A kormány ragaszkodik a harmadik MNB-alelnök kinevezéséhez

A Magyar Nemzet szerint a nemzetközi nyomás ellenére a kormány mindenképpen bővítené a jegybank vezetését.

A kormány nem módosítaná a jegybanktörvény azon passzusait, amelyek szerint a monetáris tanács és nem az elnök jár el a devizatartalékok kérdésében. Piaci információk szerint az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap élesen kritizálta a jogszabály ezen részét - írja a szombati Magyar Nemzet.

A lapnak adott válaszában a Nemzetgazdasági Minisztérium közölte, mind a jelenleg hatályos jegybanktörvény, mind a 2001 és 2011 között hatályban lévő jogszabály értelmében a devizatartalékokról történő stratégiai szintű döntéshozatal a monetáris tanács hatáskörébe tartozik. A napilap a meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írja, a nemzetközi nyomás ellenére a kormány kitart amellett is, hogy kinevezhessen egy harmadik alelnököt.

A lap cikkéből kiderül, hogy a jegybanktörvény módosítása még nem ismert, mert tartanak az ötoldalú egyeztetések Frankfurtban a kormány, az Európai Központi Bank, a Magyar Nemzeti Bank (MNB), az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap képviselői között. Ezért a harmadik alelnök kinevezésének a lehetősége és a monetáris tanács devizaügyeket illető döntési jogkörét rögzítő passzus szövege változhat.

Vitás pontok

A devizatartalék azért kulcskérdés, mert az biztosítja az ország pénzügyi stabilitását, a hazai valuta vásárlóértékének megőrzését. Ha például spekulációs támadás éri, azaz rövid távú nyereségre hajtó befektetők akarják gyengíteni forintot, akkor a devizatartalékból vásárolhatna euróért forintot az MNB, ezzel megtámasztva az árfolyamot. A jegybank emellett a tartalékból biztosíthatja a pénzügyi rendszer stabilitását komoly forráskivonás esetén is.

A devizatartalék még a múlt év végén került a fókuszba, kormánypárti politikusok ugyanis utaltak arra, hogy a kormány gazdaságélénkítésre használhatja annak egy részét, ám a Nemzetgazdasági Minisztérium akkor közölte, hogy nem tervez ilyen - az elemzők által életveszélyesnek minősített - lépést. A tavaly decemberben elfogadott, az MNB mellett az IMF és az Európai Bizottság által is bírált jegybanktörvényben fontos változás volt, hogy a korábbi kettő helyett legfeljebb három MNB-alelnök lehet, és a jelenlegi gyakorlattal szemben a jegybankelnök helyett a kormányfő tesz javaslatot személyükre az államfőnek. Így a monetáris tanács újraoszthatja az alelnökök közötti feladatokat, és megteheti, hogy ehhez az új alelnökhöz rendeli a devizatartalékra vonatkozó döntések végrehajtását. A kritikusok szerint az új törvénnyel csökkent a jegybank függetlensége.

Az Európai Bizottság éppen a jegybank függetlenségének biztosításához kötötte, hogy engedélyt adjon az IMF-fel és az EU-val folytatandó hiteltárgyalások megkezdésére. A brüsszeli testület április végén közölte, megkezdődhetnek a tárgyalások, mert garanciát kapott a magyar kormánytól, hogy a jegybank függetlenségét biztosító jogszabály-módosításokat gyorsan átvezeti a parlamenten.