Az államadósság a tavaly év végi 79 százalékos szintről 15 év múlva, 2027-re a GDP 66 százalékára esik - ez jön ki a Magyar Nemzeti Bank számításai szerint abból, ha a mostani gazdaságpolitika és demográfiai folyamatok folytatódnak. Ez igen közel áll az Európai Bizottság számaihoz.
Igaz, ez még mindig magasabb, mint az euróbevezetés egyik feltételének számított 60 százalékos szint, és az alaptörvényben meghatározott 50 százalékos célt is meghaladja. Ha 15 év alatt a kormány el akarja érni ezeket a célokat, akkor a most láthatónál magasabb növekedésre, alacsonyabb kamatkiadásokra vagy költségvetési kiigazításra van szükség.
Hiába idegeskedett Matolcsy
A jegybank szakértői egy középtávú kivetítést készítettek az államadósság és a költségvetési hiány alakulására. Az eredmény nem igazolja be azokat a várakozásokat, amelyek Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tegnapi kijelentéseiből táplálkoznak.
Matolcsy a nyilvánosságra hozatal előtt egy nappal kirohant a jegybank ellen, erkölcstelennek, károkozónak nevezve az intézményt, a most közzétett tanulmányt és annak fő üzeneteit. Matolcsy tegnap növekvő államadósságot tulajdonított a most bemutatott jegybanki elemzésnek. Növekvő államadósságról nem szól a mai dokumentum. Az előrejelzés szerint öt éven keresztül, 2018-ig lényegében stabilizálódik az államadósság a GDP 79 százaléka körül, de utána markáns csökkenés indul be.
A jegybanki eredmények egy szempontból mégis negatív trendet mutatnak. A fél évvel ezelőtt készült prognózishoz képest némiképp feljebb tolódott az adósságpálya. Ennek alapvetően két oka van: a gazdasági növekedési kilátások rosszabbak lettek, és többet kell költenie az államnak a nyugdíjakra is annál, mint amit fél éve becsült az MNB.
A 60 százalék is elérhető
A költségvetési egyenleg tekintetében sincs ok a szégyenkezésre. A kamatkiadások nélküli, úgynevezett elsődleges költségvetési egyenleg trendszerűen javul. (A híradásokban sokkal gyakrabban a teljes egyenleg szerepel, ott azért van hiány, mert a kamatkiadások meghaladják az elsődleges egyenleg többletét.) Az első időben kissé csökken a többlet, de a 15 éves horizont végére már 2 százalékos többlet jön ki a változatlan folyamatokból.
A jegybank szakértői arra is készítettek becslést, hogy mekkora kiigazítás kellene ahhoz, hogy az adósságráta 2027-re a GDP 60 százalékára essen. Ha egy lépésben csinálna meg egy kiigazítást a kormányzat 2015-ben, és abból nem lépne vissza, vagyis tartós lenne, akkor durván 120 milliárd forintos intézkedéscsomagot kellene csinálni.
Ha egy ilyen tartós kiigazítást csak 2019-ben lép meg a kormány, akkor 40 milliárddal nagyobb, 160 milliárdos akcióterv kellene. Ha azonban a kis lépések politikáját követné a kormányzat, vagyis minden évben hajtana végre fokozatos kiigazítást, akkor elég lenne minden évben 30 milliárdos csomagot végrehajtania.