A lakáshitelesek jelentős részét érintheti Rogán adósmentő ötlete

A lakáshitelesek 70-80 százalékát érintheti a kormányzati adósmentés, ha valóban csak a 20 millió forint alatti lakások tulajdonosaira vonatkozik. Az [origo] információi szerint eddig csak szakértői tárgyalások folytak a Bankszövetség és a kormány között, a vezetői egyeztetések a napokban indultak meg. A megegyezés sürgős, a kilakoltatási moratórium július 1-jén biztosan lejár, így elképzelhető, hogy akár már a jövő héten részeredmények születnek.

Legfeljebb 20 millió forint értékű lakások tulajdonosaira lenne érvényes a kormányzati adóssegítő program, mert e határ fölött nehezen lenne magyarázható a szociális alapú jogosultság - jelentette ki Rogán Antal fideszes képviselő, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke a keddi Magyar Nemzetben megjelent interjúban. Az értékhatárral kapcsolatban a legfontosabb kérdés, hogy a 90 napon túl nem fizető lakáshitelesek közül - akiknek a száma most már bőven 100 ezer fölött van - e kritérium alapján mennyien lehetnek jogosultak az állami segítségre. Kovács Zoltán, a Benks.hu pénzügyi tanácsadó cégvezetője érdeklődésünkre azt mondta, ezt nehéz megbecsülni, de vélhetően70-80 százaléknyian tartoznának ebbe a kategóriába. Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség vezetője ugyancsak 70 százalék körülire tette ezt az arányt.

Rogán azt mondta, hogy "kiszámítható törlesztőrészletekkel" segítenének a hitelüket rendben törlesztőknek, de ezúttal nem beszélt a rögzített svájcifrankárfolyamról, noha korábban azt nyilatkozta, hogy ennek a bevezetésén gondolkozik a kormány. Gyuris Dániel, a Bankszövetség alelnöke a Portfolio gazdasági portál által szervezett szerdai konferencián közölte, hogy fix árfolyamszint helyett inkább "védőárfolyamot" kell elképzelni - egy korábbi kijelentése alapján ez 190-200 forint közötti frankárfolyamsávot jelenthet.

Részeredmények már a jövő héten

Konkrét számokról ugyanakkkor még egyáltalán nincs szó a kormány és a bankok között, tudtuk meg a Bankszövetséghez közeli, a kormánnyal folytatott tárgyalásokra rálátó forrástól. Az elmúlt két hónapban csak szakértői szinten folyt az egyeztetés, a döntéshozók közötti tárgyalások valójában csak a napokban kezdődtek el.

Sarkalatos pontnak ígérkezik, hogy mi legyen azokkal, akik tartósan és reménytelenül fizetésképtelenek, de egyetértés még csupán az elvi kérdésekben van, valamint abban, hogy a kilakoltatási moratóriumot július 1-je után nem lehet fenntartani - tette hozzá a forrás. Az Országgyűlésnek júliusig még alighanem jogszabályt kell alkotnia, a bankokra pedig a banküzem módosítása, több ezer munkatárs oktatása és informatikai rendszerek átalakítása vár. Forrásunk szerint a jövő héten már lehetnek részeredmények, ha nem születik is még meg a végső megállapodás.

Miért pont 20 millió?

Barabás Gyula a kormányzati politikusok által vázolt modell több ellentmondásos pontjára is felhívta a figyelmet. Így többek között arra, hogy a szocpol 24,5 millió forintig járt, most azonban ennél alacsonyabban húznák meg a rászorultság határát. Egyelőre az sem világos, hogy az ingatlan értéke alatt a vételár vagy a jelenlegi érték értendő-e, amint az sem tisztázott, hogy mi lesz azokkal, akiknek a hitele az átstrukturálás óta személyi kölcsönként él tovább.

Kovács Zoltán összességében pozitívnak nevezte a program közelgő indulását, mondván, az aktív hitelezési piac előfeltétele az ingatlanpiac és ezzel az építőipar felpörgésének. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a húszmilliós határ kizárhat sok olyan nagycsaládost, aki három gyerek után nagyobb szocpolt, azaz állami támogatást tudott felvenni. Hozzátette, hogy a frankárfolyam időleges korlátozása csak a gond egyik részére megoldás, hiszen a törlesztőrészletek a kamatok emelkedése miatt is jelentősen nőttek.

Közel egyéves csúszásban az eszközkezelő

A bajba jutott devizahitel-adósokat segítő program létrehozását először Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be tavaly júniusban, az első gazdasági akcióterv részeként, Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) néven. A kormányfő a társaság céljaként azt jelölte meg, hogy a lakások ne kerüljenek ki tulajdonosuk kezéből. Matolcsy György gazdasági miniszter azt mondta, augusztus végéig kidolgozzák a NET-et létrehozó jogszabályt, és a társaság 2011 januárjában elkezdhet működni. A tervek szerint az eszközkezelő egy "rossz bank" lett volna, mely átvállalja a bedőlő hiteleket, a hitelüket fizetni nem tudók pedig tulajdonjogukat bérleti jogra cserélhették volna. Júliusban Matolcsy közölte: az eszközkezelő minimális állami hozzájárulással, inkább garanciákkal járulna hozzá a devizahitelesek megmentéséhez.

Tavaly szeptemberben Rogán Antal már úgy nyilatkozott, nincs garancia arra, hogy a bajbajutottak saját lakásukat tarthatnák meg, ehelyett egy kisebbe költözés lehetőségéről beszélt. A képviselő akkor azt mondta, hogy október 15-ig dolgozza ki a kormány az intézmény tervezetét.

Ősszel úgy tűnt, hogy megvalósul az intézmény, az [origo] értesülése szerint szeptember elején már a kormány előtt volt egy tervezet. Matolcsy György egy ízben azt mondta, a társaság az állami Magyar Fejlesztési Bank leányvállalataként jönne létre, és annyi pénzből gazdálkodna, "amennyire szükség van", mivel a hitelpiacról venne fel forrásokat.

Eközben a devizahitelezés hosszú távú gondjait nyolcpontos csomaggal igyekezett kezelni a kormányzat. Kósa Lajos és Rogán Antal terve megtiltotta a bankok egyoldalú szerződésmódosítását, az önkényes kamatemelést, kötelezővé tette a középárfolyam alkalmazását. A nyolcból egy pontot azonban a bankok ellenállása miatt kicseréltek. (A képviselők tervének és az MNB alternatív javaslatának összehasonlítását itt találja.)

A Nemzetgazdasági Minisztériumnak végül az október 15-ei határidőt sem sikerült teljesítenie, Orbán Viktor szerint a tárca "rogyadozott" a munka terhe alatt. Az [origo] decemberi értesülése szerint a kormányoldalon az is felmerült, hogy "ha nem lesznek zajosabb botrányok, elsikkad" a terv. A miniszterelnök ekkor azt mondta, az eszközkezelő akkor jöhet létre, ha a hitelességünk tovább javul 2011 első negyedévében.

Januárban a legtöbb lakáshitelest érintő svájcifrankárfolyam messze 200 forint fölött járt, ami jelentősen megemelte a törlesztőrészleteket, a NET-nek azonban még a koncepcióját sem fogadták el. Februárban Orbán már határidők említése nélkül közölte a Facebook-oldalán, hogy addig a kilakoltatási moratórium védte az adósokat, a jövőben pedig az eszközkezelő segítene rajtuk.