Az idén bevonni szükséges devizaadósság akár több mint felét is fedezhetné, ha összejönne a kormánynak egy azerbajdzsáni üzlet, amely szerint a közép-ázsiai ország olajbevételéből 2-3 milliárd eurónyit magyar állampapírokba fektetnének. A kormány eddig sikertelenül próbálkozott keleten.

Azerbajdzsán olajbevételeiből szerezne meg 2-3 milliárd eurónyit a kormány, hogy így vonjon be devizaforrást függetlenül az IMF-megállapodástól - írta a Figyelő. Az azeri pénzt török közvetítéssel szereznék meg, így Magyarország elsőként járulhatna hozzá Isztambul pénzügyi központtá válásához.

A lap úgy értesült, a magyar kormány hónapok óta tárgyal azeri tisztviselőkkel, de a folyamatot megakasztotta egyszer, hogy egy török tisztviselő a Reuters hírügynökségnek megszellőztette a terveket. A Figyelő azt is megtudta, hogy felmerült ötletként, hogy még az IMF-megállapodás előtt kibocsásson a magyar állam devizakötvényeket - ezt azonban az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) tagadta.

Az időzítés azért fontos, mert a megállapodás előtti kötvénykibocsátás azt üzenné a piacoknak, hogy a kormánynak nincs is szüksége az IMF-re. Az ÁKK ugyanis megerősítette, hogy 4 milliárd eurónyi devizakötvény-kibocsátásra van szükség idén, vagyis az azeri 2-3 milliárd máris a szükséges mennyiség nagy részét fedezhetné.

A kormány többek közt Szaúd-Arábiával, Kínával és az Egyesült Arab Emirátusokkal is tárgyalt arról, hogy az országok vegyenek magyar állampapírt, de eddig nem járt sikerrel. Törökország maga sem kíván abban segíteni, hogy a saját államadóssága helyett a magyar kötvényeket vásárolják meg a török befektetők, az azeriek viszont kérték, hogy Ankara kerüljön be a megállapodásba.

Eszerint Isztambulban bocsátanák ki a magyar állampapírokat, amelyeket az azeriek török lírában vásárolhatnának meg. Az ÁKK a lírát azonnal euróra váltaná kereskedelmi bankok segítségével, mert a magyar devizaadósság 100 százaléka euróban kell, hogy álljon. A Figyelő szerint két lehetőség is létezik: az egyik szerint az azeriek a piacinál alacsonyabb hozamszintet is elfogadnak (ez olcsóbb a magyar államnak), vagy a piaci, magasabb hozamszinten történik a kibocsátás, de a kamatokat lefelé módosítják abban az esetben, ha később létrejönne az IMF-megállapodás.