Recesszi�ra sz�m�t j�v�re is az MNB

2009.05.27. 11:23

Konjunktur�lis szempontb�l azonban mind a p�nz�gyi szektor, mind a k�lts�gvet�si politika prociklikus viselked�se m�ly�ti �s elny�jtja�a recesszi�t, �gy a magyar gazdas�g csak 2011-ben �llhat �jra hat�rozott n�veked�si p�ly�ra. Az infl�ci� az ad�int�zked�sek els�dleges hat�s�t lesz�m�tva visszafogott maradhat - fogalmaznak az MNB szak�rt�i friss infl�ci�s jelent�s�ben.

Az �v elej�n a megel�z� h�napok gyors dezinfl�ci�s tendenci�ja nem folytat�dott tov�bb: mind az infl�ci�, mind a maginfl�ci� az �rstabilit�snak megfelel� 3 sz�zal�k k�r�l alakult az �v els� n�gy h�napj�ban. Az �rn�veked�si �temnek az infl�ci�s c�lhoz k�zeli alakul�sa azonban sz�mos ellent�tes ir�ny� t�nyez� hat�s�b�l ad�dott.

A maginfl�ci� az elm�lt negyed�vek er�teljes �rfolyamgyeng�l�se ellen�re tov�bb lassult, j�r�szt a visszaes� kereslet dezinfl�ci�s hat�sa miatt. A kor�bbin�l gyeng�bb �rfolyam ugyanakkor er�teljesebben jelent meg a feldolgozatlan �lelmiszerek �raiban, ahol az importtartalom magas �s a kereslet j�vedelemrugalmass�ga viszonylag alacsony.

Az MNB alapel�rejelz�se szerint a nemzetk�zi konjunkt�r�ban csak 2010-ben kezd�dhet n�mi �l�nk�l�s, 2011-re azonban m�r a glob�lis
kibocs�t�si r�s z�r�d�s�val sz�molunk, �s �gy hat�rozott b�v�l�st t�telez�nk fel. A bankszektor t�ke�tt�tel�nek tart�s m�rs�kl�d�se
miatt azonban a hitelez�si aktivit�sban a teljes el�rejelz�si horizonton igen visszafogott p�ly�t v�runk.

Arra sz�m�tunk, hogy a magyar gazdas�g az eur�pai �tlagn�l er�teljesebben esik vissza, mivel a k�ls� konjunkt�ra, a hitelk�n�lat sz�k�l�se, �s a k�lts�gvet�si int�zked�sek n�veked�st visszafog� hat�sa egyszerre �rv�nyes�l. Az idei �vre k�zel h�t, j�v�re egy sz�zal�k k�r�li gazdas�gi visszaes�st v�runk. 2011-ben azonban m�r agazdas�gi n�veked�s er�teljes korrekci�j�ra sz�m�t a jegybank. Ekkora ugyanis a k�ls� konjunkt�ra �l�nk�l�snek indulhat, az �l�nk�l� keresletre a jelent�s kapacit�sfelesleggel rendelkez� gazdas�g v�rhat�an gyorsan reag�l, amit az is el�seg�t, hogy akkorra a k�lts�gvet�si kiigaz�t�s versenyk�pess�get jav�t� hat�sa is egyre hat�rozottabban �rv�nyes�lhet.

Az �j int�zked�sek �s a makrogazdas�gi kil�t�sok v�ltoz�s�nak egy�ttes hat�sak�nt a k�lts�gvet�s hi�nya id�n a GDP 3,9 sz�zal�ka k�r�l alakulhat. 2010-re jelent�s bizonytalans�g �vezi a k�lts�gvet�si folyamatokat, a rendelkez�s�nkre �ll� inform�ci�k alapj�n m�r sz�mszer�s�thet�
int�zked�sek mellett 4,5 sz�zal�kos deficitet jelz�nk el�re.

Alapfeltev�seink �rv�nyess�ge eset�n (295 forint/eur�s �rfolyam, 50-60 doll�r k�r�li olaj�rp�lya, a bejelentett korm�nyzati int�zked�sek
megval�sul�sa) az infl�ci� az idei �v v�g�re 6,5 sz�zal�k k�zel�be emelkedhet. Ennek oka a korm�nyzati �fa- �s egy�b indirektad�emel�seknek a hat�sa, m�g az ad�int�zked�sekt�l megtiszt�tott infl�ci� a teljes el�rejelz�si horizonton az infl�ci�s c�l alatt maradhat.

A forint elm�lt �vben bek�vetkezett jelent�s gyeng�l�se ellen�re ugyanis arra sz�m�tunk, hogy a visszaes� hazai aktivit�s, a h�ztart�sokat �rint� megszor�t�sok nyom�n tov�bb cs�kken� fogyaszt�s, a munk�t terhel� elvon�sok m�rs�kl�se - a visszafogottabb b�rk�lts�g-dinamik�n kereszt�l - k�z�pt�von is igen alacsony infl�ci�s k�rnyezetet eredm�nyez.

KAPCSOLÓDÓ CIKK