Opelnél jobb autóval ne járjon a szomszéd

A németek mentik meg Európát, görög aktivista Berlinben, a német befojás ellen tiltakoztak
Vágólapra másolva!
Miközben egyre több európai politikus gondolja, hogy a válság elleni legütősebb fegyver a közös európai kötvény bevezetése volna, a döntésben megkerülhetetlen Angela Merkel masszívan ellenáll. Nem csoda, hiszen sok németnek már elege van abból, hogy érzésük szerint ők állják a cechet. Bár sokan szolidárisak is, azt mondják, biztos, hogy nem ők az egoisták. Az [origo] német politikusokat, szakembereket kérdezett arról, hogyan értékelik a kialakult helyzetet.
Vágólapra másolva!

Minél tovább tart az eurókrízis, annál népszerűbb Európában a közös eurókötvény gondolata, amelyeket a válságkezelés újabb fegyvereként vetnének be. Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso jó ideje az úgynevezett "eurobond" híve, hozzá csatlakozott az elmúlt hetekben az újonnan megválasztott szocialista francia elnök, Francois Hollande és a konzervatív spanyol miniszterelnök, Mariano Rajoy is. De az a kormányfő, akinek a szava tényleg döntő lenne, továbbra is elutasítja a megoldást: Angela Merkel német kancellár hallani sem akar a bevezetésükről.

A németek aránytalanul sokat vállalnak

Ezzel nincs egyedül a hazájában: egy friss felmérés szerint a németek rendkívül szkeptikusan látják az Európai Unió és a közös valuta jövőjét, kétharmaduk azt kívánja, hogy Görögország lépjen ki az euróövezetből, 80 százalékuk elutasítja a kötvények bevezetését, és csak 14 százalékuk támogatja az ötletet.

Sok németnek már most az a benyomásuk, hogy országa aránytalanul sokat vállal a krízis költségeiből. A Facebookon napok óta nagy sebességgel terjed a karikatúra, amely egy sötét hajú focistát ábrázol, mezén "Németország" felirat látható. "Mi görögök vagyunk, ők csak a szponzoraink", magyarázza a rajzon a bírónak.

Mit jelentene az eurókötvény?

Az eurókötvény bevezetése azzal járna, hogy az eurózóna tagállamai közösen vennének fel kölcsönöket (kötvények kibocsátása révén), közös kamatláb alapján. Németország számára ez megdrágítaná a hitelfelvételt, mivel az ország pillanatnyilag majdnem ingyen tudja magát refinanszírozni a pénzügyi piacokon - míg Spanyolországnak hét százalék kamatot kell fizetnie a tízéves futamú állampapírjaira. A müncheni IFO intézet számításai szerint az eurobond bevezetése évente 47 milliárd euróba (14 ezer milliárd forintba) kerülne Németországnak.


"Én is kitettem a Facebook-falamra ezt a karikatúrát" - mesélte az [origo]-nak Jörg Lorenz, a Szociáldemokrata Párt (SPD) duisburgi központjának ügyvezetője. "Perceken belül kommentálta egy párttársam, hogy mennyi igazság van benne" - tette hozzá. A duisburgiakkal beszélve Jörg Lorenz azt tapasztalja: sokan félnek attól, hogy végül mindenért Németországnak kell majd a cechet állnia Európában. A szociáldemokraták ennek ellenére sokáig szorgalmazták az eurókötvény bevezetését. Egy nappal az után azonban, hogy kiderült, mennyire népszerűtlenek, a párt vezetője, Sigmar Gabriel kijelentette, mégis ellenzik a megoldást.

"Mi vagyunk az egyetlenek, akik dolgoznak"

Jörg Lorenz szerint az eurókrízis hozzájárult ahhoz, hogy a német lakosság egy részében felerősödtek az előítéletek a dél-európai tagállamokkal szemben. "Természetesen vannak németek, akik azt gondolják, hogy mi vagyunk az egyetlenek Európában, akik tényleg dolgoznak", összegzi a szociáldemokrata politikus. Ebben szerinte része lehet annak is, hogy a legnagyobb német újság, a Bild-Zeitung a krízis kitörése óta olyan nyilatkozatoknak is teret ad, amelyek populista módon uszítanak a görögök ellen. Ennek egyik legemlékezetesebb momentumaként két politikus azt javasolta, hogy a görögök adják el a szigeteiket és az Akropoliszt, hogy csökkenteni tudják az államadósságukat.

Ilyet Matthias Warneke természetesen nem követelne. A pénzügyi szakértő Berlinben dolgozik az Adófizetők Szövetségénél (Bund der Steuerzahler). A civil szervezetnek, amely főleg az adók elherdálása ellen agitál, Németországban összesen 300 ezer tagja van, közöttük sok jól kereső vállalkozó. Warneke az eurókötvény bevezetését fenyegető szcenáriónak tartja, és ebben maga mögött tudhatja a szövetsége tagságát. "Németországnak magasabb kamatokat kellene fizetnie, pedig nem a német adófizetők tehetnek a helyzetről, amely más tagállamokban fennáll" - magyarázta lapunknak Warneke.

"Nem mi vagyunk egoisták!"

Nem csak ő, a német kormány is úgy véli: mihelyt bevezetnék a közös kötvényeket, Németország kezében nem maradna semmilyen lehetőség, hogy az eurózóna más tagjait takarékosságra és megszorításokra kényszerítse. Felháborodottan utasítja vissza azt a feltevést, hogy a németek egoisták lennének: "Németország már most is nagy összegekkel támogat más tagállamokat. Nem mi vagyunk egoisták, hanem azok, akik először szertelen adósságokba verik magukat, és utána másoktól várják, hogy visszafizessék a pénzt!"

Ezt Tim Geiger is így látja, aki történészként dolgozik Berlinben: "Aki nem maga fizeti a számlát, az mindig bőkezű lesz mások pénzével!" Nem csak ő, hanem számos neves német jogász is úgy véli, az eurókötvény bevezetése nemcsak az európai szerződéseknek mond ellent, hanem a német alkotmánynak is. Márpedig ezek megváltoztatása becslések szerint tíz évig is eltartana.

Forrás: AFP/Stefan Simonsen
Kifigurázzák a görög mentőcsomagot egy német szatirikus tv-műsor felvételén

A Stuttgart melletti Leonbergben újságíróként dolgozó Peter Meuer is ellenzi az eurókötvényt, de más okból. Mint lapunknak elmondta, lehet, hogy az új kölcsönök rövid távon nagyobb növekedéshez vezetnek, de hosszú távon vissza fognak ütni. "Ez a német hitelekre ugyanúgy vonatkozik, mint egész Európára, ezért hosszú távon csökkentenünk kell a hitelfelvételt" - vallja. Ennek ellenére Peter Meuer szerint Németországnak támogatnia kell a többi tagállamot. "Európa nemcsak euróövezet, hanem szolidáris közösség, amelyet a közös történelme is összeköt. Görögország, Olaszország és Spanyolország nélkül nem létezne Európa!" - szögezte le.

"Opelnél jobb autóval ne járjon a szomszéd"

Németországban is van társadalmi szervezet, amely erélyesen kiáll az eurókötvény mellett. A Verdi elnevezésű szakszervezet a szolgáltatási szektorban több mint kétmillió munkavállalót tömörít. "Azt nem tudom megmondani, hogy a tagjaink többsége valóban támogatja-e az eurókötvény bevezetését, de azok biztos, akik felelősen gondolkodnak a szakszervezeten belül", magyarázta Hans Sterr, a Verdi bajorországi munkatársa.

Szerinte a német munkavállalóknak fel kell ismerniük, hogy Görögország vagy Spanyolország megmentése az ő érdekeiket is szolgálja. Hiszen a német gazdaság rá van utalva arra, hogy az itt gyártott autókat, gépeket és más exportcikkeket valaki megvásárolja. Sperr szerint az eurózóna olyan, mint egy kis falu, ahol a lakók többsége nyögi a magas jelzáloghitelt, és a bankok egyenként meg tudják őket zsarolni. Megoldást csak az jelenthet ebben a szituációban, ha a lakók szövetkeznek, és közös jelzáloghitelt vesznek fel.

Ennél a hasonlatnál maradva Németország viszont az a lakos lenne, akinek, bár addig viszonylag takarékosan élt, az összefogás után magasabb lenne a jelzáloghitele. "Nem bosszantaná, hogy a szomszéd kocsifeljáróján egy hitelre vett Porsche parkol?" - veti fel a kérdést Hans Sperr, aki ezért szigorú feltételekhez kötné az eurókötvény bevezetését. "Képletesen szólva, ki kellene kötni, hogy a következő tíz évben Opelnél jobb autóval ne járjon a szomszéd."

Akár Magyarországot is segítenék

Sperren kívül is akad azért támogatója az eurókötvénynek Németországban. Sven Klass benyomása szerint az országban azért nem érezni semmit a krízisből, mert máshol annál hevesebben tombol. "Ezért nyugodtan osztozkodhatunk, hogy helyreálljon egy bizonyos igazságosság Európában" - veti fel a berlini programozó, aki szerint szigorúbban kellene kontrollálni a tőzsdéket is, és több hatalmat központosítani Brüsszelben.

Daniel Weiss, a freiburgi egyetem nemzetközi részlegének munkatársa a szakszervezetis Sperrhez hasonlóan feltételekhez kötné az eurókötvény bevezetését, és mint mondja, az eladósodott államoknak rendbe kellene hozniuk a háztartásukat. "Ha ez megtörténik, nekem nem lenne gond, ha az adóm egy részével Görögországot, Írországot vagy - ha valamikor eurózónatag lesz - akár Magyarországot is segítenék" - vélte a politológus.

Forrás: AFP/Aris Messinis
Görög tüntetők Athénban

Iris Cornelsen szolidaritást követel Európán belül, mint mondja, Németországhoz hasonlóan, ahol évtizedek óta támogatják a gazdaságilag erősebb tartományok a gyengébbeket. "Ha például Bajorország bedőlne, ami persze nagyon valószínűtlen, akkor senki sem követelné a kizárását Németországból" - fogalmazott az [origo]-nak a Stuttgart közelében dolgozó tanárnő. Aki azt is megérti, hogy sok német kétkedik vagy fél az eurókötvénytől, mert szerinte "az a baj, hogy senki nem tudja megmondani, pontosan milyen következményekkel járna a bevezetése - a politikusok és a közgazdászok sem".

Ez a félelem hozzájárul ahhoz, hogy Németországban pillanatnyilag - bő egy évvel az országos választások előtt - sem a kormány, sem az ellenzéki pártok nem állnak ki az eurókötvény bevezetése mellett. Több szakértő szerint csak egy katasztrófa vezethet a bevezetésükhöz: ha például Görögországban a most hétvégi választásokon a radikális pártok nyernek, és felrúgják a megegyezést az Európai Unióval, akkor akár ki is repülhetnek az euróövezetből. Az euró megmentése érdekében viszont az eurókötvény bevezetése mellett dönthet a többi tagállam - egy ilyen válsághelyzetben talán már Angela Merkel sem törődne a belpolitikai ellenállással.