Még várniuk kell a reálhozamokra a magán-nyugdíjpénztári ügyfeleknek

2011.07.11. 10:02

A reálhozamra váró volt magán-nyugdíjpénztári tagoknak a kormányfő nyugdíjügyi megbízottja több mint két héttel ezelőtt azt mondta, hogy a pénztárak megkezdhetik a reálhozamok kifizetését, ám erre a legtöbb pénztártagnak várnia kell. Az egyik nagyobb pénztár szerint jogszabályban megszabott határidő lejártáig, azaz augusztus végéig kapja majd meg mindenki a neki járó összeget.

A magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetésének menetrendjét szabályozó jogszabály szerint a kasszáknak legkésőbb július 20-ig kell visszaigényelniük az állami alaptól a reálhozamokra kifizetendő összeget. Az állami alapnak két napja lesz arra, hogy elutalja a kasszáknak a pénzt, ezt követően a pénztáraknak nyolc napon belül meg kell kezdeniük a kifizetéseket. A jogszabály kimondja, az összes volt magán-nyugdíjpénztári tagnak augusztus végéig meg kell kapnia a reálhozamot.

Selmeczi Gabriella, a miniszterelnök nyugdíjügyi megbízottja június 23-án azt mondta, hogy közeleg az az időpont, amikor kiderül, hogy a volt magán-nyugdíjpénztári tagok mekkora reálhozamot kapnak a kasszáktól. "Hamarosan elkezdik kifizetni a reálhozamokat is" - nyilatkozta akkor Selmeczi Gabriella és hozzátette: A magánnyugdíjpénztárak két hét múlva megkezdhetik a reálhozamok átutalását a volt pénztártagoknak, amit legkésőbb augusztus 31-ig kell megtenniük. Selmeczi Gabriella szavai alapján már július 7-e, múlt hét csütörtök óta utalhatnának a pénztáraknak, ám az [origo]-nak nyilatkozó nyugdíjpénztárak szerint a kifizetésekre még várni kell.

Selmeczi Gabriella az [origo] megkeresésére péntek délután közölte, két héttel ezelőtt csak azt nyilatkozta, hogy a pénztárak két hét múlva megkezdhetik nem azt, hogy megkezdik a reálhozamok kifizetését, mert minden adat a rendelkezésükre áll. "Azt, hogy ezt miért nem tették még meg, tőlük kellene megkérdezni" - tette hozzá a nyugdíjügyi megbízott Selmeczi Gabriella.

Augusztus végéig eltarthatnak a kifizetések

A Napi Gazdaság korábban arról írt, hogy az utolsó pillanatra maradhat a reálhozamok kifizetése és összetorlódhatnak a tranzakciók. A lap cikke szerint a múlt pénteken megkezdődhettek volna az első kifizetések, de a rendszer teszteléseként tervezett kisebb tételű kezdeményezések elmaradtak, mert a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) egy határozatot juttatott el a pénztárakhoz, amelyben kötelezik a kasszákat, hogy további belső ellenőrzéseket hajtsanak végre, és ellenőrízzék az ügyfelekre vonatkozó számítások helyességét. A PSZÁF másnap közölte, a felügyelet nem hátráltatja a kifizetéseket, csak a későbbi elszámolási problémákat akarja megelőzni azzal, hogy előírta a pénztárak belső ellenőreinek a számítási módszertan vizsgálatát.

A pénztári szektor egyik legnagyobb szereplője, az 560 ezer volt tagnak reálhozamot fizető Aegon közölte: A tervek szerint július 20-án kérik vissza a kifizetéshez szükséges pénzt, melyet legkorábban körülbelül július 25-28-án kezdenek kifizetni. Mivel több mint félmillió tagról van szó, a kifizetések egészen biztosan eltartanak augusztus 31-ig.

Az ágazat másik meghatározó szereplője, a 390 ezer tagnak reálhozamot utaló Allianz kommunikációs osztálya pedig arról tájékoztatta az [origo]-t, a jogszabályban foglalt szoros határidők és a pontos adatszolgáltatás végrehajtása érdekében július 20-ához közeli időpontban kérik vissza a pénztár a reálhozamok kifizetéséhez szükséges összeget az Államadósság Kezelő Központtól. "A kifizetés időpontja pedig attól függ, hogy mikorra kapjuk vissza a kifizetendő összeget az állami alaptól, ettől számítva a törvény 8 munkanapot ír elő" - áll az Allianz válaszában. (A nyugdíjváltás előtt az öt legnagyobb nyugdíjkassza közül az OTP, az ING nem válaszolt az emailben feltett kérdéseinkre, az Axánál pedig közölték, hogy szabadságok miatt nem tudnak válaszolni.)

A visszalépések előtt még közel 80 ezer taggal rendelkező Generali Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója, Lengyel Márk közölte, hogy a volt tagok több mint kétharmadának, 53 ezer embernek fognak reálhozamot fizetni, előreláthatóan augusztus közepén. A Budapest Nyugdíjpénztár egyelőre korainak tartotta megmondani, hogy a korábbi több mint 30 ezer tagjából mennyien számíthatnak reálhozamra. A kassza közölte, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a visszaigénylés mielőbb, legkésőbb a jogszabály által előírt határidőig megtörténjen.

Fotó: Mudra László [origo]

Hány pénztár marad talpon?

A reálhozamok kifizetése után a társadalombiztosítási rendszerbe az év elején átlépő 3,12 millió embernek meghszakad a kapcsolat a pénztárával, a szektorban érdekelt pénztáraknak körülbelül százezer tagon kell osztozniuk és több pénztár el is tűnik a piacról, mert nem teljesíti a törvényi feltételeket. Az [origo] február végén megírta, hogy a tizennyolc piaci szereplő közül, a visszalépések után hét nyugdíjpénztár nem tudta hozni a fennmaradáshoz szükséges kétezres taglétszámot, a Napi Gazdaság pénteki cikke szerint tizenegy pénztár teljesíti ezt a feltételt.

A "túlélők" számát egyel növelheti a a Villamosenergia-ipari Társaságok (VIT) Nyugdíjpénztára is, ahonnan úgy tájékoztatták az [origo]-t, hogy folytatják az üzletmenetet. Varga Eszter, az ügyfélszolgálati és kommunikációs vezetője az [origo]-nak elmondta: a VIT megmarad, azonban Pannónia Nyugdíjpénztárként folytatja. "A pénztár közgyűlése májusban egyrészt döntött az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár valamint a Postás Magánnyugdíjpénztár beolvasztásáról, és a pénztár partnerségre lépett a CIG Pannónia Biztosítóval. A két pénztár beolvasztásának köszönhetően a pénztár magánágazatának körülbelül 3500 tagja lesz és a jövőben jelentősen növelni kívánják a létszámot - tette hozzá Varga Eszter, azt azonban egyelőre nem kívánta elárulni, hogy konkrétan hány taggal növekedhet a pénztár taglétszáma 2011 és 2012 végéig.

A létszámelőírást teljesítő kisebb pénztárak többségénél azonban kérdéses, hogy érdemes-e a szerény méret, azaz 2-3 ezres tagság mellett fenntartani a pénztárat. A banki hátterű pénztáraknak jobb a helyzete, ezeknél a kasszáknál, legalábbis az általános költségek egy részét a bank egészére szét lehet teríteni, míg a kizárólag pénztári szolgáltatást nyújtóknál minden költség a kasszát terheli. A költségek ügyfelek felé továbbításának szigorú korlátokat szab a törvény, tehát azokat nem lehet a végtelenségig emelni.  A Stabilitás Pénztárszövetség számításai szerint 4-8 pénztár maradhat talpon az átlépések után. (A pénztár megszűnése esetére vonatkozó tudnivalókról itt olvashat részletesen.)

A 2728 tagot tömörítő - a Budapest Bank felügyelete alatt működő - Budapest Magánnyugdíjpénztár közölte, hogy a pénztárnak több évre is elegendő tartaléka van a folyamatos, zavartalan működés biztosítására. A Budapest Bank válaszából az is kiderül, hogy a következő időszakban felmérik a pénztár jelenlegi lehetőségeit annak érdekében, hogy a pénztártagok számára hosszú távú megoldás szülessen. 

Lengyel Márk, a Generali-pénztár vezetője azt mondta, hogy "az esetleges összeolvadásokkal, felvásárlásokkal, valamint a pénztár további sorsával kapcsolatban még vizsgáljuk az előttünk álló lehetőségeket". A nagyobb piaci szereplők közül a jelenleg 17 ezer taggal rendelkező Aegon úgy nyilatkozott: fenn kívánja tartani a rendszert és a cég reméli, hogy a működés feltételei hosszú távon is biztosítottak lesznek. Az Allianz is ezen az állásponton volt. (Az kétezres létszámfeltételt teljesítő, de kevéssel a határ felett lévő Erste- és MKB-pénztár nem válaszolt az emailben szerdán feltett kérdésünkre, hogy fenn akarják-e tartani a jövőben a pénztárat.)

KAPCSOLÓDÓ CIKK