A nagyok megúszták a plázastopot

Hiába él egy éve az a törvény, amelynek alapján 300 négyzetméternél nagyobb áruházat csak a plázabizottság és a nemzetgazdasági miniszter engedélyével lehet építeni, a legtöbb elutasítást a 2 és 4 ezer négyzetméter közötti tervek kapták. Aki uniós pályázattal épít plázát, az eddig megúszta a plázastopot.

A plázastop ideje alatt szinte kizárólag olyan kereskedelmi létesítményberuházások megvalósítását engedélyezte a kormány, amelyek alapterülete a nagyobbak közé tartozik, és amelyek gyakran külföldi hátterű cégekhez köthetők - írta a Népszabadság. A lap hétfői számában a Nemzetgazdasági Minisztériumtól kapott statisztika alapján ismerteti: a vidékfejlesztési és a gazdasági tárca képviselőiből álló plázabizottság elé 101 kérelem érkezett, és 54-et utasítottak el október végéig.

Az egy éve elfogadott jogszabály szerint 2014-ig a 300 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi beruházások csak a bizottság javaslata alapján, a nemzetgazdasági miniszter külön engedélyével valósíthatók meg.

A lap a minisztériumi lista alapján azt írta, az elutasított beruházások jobbára középméretűek - 2-4 ezer négyzetméter alapterületűek -, az egyetlen kivétel ebből a szempontból a 62 ezer négyzetméteres kecskeméti bevásárlóközpont. A legnagyobb vesztes a lap szerint a Lidl volt, amelynek mind a 25 kérelmét elutasították.

"Az elutasítás okai közt a környezetterhelés, illetve a tervezett beruházás környékén működő piacok, kiskereskedők ellehetetlenülése szerepel a leggyakrabban. Fura módon a városok belső részeire megálmodott, a szokásosnál nagyobb alapterületű létesítményeknél nem látnak ilyen veszélyeket a kérelmek elbírálói. A szaktárca arra hivatkozik, hogy ezek a projektek hozzájárulnak a környék infrastruktúrájának fejlesztéséhez" - írta a Népszabadság, megjegyezve azt is, hogy minden EU-s pályázathoz kapcsolódó beruházás megkapta a felmentést.