Rosszabbul megy a cseheknek

Júliusban 6,9 százalékra emelkedett a tizenkét havi infláció Csehországban a júniusi 6,7 százalékról. A munkanélküliség 5,3 százalékra nőtt a júniusi 5,0 százalékról.

Az infláció növekedését a magas olajár, valamint a dohánytermékek adójának emelése okozta. A szakértők szintén 6,9 százalékos júliusi inflációt vártak, tizenkét hónapra számolva.

A havi szintű növekedés 0,5 százalékos volt, miután júniusban az árak 0,2 százalékkal emelkedtek májushoz viszonyítva. Az elemzők erőteljesebb, 0,6 százalékos júliusi havi inflációt vártak.

A júliusi inflációs adat jelentősen befolyásolhatja a piacokat, mert előzőleg az elemzők lehetőséget láttak további kamatcsökkentésre, miután csütörtökön a cseh központi bank mérsékelte az alapkamatot.

A cseh jegybank várakozása szerint januárra a tizenkét havi infláció 3,1 százalékra süllyed, a jövő év végén pedig már csak 2,2 százalék lesz. A Cseh Nemzeti Bank állandó célja 3 százalék, plusz-mínusz 1-1 százalékpontos tűréssel.

A Capital Economics egyik szakértője szerint azonban túlságosan derűlátó a cseh jegybanki előrejelzés, és ezt a vélekedést megerősíteni látszik a legfrissebb adat a júliusi fejleményekről. Mivel a júliusi adatot a központi bankban minden bizonnyal ismerték már csütörtökön, a kamatcsökkentés kizárólag a korona leértékelésének szándékával magyarázható, ami valamelyest sikerült is. Az elemző, aki rámutatott arra, hogy az infláció alakulása sokban függ a korona árfolyamától, úgy vélte, a jegybanki alapkamat 3,5 százalékon stagnál az év végéig, hiába sejtet a központi bank inflációs előrejelzése további pénzügypolitikai enyhítést. Másfelől, ha a kőolaj és az olajtermékek ára tartósan csökken, akkor az infláció csökkenése megközelítheti a központi banki előrejelzést, vélik mások.

A cseh munkaügyi hivatal adatai szerint júliusban 5,3 százalékra nőtt a munkanélküliség a júniusi 5,0 százalékról. A júliusi adat 0,1 százalékponttal felülmúlta az elemzői becsléseket. Tavaly júliusban 6,4 százalékos volt a munkanélküliség Csehországban.