Zöld utat kapott a második nyugdíjpillér átalakítása

A parlament elfogadta a magánnyugdíjpénztárak átalakulásáról szóló törvényt. A jogszabály értelmében 2013-tól a pénztárak helyét üzleti alapon működő biztosítók veszik át a magyar piacon, amelyek a törvény törekvései szerint a mostaninál átláthatóbb, könnyebben kalkulálható módon biztosítanak járandóságot az érintetteknek.

A magyarországi nyugdíjrendszer második pillére, az azt képező magánnyugdíjpénztárak működése jelentősen megváltozik a parlament által hétfőn elfogadott, a magánnyugdíjról és intézményeiről szóló törvény alapján. A szektorban érdekelt cégeknek és a magánnyugdíjpénztárak tagjainak van idejük a felkészülésre, a rendszer 2013-tól lesz éles.

A törvényt 188 igen, 143 nem szavazat mellett, illetve 1 tartózkodással fogadta el az Országgyűlés. Az MSZP-frakció előzetesen kötelező szavazást rendelt el, több képviselője ugyanis nem támogatta a törvény elfogadását. Az Országgyűlés keddi ülése azért kezdődött a tervezetthez képest több mint fél órával később, mert a frakció délelőtti ülésén elhúzódott a törvényjavaslatról szóló vita. A frakcióülésen részt vett Oszkó Péter pénzügyminiszter is.

A törvény elfogadása ellen érvelők azt állították, hogy az átalakítás "lopakodó privatizációt" jelent. Az MTI úgy tudja, többen felmentést kértek a szavazás alól, de azt nem kapták meg. Végül a javaslat ellen szavazott Mécs Imre (MSZP), és tartózkodott Hajdu Attila (MSZP). Megszavazta viszont nyolc fideszes, egy szabad demokrata és három független képviselő.

Az egyszerűség volt a cél

A jogszabály rengeteg helyen írja át a jelenlegi rendszert, a legfontosabb változások közül is kiemelkedik, hogy a magánnyugdíjrendszer javasolt szolgáltatási szabályai az egyszerűséget vették célba, ez mindeképpen változást jelent, mert a jelenlegi rendszer nem feltétlenül tudják a tagok, hogy mire számíthatnak.

Az új szabályozás szerint a magánnyugdíj-járadékként a garantált összegű vagy inflációhoz igazított járadékot kaphat a biztosító ügyfele. Az érintett választhat, hogy csak saját magának igényel életjáradékot, vagy két életre szóló ellátást vesz igénybe.

A járadékot mindenki számára érthetően lehet majd kiszámolni, az összeget az adott időpontig felhalmozott megtakarítás és az úgynevezett járadéktényező szorzataként állapítják majd meg. A férfiak és a nők között nem tesz különbséget a törvény. (A járadékszolgáltató a tagok között más szempontok szerint sem tehet különbséget.)

Biztosíték, garancia

A törvény biztosítékot is nyújt az ügyfeleknek:a különböző kockázatok (működés, befektetés, járadékszolgáltatás) fedezetét a magánnyugdíj-biztosító tulajdonosa saját forrásából, a tagok befizetéseiből képzett tartalékokból, valamint a törvény életbe lépése előtt létrehozandó Magánnyugdíj-garanciaalap forrásaiból finanszírozzák.

A magánnyugdíj-biztosítóknak komoly összeget kell letenniük az asztalra, a magánnyugdíj-biztosító minimális biztonsági tőkéje taglétszámtól függően 100 millió forinttól 2 milliárd forintig terjedhet, a legalacsonyabb összeg az 50 ezernél alacsonyabb taglétszámú szervezetre vonatkozik, a legmagasabb összeg pedig a 300 ezresnél nagyobb tábort magáénak tudó biztosítóra vonatkozik majd. A működéshez előírt összegeket nem biztos, hogy valamennyi jelenleg az ágazatban érdekelt kassza elő tudja teremteni, ezért koncentráció lehet a szektorban.

A működési kiadások fedezetére a magánnyugdíjpénztárakra jelenleg vonatkozó arányokat ír elő az új szabályozás, vagyis a befizetések 4,5 százalékát költhetik erre a célra megalakuló biztosítók. A vagyonkezelési díj 2013-tól 0,5, 2014-től pedig 0,4 százalékra csökken, ez pedig a tagok szempontjából kedvező lehet, mert kevesebbet kell a pénz fialtatásáért fizetniük. (A jelenleg hatályban lévő, a magánnyugdíjpénztárak működését szabályozó törvény is ezt írta volna elő, utóbbi jogszabály szerint a 2011-től 2014-ig fokozatosan csökkent volna a felső limit 0,7-ről 0,4 százalékra.

A törvény haladékot ad az átalakulásra: magánnyugdíj-biztosítóval tagsági jogviszony legkorábban 2013. január 1-jével létesíthető.

Kritika

A törvénytervezetet többen is kritizálták, Matits Ágnes független aktuárius (biztosítási matematikus), a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal (Nyika) tagja péládul az [origo]-nak korábban kifejtette, az új szabályozás azon pontja problémás, hogy annak a szervezetnek, amely járadékszolgáltatást akar nyújtani, kötelezően át kell alakulnia részvénytársasággá.

Az átalakulás miatt komoly és felesleges adminisztrációs kiadásokkall kell számolniuk a kasszáknak, a költségeket és az előírt követelményeket várhatóan leginkább csak a banki és biztosítói háttérrel rendelkező pénztárak tudják majd vállalni, vagyis a többiekkel gyakorlatilag végez a szabályozás. Pedig azok a szervezetek, amelyek nem kívánnak a jövőben sem járadékszolgáltatással megjelenni a piacon, valójában akár a jelenlegi pénztárformában is működhetnének, mivel a részvénytársasági formában a befektetők által jogosan elvárható profitot a vagyonkezeléssel nem foglalkozó szervezetek semmiképpen sem tudják garantálni azokkal a feltételekkel.