Önhibájukon kívül fizetésképtelenné vált cégtulajoktól is megvonhatják az adószámot

Vágólapra másolva!
Nehéz eldönteni, hogy valaki szándékosan, vagy önhibáján kívül halmozott fel cégével adóhátralékot, de nincs meg hozzá az apparátus, hogy az állam egyénileg eldöntse ezeket a helyzeteket - írja a Gazdaság.hu elemzőkre hivatkozva.
Vágólapra másolva!

A kormány tervei szerint nem kaphat majd adószámot és nem alapíthat újabb vállalkozást az, akinek a cége jelentős adótartozással szűnik meg - írja a Gazdaság.hu pénteken. Az EU számos tagállamában sokkal szigorúbban szabályozzák a vállalkozások fizetésképtelenné válásának következményeit, és a keményebb fellépés Magyarországon is pozitív változásokat eredményezhet - véli Csorbai Hajnalka. Az Opten Kft. stratégiai igazgatója szerint azonban a megvalósítástól függ, hogy milyen hatást válthat ki a szigor. Jelenleg is vannak hatályban a cégvezetéstől való eltiltásra vonatkozó szabályok, ám ezek megoldhatatlan helyzet elé állították a cégbíróságokat, a gyakran üzletszerű adóssághalmozók vidáman folytatják tevékenységüket többi vállalkozásukban, sőt órákon belül akár új céget is alapíthatnak - mi több, alapítanak is.

A tervezet szerint olyan társaságok tulajdonosait is büntethetnék, amelyek önhibájukon kívül, vevőjük nemfizetése miatt halmoztak fel köztartozást és jutottak el a felszámolásig - írja a Gazdaság.hu. Nem egyszerű annak megítélése, hogy miért dőlt be a társaság, maga után hagyva kifizetetlen alvállalkozókat és az adófizetési kötelezettséget - hangsúlyozza Kocsis Zoltán. A Vilmányi Ügyvédi Iroda munkatársa hozzátette: számos esetben azért lesz likviditásképtelen egy társaság, mert a vevője nem fizette ki, és csak többéves pereskedés után juthat hozzá a pénzéhez. Az ügyvéd szerint a korrekt eljáráshoz különbséget kellene tenni a szándékosság és az önhibán kívüli körülmények között, amit viszont csak egyedileg lehetne megtenni, erre pedig nincs kapacitás az államigazgatásban. Nehezítheti Kocsis szerint egy ilyen jellegű szabály megvalósítását, hogy az eltiltottak külföldi társaságok, illetve strómanok mögé bújhatnak, igaz, kicsit macerásabb lesz az életük.

Csorbai Hajnalka szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben mindenképpen figyelembe kellene venni azt is, hogy az "önhibáján kívül" fizetésképtelenné vált cég körültekintően járt-e el annak érdekében, hogy ne kerüljön be a tartozási láncba. Amíg külföldön a gazdasági kultúrának alap építőköve a kockázatfelmérés, addig Magyarországon az üzletkötések biztonságát sokan hajlamosak a szerencsére bízni, majd a gazdasági környezetet hibáztatni. A jövőbeni szabályozással érintett cégek lehetséges száma egyébként több tízezer lehet: a cégközlöny szerint éves szinten közel 40-45 ezer cég ellen indítanak végrehajtást, ennek több mint a felét jellemzően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.