Új közösségi társadalombiztosítási rendelet lépett életbe május elsején az Európai Unióban (EU), amely céljai szerint az adminisztráció egyszerűsítését és az uniós polgárok jogainak erősítését célozza az, és érezhetően átszabja a kiküldetési szabályokat.
Az alapvető rendelkezések ugyan nem változtak, az uniós polgároknak bármely tagállam előírásai szerint ugyanazok a jogai és kötelezettségei mint az adott ország állampolgárainak, az új rendelet miatt azonban a vállalatoknak célszerű áttekinteni a kiküldetési szabályzatokat és szükségessé válhat a külföldi foglalkoztatással kapcsolatban kialakított álláspontok felülvizsgálata is.
Új kiküldetési szabályok
"A szabályok alkalmazása különös figyelmet igényel kiküldetés és több tagállamban történő foglalkoztatás esetén" - mondta Gyuricsku Eszter, a Deloitte adóosztályának igazgatója. Az új rendelkezések szerint az érintett munkavállalók a kiküldetés kezdetétől 2 éven át a kiküldő államban maradnak biztosítottak, míg korábban 1 évet engedélyeztek, amit kérelemre 1 évvel lehetett megtoldani.
Eddig, ha valaki több tagállamban - köztük a lakóhelyén is - végzett munkát, akkor utóbbiban fizetette a járulékokat. Az új rendelkezések szerint azonban a kiküldött ezt csak akkor teheti meg, ha a munkája jelentős részét - legalább 25 százalékát - az érintett országban végzi. Ennek megállapításakor a munkaidőt valamint a díjazást kell figyelembe venni.
Tiltott kettős járulékfizetés
Jó hír a kiküldetésben lévőknek, hogy az új szabályozás tiltja a kettős járulékfizetést, májustól már nem kényszerülnek arra, hogy az egyik országban munkavállalóként, a másik országban önálló vállalkozóként lássák el a munkájukat mindkét államban járulékot fizetve. A járulékfizetés mostantól abban az államban történik, amelyikben a magánszemély munkavállalóként végez tevékenységet.
Az egyszerűsítés jegyében bevezetik a kérelmek elektronikus benyújtását és két éven belül a tagállamok intézményeinek elektronikus úton kell cserélniük az adatokat.
Hontalanok és a menekültek
A társadalombiztosítással kapcsolatos szabályok ezentúl kiterjednek azokra a hontalanokra és menekültekre is, akik egy tagállamban lakóhellyel rendelkeznek. A lakóhely meghatározása során figyelembe kell venni bizonyos szempontokat, például a családi helyzetet, a lakhatási körülményeket, a munka végzésének helyét és a jövedelem forrását.
Ha egy adott állampolgár esetén az érintett tagországok nem tudnak megegyezni arról, hogy az illető után hová fizessenek tb-járulékot, akkor azt vizsgálják, hogy milyen szándékkal változtathatott lakóhelyet.