Király Júlia: Évtizedes vergődés jöhet hitelezés nélkül

A hitelezés visszaesése miatt a termelői kapacitások leépülnek, így a potenciális növekedés radikálisan csökkent, ez pedig sötét kilátásokat jelent - mondta Király Júlia, az MNB alelnöke. Szerinte hitelezés nélkül több mint egy évtizeddel is elhúzódhat a válság. A jegybankár szerint kiszámítható gazdaságpolitikára, beinduló hitelezésre és az IMF-hitelkeretre van szükség a kilábaláshoz.

"Nem igaz, hogy az emberek nem bíznak a bankokban, hiszen a folyószámlák számának növekedése, a napközbeni átutalás lehetőségének kihasználása, avagy éppen a kártyahasználat növekedése ennek az ellenkezőjét mutatja. A környező országokat számbavéve a hitelezés vergődése azonban egyedül Magyarországra jellemző" - mondta a portfolio.hu-nak adott interjújában Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Hiányzó döntések, sötét kilátás

A jegybankár szerint a nemteljesítő hitelek magas aránya és a bankszektor kiszámíthatatlan túladóztatása szerepet játszik abban, hogy nem látszik a fordulat a banki hitelezésben. "A kiszámíthatatlanság, a bizonytalanság ugyanúgy meggyilkolja a hosszú távú banki döntéseket, miként a beruházási döntéseket" - fogalmazott és hozzátette: azokat a banki és beruházási döntéseket, amelyek 2014-ben felpörgethenék a beruházásokat, jövőre kellene meghozni, de a kiszámíthatlan gazdaságpolitika mellett ezek nem születnek meg.

Király Júlia úgy vélte, többek között a visszaeső hitelezés, az emiatt csökkenő termelői kapacitások miatt a potenciális növekedés tartósan és jelentősen csökken. "Ez sötét kilátás a jövőre nézve" - mondta, hozzáfűzve, ezen csak lassan lehet javítani, "a potenciális növekedésben az elvesztegetett éveket visszanyerni azonban kínkeserves munka". A jegybankár közölte, a jegybankban több olyan elemzés készült, amelyek szerint létezik-e válság utáni kilábalás hitelezés nélkül, csak éppen tíz-tizenöt évvel tovább tart. Szerinte ahhoz, hogy a bankszektor és a magyar gazdaság magához térjen, fordulatra, kiszámítható gazdaságpolitikára van szükség. "2013-ban meg kell születniük a szükséges gazdaságpolitikai döntéseknek. Ezekre tenné rá a pecsétet egy IMF-EU megállapodás"- mondta.

Csak nyerni lehet az árfolyamrögzítésen

Király Júlia meglepőnek tartja, hogy visszafogott az érdeklődés a devizahiteleseknek szánt árfolyamrögzítés iránt. Az MNB korábban 90 százalékos részvetéli arányt becsült, ám most az látszik, hogy a legjobb esetben is csak 50-70 százalék lesz.

"Erre nincs magyarázat a racionális viselkedés keretén belül. A bankok szerint az emberek azt várják, hogy a kormány úgyis meg fogja menteni őket, hiszen eddig is mindig ezt tette. Pedig a devizahitelesek döntő többsége nem veszít a lehetőséggel, csak nyer rajta" - mondta Király Júlia.

Szomorú csekaddós tapasztalatok

A jegybankár a csekkadóként emlegetett, pénzügyi tranzakciós illetékről azt mondta az egy olyan típusú pénzforgalmi adó, amire nem nagyon akad példa Európában. "Nem szabad összekeverni az Európai Unió által most emlegetett, az egész európai tőkepiacra kivetni szándékozott tranzakciós adóval. Valójában ez csak véletlen névazonosság" - mondta Király Júlia.

Szerinte a magyarhoz haosnló, az ügyfelek pénzforgalmát terhelő tranzakciós adóval kapcsolatos nemzetközi tapasztalatok szomorúak. "Azokban a dél-amerikai illetve ázsiai országokban, ahol bevezették, részben nőtt a készpénzforgalom, részben pedig úgy terhelték tovább az ügyfelekre, hogy romlott a bankrendszer iránti bizalom" - tette hozzá. Király Júlia közölte, a jegybank számításai és az előrejelzései egyértelműen azt mutatják, hogy akár továbbterhelik ezt a bankok, akár nem, lesznek negatív hatások.