Nagy a sor, de gyorsan megy az ügyintézés a nyugdíjközpontban

Több száz ember jelent meg péntek reggel a nyugdíjbiztosító főigazgatóság budapesti, Fiumei úti kirendeltségénél, hogy nyilatkozzon a magánnyugdíj-pénztárban való maradásáról. Tudósítónk szerint az utcán is sor alakult ki, de az ügyintézés gyorsan halad. Péntek délelőttig 61 ezren nyilatkoztak úgy, hogy maradnak.

Reggel fél 9-kor mintegy ötvenméteres sor állt az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság budapesti, Fiumei úti kirendeltségének épülete előtt - jelentette tudósítónk, akinek becslése szerint mintegy 200-300-an várakoznak arra, hogy nyilatkozzanak a magánnyugdíjpénztárban való maradásukról. Munkatársunk szerint ugyanakkor a hosszú sor ellenére gyorsan halad az ügyintézés, és húsz perc alatt végezni lehet a nyilatkozattétellel.

Az utcai sor 9 órára meg is szűnt, és tudósítónk szerint a távozók közül többen megjegyezték az őrnek, "köszönjük a gyors ügyintézést". Az országban 38 hely közül választhat az, aki fenn akarja tartani a magán-nyugdíjpénztári tagságát. Aki maradni akar, annak január 31-ig, azaz hétfőig személyesen kell nyilatkoznia a 36 nyugdíjbiztosítási igazgatóság egyikénél, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál vagy az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóságnál. A szabályok szerint a magán-nyugdííjpénztári tagnak magával kell vinnie a személyi igazolványát, a lakcímkártyáját és a TAJ-kártyáját a nyilatkozattételhez.

"Az összes ügyfélszolgálati ablak üzemel" - számolt be tudósítónk a Fiumei úti kirendeltségből, aki szerint az ügykezelők segítőkészek, a biztonsági őrök pedig a sort irányítják úgy, hogy minél többen beférjenek az épületbe. Kijelzőkön mutatják azokat a sorszámokat, amelyeknek tulajdonosai mehetnek az ügyfél-ablakokhoz, de emellett egy munkatárs kézi hangosbeszélővel is bemondja a számokat és a hozzájuk tartozó ablakokat. Tudósítónk szerint ugyan rövid időre leállni látszott a sorszámkijelző, de ez is csak pár perces megtorpanást okozott.

Egy fiatal nő tudósítónknak azt mondta, két éve dolgozik, így nincs nagyobb megtakarítása, viszont a munkahelyén volt egy előadás, amelynek az volt a végkicsengése, hogy az öngondoskodásban lehet bízni.

Egy 30 év körüli pár azt mondta tudósítónknak, hogy nekik több millió forintos megtakarításuk van a pénztárban, a férfi azonban megjegyezte, hogy "ha öt forintom lett volna, akkor is megtartom". A férfi azzal indokolta ezt, hogy szerinte senki nem garantálja, hogy lesz-e nyugdíja, amikor eléri a nyugdíjkorhatárt.

Aki amellett dönt, hogy a magán-nyugdíjpénztárban marad, az a kormány döntése szerint nem részesülhet állami nyugdíjban, annak ellenére sem, hogy a munkáltatója fizetni fog utána az államnak. A döntés kritikusai szerint a kormány ezzel a lépéssel gyakorlatilag államosítja a magán-nyugdíjpénztárban lévő megtakarításokat, a kormány azonban azt állítja, hogy épp a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának megteremtése a lényeg.

A Fiumei úti kirendeltségen egy dolgozó munkatársunknak azt mondta, ezen a héten érkeztek tömegesen a nyilatkozók, előtte alig voltak ügyfelek. Aki nem akar maradni, annak nem kell személyesen megjelennie, mivel nyilatkozattétel nélkül a tagsága automatikusan megszűnik március elsejével. Arról azonban mindenkinek írásban kell rendelkeznie, hogy mi legyen a neki járó úgynevezett reálhozammal, vagyis a hozam inflációval csökkentett értékével, illetve a tagdíjkiegészítéssel. Ezt felveheti egy összegben, vagy önkéntes, kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárba utalhatja, vagy kérheti, hogy az állami nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlájára utalják át a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz. (Itt megtalálja minden korábbi cikkünket a magán-nyugdíjpénztárakról.)

Péntek délelőttig 61 ezren nyilatkoztak úgy, hogy maradnak a magán-nyugdíjpénztárban - tájékoztatta az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) a Független Hírügynökséget. Szőke Lovas Zsuzsa, az ONYF sajtótitkára hozzátette, hogy hétvégén nem tartanak nyitva az igazgatóságok, így már csak pénteken és hétfőn, a normál ügyfélfogadási időben nyilatkozhat az, aki magán-nyugdíjpénztári tag akar maradni.