Szuperhatóság lehet a jegybankból

2013.04.09. 17:40

Egy szervezetbe vonná a pénzügyi intézmények felügyeletét és a jegybanki feladatokat a kormány, a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összevonásával. Az ötlet nem új, de Matolcsy György érkezésével ismét elővették, és úgy tudjuk, a jegybank már ki is dolgozta a csúcsszervre vonatkozó törvényjavaslat szövegét.

Új pénzügyi szuperhatóság felállítására készül a kormány a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összevonásával - értesült az [origo] a jegybankból és banki körökből származó forrásokból. A már évekkel ezelőtt is szorgalmazott összevonás ötlete Simor András jegybankelnök távozásával került ismét terítékre, és úgy tudjuk, az integrált szervezetről szóló törvényjavaslat szövege már nagyjából el is készült.

Értesüléseink szerint a munkát Nagy Márton, az MNB egyik ügyvezető igazgató irányítja, akit a leendő integrált szervezet egyik vezetőjeként is emlegetnek házon belül.

Értesüléseinket az MNB sajtóosztálya nem cáfolta. Mint mondták: "A nemzetközi tapasztalatok abba az irányba mutatnak, hogy a jegybankok és a pénzügyi felügyeletek összeolvasztásával a pénzügyi rendszer felügyelete és szabályozása hatékonyabbá vált." Hozzátették azt is, hogy "figyelve és követve a nemzetközi fejleményeket, a jegybank folyamatosan vizsgálja, hogy az alapvető feladatai közül a pénzügyi stabilitás fenntartását és erősítését miként tudja hatékonyabban ellátni".

Már sokszor bedobták

A jegybank és a felügyelet összevonása már az elmúlt években is többször felmerült, de vagy azért, mert az összevonáson valószínűleg többet vesztő PSZÁF ellenkezett, vagy azért, mert igen erős uniós aggályokat ébresztett, az ötletből nem lett semmi. 2009-ben Bajnai Gordon kormánya dobta be az elképzelést, mire a PSZÁF közleményben tiltakozott, mondván, a felügyelet célja az, hogy "önálló, független, erős és hatékony" intézményként működjön.

Egy évvel később Farkas Ádám, akkori PSZÁF-elnök az [origo]-nak azt mondta, "a kérdés fölvetésének volt értelme, hiszen a válság miatt a világon mindenütt napirenden van a pénzpiacok ellenőrzésének megerősítése". Szerinte a makro- és mikroszintű felügyelet összehangolásának lehet egyik megoldása az összevonás, a másik pedig a felügyeleti függetlenség erősítése, a jogosítványok bővítése, és a két intézmény közötti koordináció erősítése.

Bár az elmúlt években végül az utóbbi irányba ment el a szabályozás (a PSZÁF erősebb jogosítványokat, így nagyobb függetlenséget kapott), az Orbán-kormány hivatalba lépésével ismét előkerült az összevonás ötlete. Közvetlenül a választások után ezt az is motiválta, hogy egy alapvető szervezeti átalakítás elősegítette volna az akkoriban szinte naponta offshore lovagnak titulált Simor András MNB-elnök idő előtti elmozdítását. A kérdést végül elnapolta a kormány - vélhetően a jegybank függetlenségét féltő piaci és uniós reakciók láttán, magát a lehetőséget azonban egy évvel később váratlanul törvénybe iktatta.

2011 decemberében - minden előzetes uniós konzultáció nélkül - ugyanis benyújtotta, majd beépítette az összevonás jogi lehetőségét az új alaptörvény átmeneti rendelkezései közé, és bár José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke - más jegybanki módosításokkal együtt - kérte a törvényjavaslat visszavonását, a parlament gyorsan meg is szavazta a törvényt. Orbán Viktor miniszterelnök ezzel kapcsolatban akkoriban azt mondta, hogy "senki sem létezik a világon, aki megmondhatná, hogy a magyar kormány milyen jogszabályokat alkosson", egyébként pedig "nem ördögtől való sem az összevonás, sem a külön tartás, mivel mindkettőre van példa az EU-ban". (A nemzetközi példákat lásd külön.)

2012 januárja óta tehát elvileg nyitva van a két intézmény összeboronálásának a lehetősége, de miként Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának fideszes vezetője a 2011. decemberi zárószavazás előtt fogalmazott, az MNB-PSZÁF összevonással a kormány csak akkor kíván élni, ha lejárt Simor András jegybankelnök mandátuma.

Hogy nézne ki?

Simor András mandátuma 2013. március 3-án lejárt, a helyét Matolcsy György korábbi nemzetgazdasági miniszter vette át, az összevonás pedig ismét előkerült. Hogy ez pontosan mikor történne meg, információink szerint nincs eldöntve (az is lehet, hogy idén már nem terjesztenék a parlament elé), és még az is formálódhat, hogy milyen módon valósulna meg.

A korábbi elképzelések szerint a szuperhatóság úgy vette volna át a jegybank és a PSZÁF feladatait, hogy az MNB és a felügyelet addigi elnökei az összevont csúcsszerv alelnökei lettek volna (így próbálták volna meg Simort lefokozni). A két alelnök fölé ült volna az új szervezet elnöke, akit a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezne ki hat évre. Matolcsy György jegybankelnöki kinevezése után most az a forgatókönyv esélyes, hogy az integrált szervezet csúcsán Matolcsy ülne. A nagy kérdés, hogy ebben az esetben mi lenne Szász Károllyal, a felügyelet jelenlegi elnökével. Az Orbánhoz lojális és egyébként kifejezetten jó szakemberként számon tartott Szászt 2010 júliusában jelölte Orbán a posztra, mandátuma csak 2016-ban jár le.

Az is kérdéses, hogy mit szólna az Európai Központi Bank (EKB) és más uniós szervezetek egy ilyen átalakításhoz, miután a tagországok jegybankjait érintő bármilyen beavatkozást árgus szemekkel figyelnek. Az [origo]-nak korábban nyilatkozó szakértők szerint az EKB-t mindenképpen előre tájékoztatni kell, mert ha a frankfurti intézmény úgy látná, hogy sérül az MNB függetlensége, akkor meg is akadályozhat egy ilyen átalakítást. Az is igaz viszont, hogy ha az átszervezéssel nemhogy csorbulna, hanem még nőne is Matolcsy hatalma, úgy ezt az aggályt viszonylag könnyű lesöpörni az asztalról, szakmai érveket pedig eddig is lehetett, és most is lehet hozni az összevonás mellett.

Van rá példa

Európa legtöbb országában két önálló, független intézmény látja el a jegybanki és a pénzügyi felügyeleti feladatokat, ez a helyzet például Angliában, Németországban vagy a térségünkben Lengyelországban is. Arra is számos példa akad ugyanakkor, hogy a jegybank és a bankszektor felügyelete egy intézményben összpontosul, de a többi pénzügyi szektort külön szerv felügyeli. A teljes integrációra az Európai Gazdasági Térség 30 állama közül csupán kettőben, Csehországban és Szlovákiában van példa.