A magyar gazdaság teljesítménye a régión belül már évek óta a leggyengébb, és a saját lehetőségeitől is elmarad. Ez idén sem lesz másként: miközben az EU átlagában a gazdasági teljesítmény stagnálhat, addig idehaza másfél százalékos recessziót vár a GKI. Csak az ipari termelés és az exportszektor tudja felfele húzni a gazdaságot, a többi összetevő lehúzza.
A lakossági és kormányzati fogyasztás 2,5 százalékkal, a jövőbeli növekedést meghatározó beruházások négy százalékkal esnek vissza. A háztartások azért is vásárolnak kevesebbet, mert a reálbérek és a reáljövedelmek apadni fognak - részben a megugró árak, részben a visszafogott béremelés és a drasztikus minimálbéremelés költségeit kigazdálkodni alig képes cégeknél a munkaidő csökkentésével együtt járó bércsökkenés miatt.
A lakosságra idén vár még egy feketeleves: a költségvetésbe épített 1500 milliárd forint körüli megszorítást újabb 200 milliárd forintos kiigazítás követheti, ez kell ahhoz, hogy az államháztartási hiány GDP-ben mérve a bűvös 3 százalék alá kerüljön. A színvallás nem késik soká, mutatnak rá az előrejelzés készítői, akár már az április közepére elkészítendő konvergenciaprogram is tartalmazhatja az ekkora csomagot kiadó intézkedéseket.
A gazdaságkutató cég sürgeti a mihamarabbi IMF-EU-megállapodást, ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy érzékelhető egy olyan kormányzati magatartás, amely retorikailag sürgeti, de az ajánlások (előfeltételek) mindig csak részleges teljesítésével igazából halogatja a hiteltárgyalások megkezdését. Pedig a védőháló ahhoz segítene hozzá minket, hogy kisebb megszorítást kelljen végrehajtani és a Magyarország iránt javuló bizalom, csökkenő állampapírhozamok miatt meg lehessen spórolni éves szinten durván 150 milliárd forintnyi kamatkiadást.
A múlt héten a Pénzügykutató Zrt. jelezte, hogy recesszióra számít, előtte a Századvég Gazdaságkutató festett borús képet a gazdaság állapotáról.