Budapesten tárgyal az IMF és az EU a magyar hitelről

2009.02.04. 12:41

Megérkezett Budapestre a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió delegációja a Magyarországnak nyújtott hitelkeret felhasználásának első, rendes felülvizsgálatára - mondta Pichler Ferenc a Pénzügyminisztérium sajtófőnöke az MTI kérdésére szerdán.

Olvassa el itt a válság híreit!

A hitelezők által küldött delegációk február közepéig maradnak, ez idő alatt tárgyalnak a kormányzat, a Pénzügyminisztérium és a jegybank illetékeseivel.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az Európai Unió együttműködésében mintegy 20 milliárd euró összegű hitelkerethez jutott Magyarország. Ebből eddig 6,9 milliárd eurót hívtak le.

Az IMF igazgatósága 2008 novemberében hagyott jóvá 12,3 milliárd euró (15,7 milliárd dollár, 10,5 milliárd SDR) készenléti hitelkeretet Magyarország számára. Ezt egészíti ki az EU 6,5 milliárd eurós (8,1 milliárd dollár), és a Világbank 1 milliárd eurós (1,3 milliárd dollár) hitelkerete.

Az IMF vezérigazgatója, Dominique Strauss-Kahn január 13-án járt Budapesten, s a miniszterelnökkel, valamint a pénzügyminiszterrel és az MNB elnökével folytatott tárgyalás utáni tájékoztatón emlékeztetett arra, hogy az IMF-fel kötött megállapodás során a magyar kormány határozta meg a feltételeket, illetve a szükséges lépéseket, amelyek a valutaalap számára is elfogadhatóak voltak.

Csökkenteni kell a kiadásokat

A kormány azt vállalta, hogy a 2009. évi 0,9 százalékos GDP-csökkenésre épülő költségvetést módosítja, és a GDP-arányosan 2,9 százalékos államháztartási hiányt 2,6 százalékra mérsékli. A kormány rögzítette azt is, hogy a korábban előirányzott adócsökkentéseket visszavonja, s nem hajt végre olyan változtatásokat az adótörvényekben, amelyek kisebb nettó bevételeket eredményeznek.

A szükséges kiigazítás a kiadási oldalra koncentrálódik, ami összhangban áll Magyarország GDP-arányosan viszonylag nagyméretű állami szektorának szűkítési igényével - áll a szándéknyilatkozatban, amely 2009-ben az elsődleges kormányzati kiadások (GDP-arányosan) két százalékos csökkentését irányozza elő. (Az elsődleges kiadások a kamatterheket nem tartalmazzák.)

A szándéklevélben megfogalmazott költségvetési felelősségvállalásról szóló törvényt (az úgynevezett plafontörvényt) decemberben elfogadta a parlament, és megtörtént a Költségvetési Tanács tagjainak jelölése is.

Strauss-Kahn: strukturális váltásra van szükség

A kormány konzultációt javasolt az IMF-nek arra az esetre, ha az elsődleges egyenlegben finanszírozási problémák miatt korrekciót kell végrehajtani, vagy ha az államadósság szintje több mint 300 milliárd forinttal meghaladja a kijelölt mértéket, illetve ha a makrogazdasági kilátások jelentős mértékben tovább romlanak.

Dominique Strauss-Kahn arról beszélt január közepén Budapesten, hogy Magyarországon további strukturális reformokra van szükség a fenntartható növekedés érdekében. A vezérigazgató utalt a szükséges strukturális reformok néhány elemére, így a bankszektor és a pénzügyi felügyelet megerősítésére, a hatékonyabb munkaerőpiac kialakítására, az adórendszer igazságosabbá tételére.

"Az IMF nem támogatja az általános adócsökkentést" - válaszolta újságírói kérdésre a vezérigazgató, aki inkább átcsoportosítást ajánlott az adórendszeren belül, s azt is felajánlotta, hogy az IMF tanácsaival segíti ezt a folyamatot.