Haladékot kaphat a kormány a devizahiteleseknek tett ígéretére

2011.03.10. 14:39

Határozatlan időre meghosszabbítaná a kilakoltatási moratóriumot egy kormánypárti képviselők által benyújtott törvényjavaslat. Az egyik benyújtó szerint a javaslat célja, hogy kihúzza a csávából a legkilátástalanabb helyzetben lévő adósokat. A fideszes képviselő szerint addig van szükség a haladékra, amíg a kormány létre nem hozza a devizahitelesek megmentésére tervezett eszközkezelőt. Ez azonban hónapok óta csúszik, és a kormány folyamatosan felpuhította eredeti elképzelését is.

"A cél az, hogy a legveszélyeztetettebbek az április 15-én lejáró kilakoltatási moratórium után is védelmet kapjanak" - mondta az [origo]-nak szerdán délelőtt Riz Levente fideszes országgyűlési képviselő, XVII. kerületi polgármester, miután több kormánypárti képviselővel közösen szerdán olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely meghosszabbítaná az április közepén lejáró kilakoltatási moratóriumot.

Az előterjesztés nem szab újabb határidőt a kilakoltatási tilalomnak, hanem egyszerűen meghosszabbítja azt határozatlan ideig. A javaslat feltételekhez köti a kilakoltatás tilalmát. Az előterjesztés szerint azokat az adósokat nem szabad kilakoltatni, akiknek nincs másik lakásuk, nem sújtották őket rendbírsággal, nem önkényes lakásfoglalók. Emellett a javaslat kizárja a védelemből azokat az adósokat, akiket a bíróság hitelezéssel kapcsolatos visszaélés miatt elítélt. A törvénymódosítás indoklása szerint a moratórium azokat is védi, akik a lakáshitel-tartozásból eredő követelés (akár pénzkövetelés, akár kifejezetten ingatlankiürítésre vonatkozó kötelezettség) végrehajtása miatt állnak eljárás alatt.

A módosítás a felsoroltak mellett egyelőre azoknak is segítséget nyújtana, akik az ingatlanukra szabad felhasználású jelzáloghitelt vettek fel, pedig ez korábban nem volt egyértelmű. A szabad felhasználású hitelt felvevők közül többen ugyanis a pénzt nem lakáscélra, hanem más fogyasztási cikk, autó vagy más nagy értékű termék megvásárlására fordították. (Az ominózus törvénymódosítás úgy fogalmaz: "azok a szabad felhasználású hitelek tehát a moratórium meghosszabbításának lehetnek az alapjai, amelyeket lakhatás biztosítására vettek fel, az ún. fogyasztási cikkek vásárlására felvett hitelek viszont nem".)

"Átmeneti rendelkezés"

"Ez egy átmeneti rendelkezés, ami addig nyújt védelmet a kilakoltatással fenyegetett adósoknak, amíg nem születik megegyezés a lakáshitelesek problémáinak megoldásáról a bankok, az adósok és a kormány között. Ez az egyezség szükséges az eszközkezelő felállításához is" - tette hozzá Riz Levente, aki azt is elmondta, hogy a törvénymódosításra azért volt sürgősen szükség, mert nagyon sokan félnek a kilakoltatástól.

Riz azt mondta, polgármesterként nagyon sok olyan adóssal találkozott, akik az április 15-én lejáró határidő miatt arról érdeklődtek, mitévők legyenek. A képviselő közölte, a javaslatot támogatják a kormánypárti frakciók, az előterjesztést a jövő héten veszi tárgysorozatba a parlament. "Várhatóan még márciusban zöld jelzést kap a javaslat" - mondta Riz.

Arra a kérdésünkre, miként fogják megvizsgálni, hogy egy adós lakásra vagy éppenséggel autóra költötte a szabad felhasználású hitelt, Riz Levente azt mondta: első körben a lakásukra jelzáloghitelt felvevőket kell megvédeni a kilakoltatástól. "Ugyanakkor azokat nem feladata megvédeni az államnak, akik nem lakást vásároltak. A hitelek elkülönítése egymástól bonyolult ügy, várhatóan később születik erre vonatkozóan szabályozás" - fogalmazott a képviselő.

Újabb haladék a kormány ígéretének

A javaslat nem nyújt végleges megoldást a hitelüket nem fizető adósoknak, csupán újabb haladékot ad nekik a végrehajtással szemben. Az utóbbi két évben többször is meghosszabbították a lakásárverési moratóriumot, a tilalmat január elején tolta ki a kormány április 15-ig, épp addig, ameddig a kilakoltatási moratórium is érvényben van. A januári bejelentéskor Nagy Anna kormányszóvivő közölte, hogy a kormány márciusig kidolgoz "egy olyan konstrukciót, amely hosszabb távon is segítség az embereknek".

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az országgyűlési választások után másfél héttel azt nyilatkozta: "személyesen én ezt egy nemzetstratégiai és erkölcsi kérdésnek tartom, csak másodsorban pénzügyi és gazdasági kérdésnek". A miniszter szerint  gazdasági összeomláshoz vezetne, ha a romló forintárfolyam miatt bedőlnének ezek a hitelek, ezért a hitelfelvevőknek fel fogják ajánlani, hogy állami segítséggel átváltsák devizahitelüket forinthitelre.

Forrás: MTI
Haladékot kaphatnak a bajba jutott lakáshitelesek

Ezt követően Orbán Viktor miniszterelnök tavaly nyáron, a kormány első akciótervének ismertetésekor azt mondta, nemzeti eszközkezelő társaságot hoznak léte, aminek az a célja, hogy a bedőlt hitelek miatt a lakások ne kerüljenek ki a korábbi tulajdonosok kezéből. Az akcióterv bejelentése után pedig Matolcsy közölte: az állam valójában egy rossz bank lesz, vagyis átvállalja a bedőlő hiteleket. Bencsik János államtitkár az [origo]-nak adott interjújában arról beszélt néhány nappal később, hogy a kormány nem menthet meg minden hitelest. Bencsik akkor azt is elmondta, hogy az eszközkezelő első körben arra tesz majd kísérletet, hogy közvetítőként fellépve, az adós viszonyait felmérve visszaállítsa a hitelt, ha pedig ez nem sikerül, akkor meg kell állapodni, mennyi veszteséget vállaljon a bank, és mibe kerüljön a dolog az államnak. Közölte, továbbá, hogy számításaik szerint tíz-tizenkét év alatt az állam e befektetése megtérülhet, a közösség végső soron nem veszít az ügyön. Orbán az eszközkezelőről az akcióterv bejelentésekor azt mondta, januárban kezdi meg működését a szervezet.

Az eszközkezelő működését szabályozó tervezetet nyár elején augusztusra, augusztusban szeptemberre, szeptemberben pedig október közepére ígérte a gazdasági miniszter. Az [origo] decemberben kormányzati forrásból úgy értesült, az sem kizárt, hogy az ígéretből semmi sem lesz. Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke, Debrecen polgármestere a Hír Tv-nek január végén azt mondta, hogy az eszközkezelőt mindenképp létre kell hozni, a szervezet felállása lesz "a végső határidő, amikor a kilakoltatási moratórium megszűnik". 

Orbán február végén finomította az eszközkezelő működésére vonatkozó korábbi kormányzati kijelentéseket. A miniszterelnök akkor a Facebookon azt írta: "a magam részéről nem támogatok olyan javaslatot, amely a költségvetés kontójára fizeti a bankok által megkötött hitelek árát". Szerinte ez elfogadhatatlan lenne, hiszen azok, akik erejüket megfeszítve fizették a hiteleiket, joggal éreznék igazságtalannak ezt a megoldást.  A kormányfő hozzátette: "ezért a célunk az, hogy a magyar költségvetés, a bankrendszer és az adósok arányosan osszák meg a devizaárfolyam elszabadulása miatt bedőlő lakáshitelek költségeit". A miniszterelnök bejegyzéséből kiderült az is, hogy a kormány eddig a kilakoltatási moratóriummal védte meg az érintetteket az utcára kerüléstől, a jövőben pedig az eszközkezelő segítene rajtuk. Azt írta, tárgyalnak arról, hogy a bankrendszer és a költségvetés milyen arányban vállaljon felelősséget a kialakult helyzetért. "Nem lesz egyszerű megegyezésre jutni, de tető alá fogjuk hozni a megállapodást" - írta a februári bejegyzésben a kormányfő.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK