Újabb üzenet: lesz itt még kamatvágás

Szinte szó szerint megismételte a monetáris tanács két tagja a november eleji nyilatkozatát, amiben egyértelműen arra utaltak, további kamatvágásokat szorgalmaznak, egészen a 4,5-5 százalékos "egyensúlyi" kamatszintig.

Lényegében megismételte korábbi nyilatkozatát a Dow Jones hírügynökségnek a monetáris tanács két külső tagja, Gerhardt Ferenc és Bártfai-Mager Andrea, miszerint a további kamatcsökkentéseket látnak szükségesnek a gazdasági növekedés beindításáért. E tekintetben tehát szöges ellentétben áll a véleményük Simor András jegybankelnökkel.

A két külső tag szerint a fokozatos, kis lépésekben történő kamatcsökkentés nem okoz inflációs nyomást, nem látszódnak második körös inflációs jelek. Mindketten hangsúlyozták, hogy kizárólag a kamatlábra koncentrál a monetáris tanács, és nem fontolgatja nem konvencionális eszközök bevetését, például kötvényvásárlások elindítását.

Gerhardt szerint az az egyensúlyi kamatláb, ami még nem gerjeszt inflációt, de serkenti a növekedést 4,5-5 százalék körül áll, ezt egy korábbi, Bloombergnek adott interjúban is hangsúlyozta. Ebből az következik, hogy a monetáris tanács döntéseit egységes szavazással meghatározni tudó külső tagok további kamatcsökkentéseket fognak szorgalmazni.

Vitás helyzet

Mint ismeretes, a magyar jegybanki alapkamat hosszú ideje két tűz között van. Miközben a külső tagok a kamat csökkentését szorgalmazzák, addig az MNB vezetői (akik szintén ott vannak a Monetáris Tanácsban) 7%-on szerették volna tartani a kamatot. Az utóbbi csapat véleménye szerint azért nem szabadna kamatot csökkenteni Magyarországon, mert az infláció 2008 óta nem látott magasságokba repült (októberben 6 százalék volt), miközben a jegybanknak törvényben rögzített feladata éppen az lenne, hogy az árak emelkedését fékezze.

Az elmúlt három hónapban a külső tagoknak rendre sikerült egy hajszálnyi többségbe kerülniük, így leszavazták a többieket, kamatcsökkentést eszközöltek. A három alkalommal megejtett, egyenként 0,25 százalékpontos kamatcsökkentéseket minden alkalommal éles vita követte az elemzők és szakértők körében. Van, aki a külső tagokkal ért egyet és arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarország feleslegesen tartja fenn az Európai Unió legmagasabb kamatrátáját, miközben a forint sokat erősödött, a kockázati felárak pedig jelentősen csökkentek az elmúlt fél évben. Mások viszont úgy vélik, hogy a kamatcsökkentés ellentétes az inflációs célkövetés rendszerével, a jegybank tulajdonképpen megtagadja a törvényben rögzített kötelességét, s így rombolja a saját hitelességét, ami pedig hosszú távon nagyon sokat árthat az ország gazdaságának. A kritikusok azt is gyakran felemlegetik, hogy a külső tagokat a kormány nevezte ki, s azok valójában nem függetlenek, hanem a kormány gazdaságpolitikájának és választási céljainak akarnak kedvezni a kamatcsökkentéssel.