Vágólapra másolva!
Új lakás vásárlók számára olcsóbb, míg az idősebb korosztálynak szinte egyedülálló lehetőséget jelent lakásvásárlásnál a lízing. Aki képes megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy a hivatalos tulajdonjog csak a kifizetés után száll rá, annak érdemes elgondolkozni ezen a finanszírozási formán.
Vágólapra másolva!

Magyarországon nagyon kevesen gondolkodnak még lakáslízingben, pedig ennek a konstrukciónak több előnye is van a normál hitelekkel szemben. Akinek persze jár kamattámogatásos hitel, nem is érdemes sem piaci hitelben, sem lakáslízingben gondolkodni, egy sima piaci hitelnél azonban érdemes megnézni az egyre több banknál létező lízing ajánlatokat is. Sőt, a lakáslízing akár hitelként is funkcionálhat, hiszen arra is van lehetőség, hogy saját lakásunkat eladjuk egy lízing cégnek, amit saját magunk lízingelünk vissza, miután megkaptuk a vételárat.

A lakáslízing egyetlen komoly hátrányát az jelentheti, hogy a lízingelő csak a teljes vételár kifizetése után válik igazi, formális tulajdonossá. Aki azonban ezen túl tud lépni, komoly lehetőségeket láthat ebben a finanszírozási formában. A lakáslízing esetében ugyanis a lízingelő minden más szempontból tulajdonosi jogokkal rendelkezik, ugyanúgy mint egy normál hitel esetében.

Eladásnál nem kell illetéket fizetni

A lízingelt lakás bérbe adható, eladható, akár többször is, lehetőség van elő-, és végtörlesztésre is. Eladásnál előnyt jelent az is, hogy a hitellel ellentétben nem kell vagyonátruházással kapcsolatos illetéket megfizetni, csupán a lízingcéggel kell a vevőnek egy új szerződést kötnie.

Aki nem tudja fizetni lízingdíját, azzal ugyanúgy járnak el, mint egy normál hitel esetében. Amennyiben nincs mód a törlesztés átütemezésre, akkor a lakás eladásából a lízingcég ugyanúgy csak a tőketartozásra tart igényt, és a megmaradt összeget az adósnak fizeti vissza.

Forrás: [origo]

Forrás: Lízingszövetség, 2007-es adatok alapján

Újépítésű lakás esetében komoly előnyt jelenthet a lízinget választónak, hogy az általános forgalmi adót nem kell előre megfinanszírozni, így ezután nem kell kamatot sem fizetni. Ez pedig közel 20 százalékkal kevesebb kamatköltséget jelent. Azoknak is érdemes lehet átböngészni a lízing adta előnyöket, akik életkoruk miatt hitelt már nem vehetnek fel. Ebben az esetben ugyanis lehet találni olyan lízincéget, amelyik életkortól függetlenül ad lehetőséget.

Megnéztük egy 15 millió forint értékű új lakásnál, hogyan néz ki a törlesztő részlet az OTP oldalán található törlesztő kalkulátor, illetve díjtáblázat segítségével. A lakás vásárlásánál 5 millió forint önerőt figyelembe véve 10 millió forint hitellel számoltunk. Ennek törlesztő részlete 20 éves futamidő esetében a lízingnél 69 624 forint, míg a hitelnél 77 335 forint lett. Így tehát valóban látszik a törlesztőrészletnek az áfa különbségéből adódó eltérése, s ezt az előnyt tovább növelheti, hogy új lakásnál akár nulla százalékos befizetéssel is lehet - természetesen megfelelő jövedelem esetében - új lakást lízingelni.

Amire nagyon kell figyelni

A lízing esetében egyetlen dolog van, amire nagyon oda kell figyelni. Egy normál hitel esetében ugyanis gyakorlatilag mindegy, hogy ki adja azt, hiszen az adós azzal járhat a legjobban, ha a cég tönkremegy, és jó esetben a papírjai is elvesznek, hiszen ebben az esetben eltűnik az adóssága.

Ez azonban a lízingnél teljesen másként működik. Itt bizony a lízingcég csődje esetében könnyen elúszhat a lízingelt lakás, így mindenképpen érdemes olyan társaságot választani, amelyik még a futamidő végén is nagy valószínűséggel üzemelni fog.

Az ingatlan lízing 2006-ban tört előre

A Lízingszövetség adati szerint a 2006-os év volt az ingatlanlízing előretörésének éve. Akkor egy év alatt 70 százalékkal növekedett a finanszírozás összege, és így meghaladta a 110 milliárd forintot. Ezzel a szektor részesedése a teljes lízing piacból 11 százalék lett, amely már megközelíti a Leaseurope tagszövetségek jelenleg 14 százalékos átlagértékét.

Az ingatlan finanszírozás a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján a tavalyi év első félévében 30 százalékkal bővült 2006 első félévéhez képest. Ez abszolút értékben 59 milliárd forintos kihelyezést jelentett, ami nagyságrendileg a 2005-ös teljes éves finanszírozásnak felel meg. Ezzel a szektor részesedése a teljes lízingpiacból 11 százalék maradt.

Az 59 milliárd forintból közel 10 milliárdot a lakossági lakásfinanszírozás, további 3,6 milliárdot pedig egyéb lakossági, de nem lakás jellegű ingatlanok finanszírozása tette ki. Az új szerződésekkel együtt a szektor 2007 első félév végi tőkekintlévősége meghaladta a 240 milliárd forintot, amiből a lakossági állomány 22 milliárd volt, az operatív lízing pedig 120 milliárd forintot tett ki.

A lakáslízing térnyerését jelzi a finanszírozott ingatlanok számának több, mint 400 százalékos növekedése is, és ezzel párhuzamosan az egy szerződésben kihelyezett összeg jelentős csökkenése. Tavaly a 2006-os átlagos 168 millió forintról negyedére, mintegy 42 millió forintra csökkent egy átlagos szerződés összege.