Csődhullám előtt az önkormányzatok

Az idei még nem lesz önkormányzati csődök éve, a következő kettőben azonban megszaporodhat a fizetésképtelenné váló önkormányzatok száma - hangzott el egy csütörtöki konferencián. Szakértők szerint az önkormányzatok eladósodásának gyorsulása az államháztartás biztonságát és a konvergenciaprogram teljesítését is veszélyeztetheti.

Az idei év biztos nem lesz önkormányzati csődök éve, és a következő években sem számít csődhullám kialakulásra - mondta Bujdosó Sándor, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkára docens a Helyi Obszervatórium és az Ige Kft. csütörtöki konferenciáján.

Az önkormányzatok teljes adóssága ugyanis a bruttó hazai termék (GDP) 2 százaléka körül alakul. Ez a mutató az Európai Unióban átlagosnak számít, és messze alatt marad az olaszországi 8 százaléknak és a Franciaországban és Hollandiában kimutatott 6 százaléknak.

Az önkormányzatok 1990 óta vehetnek fel hitelt és bocsáthatnak ki kötvéynt, az állam azonban nem garantálja azok visszafizetést. A magyar önkormányzatok 2007 végéig 491 milliárd hiteltartozást és 204 milliárd forint kötvénytartozást halmoztak fel. Így teljes tartozásuk 695 milliárd forint. Eddig 25 önkormányzati csődeljárás indult, egy kivételével mind 1000 és 1500 lakosú települések ellen.

Idén ugyan még nem, de 2009-ben és 2010-ben megszaporodhatnak az önkormányzati csődeljárások - vélekedett ezzel szemben Sepsey Tamás, az Állami Számvevőszék Önkormányzati és Területi Igazgatóságának főigazgató-helyettese. Szerinte ugyanis veszélyt jelent az önkormányzatok eladósodásának felgyorsulása.

Az önkormányzatok hitelei ugyanis három év alatt több mint megduplázódtak, és 2006 végén elérték 463,7 milliárd forintot. Kötvénytartozásuk pedig 2006 vége és 2008 februárjának közepe között több mint 10-szeresére nőtt, és megközelítette a 270 milliárd forintot.

Sepsey Tamás az eladósodás okai közé sorolta, hogy az önkormányzatok kötelező feladataihoz nyújtott normatív állami hozzájárulás reálértéke folyamatosan csökken. Szerinte különösen a megyei önkormányzatok pénzügyi helyzete sérülékeny. Emiatt egyre nagyobb az esélye annak, hogy az önkormányzatok működési költségeiket hitelből vagy kötvénykibocsátásból fedezzék.

Az önkormányzatok hitelállománya

Időpont	Rövid lejáratú	Hoszú lejáratú	Összes
	(Mrd Ft)	(Mrd Ft)	(Mrd Ft)
2003. vége	48,6	163,6	212,2
2004. vége	68,2	200,3	268,5
2005. vége	90,6	247,5	338,1
2006. vége	113,8	349,8	463,6

Forrás: Pénzügyminsztérium

Ugyan elsősorban a kis települések önkormányzatai veszélyeztettek, de a nagyobbakat sem kerülik el a pénzügyi problémák. Győr város önkormányzatának likviditási rátája tartósan 1 százalék alatt van, ami azt jelenti, hogy a város közel van a fizetésképtelenné váláshoz. Budapest VI. kerületének önkormányzata pedig ingatlanvagyonának folyamatos feléléséből fedezi működési költségeit.

Számos esetben az önkormányzati képviselők nincsenek pontosan tisztában az általuk irányított önkormányzat pénzügyi helyzetével. A számukra készült költségvetési beszámolóknak mintegy 10 százaléka nem tartalmazza az önkormányzat jövőbeli kötelezettségeit, és körülbelül harmadából pedig nem derül ki, hogy hiánnyal zárt a költségvetés.

Az önkormányzatok által kibocsátott kötvények állománya

Időpont	forint alapú	euró alapú	frank alapú	Összesen
	(Mrd Ft)	(Mrd Ft)	(Mrd)	(Mrd Ft)
2006. végén	900,0	0,0	24 548,3	25 448,3
2007. végén	25 333,0	1 536,0	176 614,4	203 483,4
2008. február közepén	29 448,0	1 536,0	238 396,0	269 380,0

Forrás: Pénzügyminisztérium

Tovább gyorsíthatja az önkormányzatok eladósodását, hogy hiteleikkel kapcsolatos adataik - a módosult hitelintézeti törvény alapján - tavaly január óta már nem kerülnek be a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR) - hívta fel a figyelmet Schneider Magdolna, az MFB Zrt. igazgatója. Így a hitelező bankok nem tudhatják, hogy a hitelért folyamodó önkormányzatnak mennyi adóssága van és korábban teljesítette-e kötelezettségeit.

Komoly mértékben veszélyezteti a központi költségvetés stabilitását, hogy az önkormányzatok hiteleket vehetnek fel és kötvényeket bocsáthatnak ki, és közben az államháztartás részét képezik - mondta Szegvári Péter címzetes egyetemi docens.

Az önkormányzatok eladósodásának gyorsulása a konvergenciaprogram teljesítését is veszélyezteti -állította Varga Sándor, a pénzügyminisztérium főosztályvezetője. Az önkormányzatok hiánya egy átlagos évben a bruttó hazai termék 0,1-0,4 százaléka között szokott lenni, az országgyűlési és önkormányzati választások évében viszont 1 százalék körül szokott alakulni. Ez önmagában nem tűnik jelentősnek, annak fényében viszont mégis sokat számít, hogy 2010 után az államháztartás teljes hiányát stabilan 3 százalék alatt kell tartani.

A Pénzügyminisztérium főosztályvezetője szerint szigorítani kellene az önkormányzatok forrásbevonási lehetőségeit. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis azokat csak az önkormányzatok bevételeinek nagysága korlátozza, és a szabályok nincsenek tekintettel a kiadásokra. A főosztályvezető szerint korlátot bevételek és kiadások különbsége alapján volna célszerűbb megállapítani. Emellett úgy véli, hogy elő kellene írni az önkormányzatoknak, hogy kiadásaikat csak bevételeikből fedezhessék.