Elhunyt Fekete J�nos, a Magyar Nemzeti Bank egykori els� eln�khelyettese, a K�d�r-korszak legismertebb �s legellentmond�sosabb bank�ra, aki legut�bb azzal ker�lt a figyelem k�z�ppontj�ba, hogy 2006-ban �llami kit�ntet�se �tad�sakor nem fogott vele kezet S�lyom L�szl� k�zt�rsas�gi eln�k. Feket�t kritikusai az orsz�g elad�s�t�s�val v�dolt�k, szerinte azonban az �jj��p�t�sben vett r�szt.

Kilencvenegy �ves kor�ban elhunyt Fekete J�nos, a Magyar Nemzeti Bank egykori els� eln�khelyettese, a k�d�ri korszak legismertebb magyar bank�ra. Fekete J�nost p�nteken �rte a hal�l, �s�kedden m�r el is temett�k sz�k k�rben.

Fekete az egyik legismertebb magyar bank�r volt, a K�d�r-rendszerben gyakorlatilag � volt a magyar p�nz�gypolitika legbefoly�sosabb alakja, az IMF-t�rgyal�sokat lebonyol�t� k�ld�tts�g vezet�je.

Botr�nyos kit�ntet�s 2006-ban

Fekete legut�bb akkor ker�lt a figyelem k�z�ppontj�ba, amikor 2006-ban a m�rcius 15-ei �llami kit�ntet�sek �tad�s�n�l S�lyom L�szl� nem fogott kezet a bank�rral. A k�zt�rsas�gi eln�k el�zetesen t�bb felterjesztett (Feket�n k�v�l Marjai J�zsef �s Mosonyi Emil) kit�ntet�s�t kifog�solta,�a kisziv�rgott inform�ci�k szerint az�rt, mert olyan szem�lyekr�l volt sz�, akiknek p�lyafut�sa a rendszerv�lt�s el�tti id�szakhoz k�t�dik, amikor m�g nem volt demokratikus a magyar politikai berendezked�s.

A kit�ntet�s ut�n Fekete J�nos az [origo]-nak �gy fogalmazott: "mondjuk �gy, hogy sem S�lyom L�szl�, sem �n nem ragaszkodtunk a k�zfog�shoz. �tvettem az oklevelet �s a d�jat, majd mindketten elfordultunk. Egy�bk�nt is, egyszerre kaptam a kezembe h�rom dolgot is, az oklevelet, az �rdemrendet �s a hozz� tartoz� csillagot. Gyurcs�ny Ferencnek melegen megk�sz�ntem a kit�ntet�st, Szili Katalinnak kezet cs�koltam, mert egy h�lgynek �gy illik."

Kritikusok �s t�mogat�k

Feket�t kritikusai azzal v�dolt�k, hogy felel�ss�g terheli a magyar �llamad�ss�g elenged�s�ben �s ez�ltal a K�d�r-rendszer finansz�roz�s�ban, illetve fenntart�s�ban. Az egykori jegybank�r ezeket a kritik�kat nem fogadta el, a m�ltj�val kapcsolatban az [origo]-nak a k�vetkez�ket mondta: "A jobboldaliak azzal v�doltak, hogy mi elad�s�tottuk az orsz�got. Ez nem igaz, ink�bb �jj��p�tett�k. Ak�r mott� is lehetne: a hitelt�l nem f�lni kell, hanem �lni kell."

Fekete kit�ntet�se nem csak politikai k�r�kben okozott vihart, hanem k�zgazdas�gi berkekben is, az egykori jegybank�r meg�t�l�se ugyanis kor�ntsem egy�rtelm�. Csaba L�szl� k�zgazd�sz egyetemi tan�r az [origo]-nak h�rom �vvel ezel�tt p�ld�ul �tt�telesen "gazdas�gi dikt�tornak" �s az "el�z� rendszer teljhatalm� ur�nak"�nevezte Fekete J�nost, aki szerinte, b�r a nemzeti �rdekekb�l indult ki, de "�nk�nyuralmi eszk�z�kkel" �lt. Csaba L�szl� szerint Fekete J�nos munk�ja �s szerepe nem is nagyon meg�t�lhet�, mert csak t�red�kesen ismerhet� meg, hiszen a vonatkoz� adatok nagyr�szt titkosak, nem megismerhet�k.

Nem �gy l�tja Fekete szerep�t Gy�rf�s R�bert, a GKI Tan�csad� Kft.��gyvezet�je, aki 1975 �s 1987 k�z�tt, azaz Fekete vezet�se alatt a jegybankban dolgozott. A mag�t Fekete felfedezettj�nek tart� Gy�rf�s szerint Fekete legjellemz�bb vezet�i tulajdons�ga az volt, hogy "fantasztikusan tudta motiv�lni a csapat�t, a szem�lyis�ge, a tud�sa, az �gyek feletti kontrollja p�ratlan volt". A "p�ratlan nemzetk�zi p�nz�gyi kapcsolatrendszerrel rendelkez�" Fekete egyik f� m�ve az IMF-csatlakoz�son t�l az volt, hogy az 1980-as �vekre �vtizedek alatt fel�p�tett a jegybankban egy olyan appar�tust, amelyik t�zbe ment �rte, �s � is�t�zbe ment a csapat��rt - fogalmazott Gy�rf�s.

A K�d�r-rendszer bank�ra

Fekete J�nos a rendszerv�lt�s el�tt h�rom �vtizeden �t volt az MNB eln�khelyettese,�ezen poszton kereszt�l a magyar �llamad�ss�g menedzsel�s�nek els� sz�m� felel�se volt. Akt�van k�zrem�k�d�tt abban, hogy a 8 milli�rd doll�ros ad�ss�got cipel� Magyarorsz�g 1982-ben - a szovjet vezet�s tudta n�lk�l - titokban bel�pett a Nemzetk�zi Valutaalapba (IMF).

Az IMF-csatlakoz�sra az�rt volt sz�ks�g, mert Magyarorsz�g 1978-ra a fizet�k�ptelens�g hat�r�ra ker�lt. Ekkort�l�tulajdonk�ppen a hatalom legfels� szintj�n egy p�rhuzamos vezet�s j�tt l�tre: form�lisan megmaradt a p�rthierarchia, de emellett inform�lisan, a val�di d�nt�shoz� a Minisztertan�cs Gazdas�gi Bizotts�ga lett, amelyet Csaba L�szl� megfogalmaz�sa szerint "Marjai J�zsef vezetett, akinek Fekete J�nos volt a jobbkeze".� Ez a helyzet eg�szen 1986 k�zep�ig fenn�llt, �s ez id� alatt a k�zgazd�sz szerint "ez a k�t ember ir�ny�totta az orsz�got".

"Eg�szen p�ratlan preszt�zse volt a vil�gban, itthon ezt tudatosan visszafogta. A nemzetk�zi befoly�s�val azonban az orsz�g legfels� vezet�se tiszt�ban volt, ebb�l is ad�dott az itthoni befoly�sa" - fogalmazott Gy�rf�s, aki szerint nyugaton egyszer�en �t tartott�k a "szocialista blokk bank�r�nak".

Az IMF-deleg�ci�t maga Fekete vezette. A t�rgyal�k k�z�tt az akkori �s a k�s�bbi politikai elit t�bb tagja is ott volt: Medgyessy P�ter, a P�nz�gyminiszt�rium nemzetk�zi f�oszt�ly�nak akkori vezet�je,�k�s�bb minisztereln�k, Pulai Mikl�s tervhivatali eln�khelyettes �s N�meth Mikl�s, aki k�s�bb szint�n korm�nyf� lett.

Fekete befoly�s�t j�l mutatja, hogy kik ker�ltek ki a sz�rnyai al�l. A jegybankban egy�tt dolgozott a hazai bankszektor rendszerv�lt�s ut�ni vezet�inek jelent�s r�sz�vel. Ennek a fiatalabb �s m�ig befoly�sos gener�ci�nak a tagja volt Zdeborsky Gy�rgy, aki hossz� ideig �llt a CIB Bank �l�n, vagy Er�s J�nos, aki az ��B-t �s a K&H Bankot ir�ny�totta r�videbb-hosszabb ideig, jelenleg pedig a Magyar Fejleszt�si Bank �l�n �ll. Ide sorolhat� Simor Andr�s is, a jegybank jelenlegi eln�ke, aki p�ly�j�t szint�n az MNB-ben, Fekete idej�n kezdte.

Po�nos jegybank�r

A rendszerv�lt�s ut�n Fekete a Leumi Bankn�l t�nt fel, a Magyar Fejleszt�si Bankn�l (MFB) eln�ki tan�csad�k�nt dolgozott, majd pedig a Bank of China (Hung�ria) Hitelint�zet Zrt. igazgat�s�gi tagjak�nt lehetett tal�lkozni a nev�vel (a r�szletes �letrajzr�l l�sd keretes �r�sunkat).

Fekete a 2006-os kit�ntet�si botr�ny�ut�n is gyakran nyilatkozott gazdas�gpolitikai k�rd�sekkel kapcsolatban. Az egykori jegybank�r �lesen kritiz�lta 2006-ban J�rai Zsigmondot, az MNB eln�k�t, aki ekkoriban �llamcs�dr�l besz�lt, Fekete szerint ezzel lehetetlenn� t�ve a hi�ny finansz�roz�s�t. Fekete t�bbsz�r hangoztatta azt a v�lem�ny�t is, miszerint a magyar gazdas�gpolitik�nak a mez�gazdas�gra kellene koncentr�lnia.

Feket�t a legt�bben bank�rk�nt ismert�k, pedig ak�r a vicceir�l is ismerhett�k volna, Fekete ugyanis kor�bban a Vid�m Sz�npad politikaikabar�-jeleneteibe �rt po�nokat. Az egykori jegybanki vezet� 2009. �prilis 30-�n meg is kapta a R�di�kabar� atyj�r�l, Marton Frigyesr�l elnevezett eml�kd�jat is.

Fekete J�nos (1918-2009)

Fekete Budapesten sz�letett 1918. szeptember 4-�n, feles�ge Frcska Ilona, gyermeke pedig Fekete R�zsa, Niklai �kosn�. Tanulm�nyait a Marx K�roly K�zgazdas�gi Tudom�nyegyetemen v�gezte, k�s�bb itt tan�rk�nt dolgozott. Els� munkahelye a Szarvasi Takar�kp�nzt�r volt, itt 1936 �s 1948 k�z�tt�tev�kenykedett, innen az�MNB-be t�vozott, ahol 1950-ig volt �ll�sban, majd a P�nz�gyminiszt�rium deviza f�oszt�ly�n lett oszt�lyvezet�, illetve a K�l�gyminiszt�rium Nemzetk�zi P�nz�gyi F�oszt�ly�n �n�ll� oszt�lyvezet�. Fekete 1953 �s 1988 k�z�tt dolgozott az MNB devizagazd�lkod�si ter�let�n, el�sz�r f�oszt�lyvezet�, majd eln�khelyettes, illetve els� eln�khelyettes lett. Jegybank�rk�nt 1988-ig a londoni Hungarian International Bank eln�ke, a b�csi Central-Wechsel- und Creditbank AG fel�gyel�bizotts�gi aleln�ke, az osztr�k Creditanstalt Bankverein nemzetk�zi tan�csad� test�let�nek tagja. Ezenfel�l 1982 �s 1988 k�z�tt az IMF magyarorsz�gi korm�nyz�ja,�1985 �s 1990 k�z�tt orsz�ggy�l�si k�pvisel�, a k�l�gyi bizotts�g tagja.�K�zvetlen�l a rendszerv�lt�s el�tt a reform- �s ad��gyi ad hoc bizotts�g eln�ke, a Minisztertan�cs Tan�csad� Test�let�nek tagja. A rendszerv�ltoz�s ut�ni �vekben az izraeli-magyar Leumi Hitel Bank eln�ke, majd a Magyar Fejleszt�si Bankban a nemzetk�zi kapcsolatok f�tan�csad�ja, illetve a budapesti Bank of China igazgat�s�g�nak tagja volt.