Elképesztő átalakulás zajlik a világ gázpiacán, emiatt pedig hatalmas árkülönbségek alakultak ki a különböző kontinenseken.  A technológiai újítások, fejlesztések miatt a mélybe zuhanó amerikai földgázár vajon átalakítja-e a globális piacokat? Tudnak-e más régiók is profitálni a jelenleg zajló gázpiaci forradalomból?

Bő hét év leforgása alatt a földgáz ára 86 százalékkal, 14 dollár fölötti szintről 2 dollár körüli szintre esett vissza 2012 tavaszára az Egyesült Államokban, alaposan felforgatva mindent az energiaiparban és azon kívül is. A hatalmas áresés kulcsa a palagázként ismert energiaforrás, ami a technológia fejlődésével hirtelen óriási mennyiségben áll rendelkezésre, ez az, ami az árakat a mélybe taszította.

Forrás: [origo]

USA kiemelkedően jó helyzetben van az új energiaforrásokat tekintve, hatalmas versenyképességi előnyre tehet szert az olcsó földgáz miatt, mellyel megerősítheti, vagy visszaszerezheti a meghatározó szerepét a világban. Természetesen a válságból is könnyebben kimászhat a gázpiaci forradalam miatt.

A világ többi részén ugyanakkor nem ennyire rózsás a helyzet. A tudás ugyan viszonylag könnyen eljuttatható a világ egyik részéről a másikra, de a legtöbb helyen sem az infrastrukturális állapotok, sem a szabályozói környezet, sem a természeti adottságok nem annyira kedvezőek, mint az USA-ban.

Magyarországon és Európában is számtalan kisebb-nagyobb kiterjedésű nem hagyományos gázmező található, de egyelőre azonban a kitermelés beindulása, felfutása még várat magára. A jelenleg zajló folyamatokból közvetlenül pedig csak kis mértékben veheti ki részét az öreg kontinens, így az olcsó gáz korszaka sajnos még egy ideig várathat magára.

Mi az a palagáz?

A palagáz (angol nevén: shale gas) olyan hagyományos földgáz, melyet a föld pala képződmények apró üregeiből, csatornából hoznak a felszínre, ugyanakkor a hagyományos földgáznál mélyebben helyezkedik el. A palagáz az egyike a nem konvencionális gázoknak, melyeket a hagyományos gázmezőknél bonyolultabb technológiával lehet a kibányászni.

Nem számít új keletű dolognak a palagáz, már az 1800-as évek első felében felfedezték, de elterjedni csak 1970-es évektől kezdett. A fénykora pedig a 2000-es évek elején kezdődött, amikor még az USA-ban a földgáz-kitermelés csupán 1 százaléka származott palagázból, 2010-re viszont már 20 százalék fölé emelkedett ez a szám az Energy Information Administration (EIA) adatai szerint.

A legfontosabb újítást a horizontális fúrási technológiák elterjedése, illetve a hidraulikus repesztés fejlődése okozta. Olyan területeken vált kitermelhetővé a nyersanyag, amire korábban gondolni sem mertek volna. A horizontális fúrás miatt pedig nem szükséges annyi kutat fúrni, mint korábban, mivel szélesebb területet tudnak egy helyről elérni. A hidraulikus repesztés során apró repesztéseket végeznek különböző vegyi anyagok, homok és nagy mennyiségű víz felhasználásával. A föld azon rétegeit, melynek gyenge az áteresztőképessége megrepesztik, így könnyebben felszínre hozható a nyersanyag.

<iframe width="480" height="360" src="http://www.youtube.com/embed/lB3FOJjpy7s" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

Amellett, hogy számtalan előnye van a gáz használatának, a palagáz kitermelést ellenzik a környezetvédők, mivel attól tartanak, hogy hidraulikus repesztéshez használt vegyi anyagok szennyezéseket okozhatnak a talaj vízrétegeiben, illetve a repesztések miatt földrengések, földcsuszamlások következhetnek be. Ezek általában mind jogos félelmek, de kellő körültekintéssel a kockázatok drasztikusan csökkenthetők, állítják a kitermelő vállalatok.


Hatalmas növekedés előtt a palagáz az USA-ban

Jelenleg is vaskos szeletet hasít ki az amerikai földgáz-termelésből a palagáz, a 2010-es adatok alapján a teljes amerikai kitermelés 59 százaléka származott nem konvencionális forrásból, mely az International Energy Agency (IEA) kalkulációi szerint optimista esetben 2020-ra 67, míg 2035-re 71 százalékra emelkedhet. A 2011-es kitermelési adatokat figyelembe véve az USA 110 évre elegendő gázzal rendelkezik. A palagáz pedig egyre nagyobb szeletet hasíthat ki a tortából. Ez mi, ha nem forradalom?

Forrás: [origo]

Több tényező együttállása kellett ahhoz, hogy Észak-Amerikában és különösen az Egyesült Államokban komoly fejlődésen menjen keresztül a palagáz kitermelése. Az egyik legfontosabb tényező volt a hagyományos gázmezők kimerülése miatt egyre hektikusabbá és magasabbá váló gázár, de szükség volt vállalkozó kedvű befektetőkre, a forrásszerzés miatt fejlett pénz- és tőkepiacra, továbbá a beruházásokat ösztönző jogszabályi környezetre és államra is.

A legjelentősebb nem konvencionális gázmezők közzé a Marcellus, a Bakken és Haynesville tartozik, a teljes kitermelés közel 70 százaléka ezen területekről származott 2012 során, holott a 2000-es évek elején még csak 38 százalékos részesedéssel bírtak. Persze a teljes volumen akkor még jóval kisebb volt.

Forrás: [origo]

A legjelentősebb jelenlegi és jövőbeli észak-amerikai palagáz és szénrétegből nyerhető gázmezők (forrás: IEA)

Újra világuralomra törhet USA

Azon túl, hogy a fűtéshez és a villamos energia előállításához sok helyen földgázt használnak fel, számtalan egyéb előnye is lehet az USA-nak az olcsó nyersanyag miatt.

Egyrészt az ország növelni tudja az energetikai függetlenségét, idővel nem szorul majd a megnövekvő kitermelés miatt sem gáz-, sem olajbehozatalra, sőt, 2017-re az IEA becslése szerint Szaúd-Arábiát is megelőzheti olajkitermelésben, és 2030-ra nettó exportőrré válhat. Az eredmények már a legfrissebb adatokon is érzékelhetőek.

A függetlenség mellett rendkívül fontos átalakuláson mehet át az amerikai feldolgozóipar, több vegyipari vállalat is bejelentette már, hogy az európai egységét áthelyezi az óceán másik oldalára, de jól járhatnak a mezőgazdasági vegyszerek előállítói is. Továbbá forradalmasíthatja a szárazföldi szállítmányozást is az olcsó földgáz, melyet vasúti kocsik és a kamionok is egyaránt használhatnak üzemanyagként.

A kitermelt földgázt pedig akár exportálhatja is USA. A jelenleg futó projektek révén viszonylag könnyedén elszállíthatják a világ távoli pontjaira a cseppfolyóssá alakított földgázt (LNG). Jó felvevő célpontok lehetnek például az ázsiai országok.

A földgáz szélesebb körű felhasználásának pozitív hatása lehet a továbbá a környezetszennyezésre, mivel a többi fosszilis nyersanyaghoz viszonyítva lényegesen kevesebb káros anyag keletkezik egységnyi energia előállítása közben a gáz égetésével.

Megreformálja-e a világ többi részét is a palagáz?

Mint láttuk Észak-Amerika komoly versenyképességi előnyre tehet szert a nem konvencionális kitermelése miatt, az elemzésünk további részében megvizsgáljuk, mi a helyzet a világ többi meghatározó térségében, veszélyben van-e Amerika piacvezető szerepe.

Nemcsak Észak-Amerikában, hanem a világ más részein is jelentős mennyiségű nem konvencionális mező, illetve palagáz mező található. A természeti adottság ellenére mégis hátrányban vannak ezek az országok, kontinensek az USA-val vagy akár Kanadával szemben is.

Egyrészt a szükséges infrastruktúra még nincs olyan szinten Európában vagy Kínában, mint az USA-ban, továbbá a természeti adottságok is különbözőek, de a földdel és nyersanyagtermeléssel kapcsolatos jogviszonyok és a szabályozói környezet is jelentős eltéréseket mutat.

Óriási az igény az energiára Kínában

A világ második legnagyobb gazdaságának, Kínának óriási az energiaéhsége óriási, ugyanakkor olyan szerencsés helyzetben van, hogy jelentős szén és gáz mezőkkel rendelkezik. Kínában egyelőre nem mérték fel teljesen a gázmezők nagyságát, de a legújabb adatok szerint a legnagyobb nem konvencionális mezőkkel rendelkező ország. Nagy előnynek számít az is, hogy összefüggő területeken helyezkedik el a nem konvencionális gáz. 

Forrás: [origo]

A legjelentősebb kínai palagáz és szénrétegből nyerhető gázmezők (forrás: IEA)

A rendelkezésre álló adatok alapján Kínában a földgáz felszínre hozása komolyabb problémát okozhat, mivel rosszabb a talaj minősége, így mélyebbre kell ásni a kutaknak, illetve több kutat kell üzembe helyezni ahhoz, hogy akkora mennyiségű nyersanyagot bányásszanak ki, mint az USA-ban. A fúrásokat tovább nehezíti, hogy nem áll rendelkezésre kellő mennyiségben víz, ami elengedhetetlen a hidraulikus repesztéshez.  A gázmezők fekvése sem a legelőnyösebb, mivel az infrastruktúra (gázvezeték-hálózat) nincs kiépítve kellően. Összehasonlításképpen: Németország kétszer annyi vezetékkel rendelkezik, mint Kína, miközben a területe csupán 3,7 százaléka Kínának.

Az előbb felsorolt többnyire negatív tényezők ellenére is komoly potenciállal rendelkezik Kína a palagáz piacán. Elsősorban a hatalmas energiaigénye és az ezt helyesen felismerő politikai vezetés kellő módon támogathatja a nyersanyag bányászatát. Kínában nem jelenthet gondot a földtulajdonhoz kapcsolódó jogok, mivel az összes kitermelési jog az országot illeti meg.

Kínában a legnagyobb kínai olaj- és gázipari cégek tevékenykedhetnek a szektorban, de a nemzeti olajvállalatok már korábban is próbálták a tudást összeszedni a világ többi részéről, sőt sok esetben nemzetközi cégekkel közösen tárják fel a területeket és végzik a kitermelést.

A földgáz szerepének megnövekedése Kínában a levegő szennyezettségi szintjére pozitív hatással lehet, mivel csökkenhet a szén felhasználása. Erre óriási szüksége van az országnak, mivel a nagyobb városokban a levegő szennyezettségi szintje a határérték 40-szeresére rúgott a napokban.

Töredezettség nagy problémát jelent Európában

Hasonlóan USA-hoz, Európában is folyamatosan csökkent az elmúlt években a különböző energiahordozók kitermelése, ugyanakkor viszonylag stabilnak mondható a kereslet, ami rákényszeríti az európai országokat az olaj és a földgáz importjára. A nyersanyagban gazdag országok számára az EU az egyik legfontosabb célpont, hiszen a világ legnagyobb regionális gázpiaca az EU-s. Európa földgáz iránti igényét leginkább Oroszország elégíti ki, de az Egyesült Királyságban jellemző a cseppfolyós földgáz importja is. Az oroszokkal kötött szerződések főként hosszú távra szóló megállapodások, melyek az olaj árához vannak indexálva. 

Forrás: [origo]

A legjelentősebb kínai palagáz és szénrétegből nyerhető gázmezők (forrás: IEA)

Európában a legnagyobb palagáz készlettel Franciaország, Lengyelország, Norvégia és Ukrajna rendelkezik, de komolyabb mező felett diszponál Svédország, Dánia és az Egyesült Királyság is.

Európában leginkább a szabályozás széttagoltsága és a magas népsűrűség okoz problémát, hiszen USA-hoz képest több mint háromszor annyi embernek kell egy négyzetkilométeren osztoznia. Sok állampolgár és ország nem nézi jó szemmel, ha veszélyes anyagokkal dolgoznak, melyek megfelelő kockázatkezelés hiányában akár az ivóvizet is beszennyezhetik. Franciaországban és Bulgáriában mindenféle palagáz-kutatást és -kitermelést betiltottak, előbbieknél azért, mert a dél-franciaországi területen a turistákat elriaszthatják a nagy gépek, pedig Lengyelország mellett Franciaország rendelkezik a legjobb adottságokkal.

Az előző térképen jól látható, hogy a régiónk sem panaszkodhat a gázmezőket illetően, jelentősnek tűnő területen fekszenek lelőhelyek. A régió egyik legígéretesebb palagáz-szereplője Lengyelország lehet.

A lengyelek főként az orosz gáz iránti függőségüket akarják csökkenteni, ami miatt központilag is támogatják a palagáz kutatásokat. Az ambiciózus elképzelések ellenére egyelőre a kutatási eredmények nem lehengerlők, sőt inkább kiábrándítóak fúrások . Az Exxon Mobil a sikertelenségek után jelezte, hogy abbahagyja ezen tevékenységét az országban, mivel a kutak nem termelték ki a megfelelő nyersanyagot. 

Olcsóbb lesz-e itthon a palagáz miatt a földgáz ára?

Annak ellenére, hogy az előző térkép szerint Magyarország területe alatt is húzódik nem konvencionális gázmező nincs túl jó helyzetben hazánk.

Mint emlékezetes, korábban az Exxon Mobil a kanadai Falcon Oillal és a MOL-lal közösen hajtott végre hazánk területén kutatófúrásokat Makó környékén, de azok nem hozták a kellő eredményt. Az infrastruktúra kiépítése, a fúrás magas költsége és a szükségesnél kisebb kitermelési volumen miatt a projekt befejezése mellett döntöttek a cégek 2010 elején.

A MOL jelenleg is próbálkozik horizontális fúrásokkal, de egyelőre még csak tesztelik a kutakat, ráadásul nincs is sok még belőlük. A most zajló kutatások, fúrások alapján merész spekuláció lenne most kijelenteni, hogy meghatározó mennyiségű nem konvencionális földgázt tudnak Magyarországon felszínre hozni. Ha azonban ez előfordulna, akkor is időbe telne a megfelelő infrastruktúra kiépítése, elég csak a MOL kurdisztáni projektjeire gondolni, ahol évek óta zajlik a kiépítés.

Kereskedelmi mennyiségű szénhidrogén felszínre hozásához még mindig várni kell, a legutóbbi MOL prognózis szerint 2016-2017-ben lehet megfelelő a kitermelés volumene, pedig a cég még 2010-ben vetette meg a lábát a régióban. Ezen analógia szerint megfelelő kút, mező megtalálása után még akár 5-10 évbe is kerülhet, míg megfelelő lesz környezet a normális mennyiségű nyersanyag felszínre hozásához.

Közvetlenül tehát nehéz jelenleg elképzelni a földgázárak csökkenését Magyarországon a nem konvencionális gáz megjelenése miatt, ugyanakkor áttételesen talán profitálhat hazánk is.

Amennyiben az EU-ba az USA-ból, Katarból jelentős mennyiségben érkezik földgáz tankerhajókon keresztül és emiatt Magyarország az orosz forrást némileg megkerülve olcsóbb gázhoz tud jutni, akkor elképzelhető, hogy az oroszokkal újra lehet tárgyalni a gázszerződéseket és talán alacsonyabb árat is el lehet érni. Ez azonban erősen politikai jellegű kérdés is, így nehéz pusztán piaci alapon jóslatokat megfogalmazni.

Európa és Magyarország is kimarad a buliból

Hiába zajlik drámai átalakulás a földgáz piacán a technológiai újítások miatt, Magyarország és Európa egyelőre nem tudja közvetlen módon kivenni a részét a folyamatokból. A szabályozói környezet, a nem konvencionális gázmezők kitermelése szempontjából ráadásul a földrajzi adottságok sem a legjobbak.

A nem konvencionális gázmezők, a palagáz előretörése Észak-Amerika és különösen az USA számára jelenthet lépéselőnyt, melyet a mostani helyzet alapján akár tartósan is megőrizhet. Növelhetik az energiaforrásokkal szembeni függetlenségüket, ráadásul az olcsó nyersanyag lehetővé teszi a vegyipar, a feldolgozóipar versenyelőnyét, ami már rövid távon beruházásokat eredményezhet és munkahelyeket teremthet.

Kína előnye pedig abból származik, hogy rendkívül elkötelezett az energia éhsége miatt a különböző energiaforrások iránt. Időbe telik ugyan amíg a gázmezőkön a megfelelő infrastruktúra kiépül. Az elszántság annak ellenére megvan, hogy kutatás és kitermelés szempontjából komoly kihívásokkal kell szembesülnie az országnak.