véli a Magyar Szélenergia Társaság. Európában országonként eltérően, beruházási támogatással, adókedvezményekkel, ártámogatással, valamint zöld bizonyítvány kiadásával nyújtanak támogatást az ilyen beruházásoknak.

Egy átlagosan szeles évben a szélerőművek az Európai Unió teljes energiafelhasználásának közel 3,3 százalékát fedezik (ez a teljes magyar villamosenergia-felhasználásnak több, mint kétszerese). A szélenergia piac az elmúlt években hasonlóan bővült, mint az atomenergia a '70-es években. Európában Németország és Spanyolország tudhatja magáénak a piac több mint 50 százalékát. A harmadik helyre zárkózott Franciaország, annak ellenére, hogy hagyományosan atomenergiapárti. Az EU új tagországaiban a 2005 évi 60 megawatt kapacitás 2006 végére megháromszorozódott, 2006-ban elérte a 183 megawattot. Ezt főként három ország teljesítette: Lengyelország (69,3 megawatt), Litvánia (49,05 megawatt) és Magyarországon (43,4 megawatt).

Holnapután

A jövőre vonatkozó forgatókönyvek szerint a szél részesedése az elektromos áram termelésében tovább nőhet, 2010-re meghaladhatja az 5 százalékot, 2020-ra 13,4 százalékot, míg 2030-ra elérheti akár a 22 százalékot is. Az elmúlt két évtizedben a technológia is sokat fejlődött, így a jelenlegi szélerőművek közel 180-szor több energiát képesek termelni fele akkora fajlagos költséggel, mint 20 évvel ezelőtti elődeik. Az ipari méretű szélerőművek átlagos kapacitáskihasználtsága azonban a hagyományos erőműtípushoz képest még mindig alacsony, 17 és 45 százalék közötti. A szélenergia potenciált illetően nem kell aggódni, az elmúlt 50 évben az északi félgömbön ugyanis nem csökkent a szelek átlagos sebessége.

A szélerőmű kapacitás várható alakulása 2030-ig Magyarországon (megawattban)
évszám	pesszimista	mérsékelt	optimista
2008	105	250	325
2010	250	325	330
2015	330	450	500
2020	330	850	900
2030	265	900	1000

Forrás: Magyar Szélenergia Társaság