Veszélybe kerülhet a Mol magyarországi kitermelése

2013.06.11. 10:27

Az új szénhidrogén koncessziók hiánya, illetve a kormány rezsicsökkentési törekvései miatt veszélybe kerülhet a Mol idei évre tervezett beruházási terve Fasimon Sándor, a Mol Csoport magyarországi tevékenységéért felelős vezérigazgató-helyettese szerint, aki a Világgazdaságnak adott interjút. A KBC Securities elemzőjének ma reggeli kommentárja szerint hosszabb távon ez negatívan érintheti a társaság szénhidrogén kitermelési terveit.

 

Magyarországon három éve nem írtak ki új koncessziókat sem szénhidrogén, sem geotermikus lelőhelyre, mondta el Fasimon Sándor, a Mol magyarországi tevékenységéért felelős vezérigazgató-helyettese a Világgazdaságnak. Véleménye szerint ilyen körülmények között nehéz lesz lassítani a társaság kimerülőben lévő magyar mezőinek termelés-visszaesését. Szükség lenne minél hamarabb az új koncessziók kiírására, mert az elnyeréstől számítva még legalább 3-4 évre van szükség a termelés beindításáig.

Hosszú távú célokat veszélyeztet a koncessziók hiánya

A KBC Securities elemzője ma reggeli kommentárjában kiemelte, hogy ezek alapján az idei évre tervezett 110 ezer hordó kőolaj-egyenértékes kitermelés még nem kerül veszélybe, azonban hosszabb távon lehetnek negatív következmények. A magyarországi területen a Mol mezői már kimerülőben vannak, ezért elsősorban olyan projektekre fókuszál a társaság, amelyekkel a meglévő készletek kitermelését lehet növelni (ezek az úgynevezett Enhanced Oil Recovery technikák). Ezek mellett is szükség lenne azonban új mezők felkutatására és a kitermelés beindítására, mert a társaság célja az, hogy 5 százalék alatt tartsa a magyarországi kitermelés visszaesését, és ehhez vélhetően szükség lenne új olajtalálatokra is a kimerülőben lévő mezők kitermelési hatékonyságának növelése mellett.

A Mol közép távú célja érdekében fontos, hogy a magyar kitermelés visszaesését mérsékelje a társaság és az elmúlt három év átlagos 7 százalékos visszaesését a tervek szerint 5 százalék alá csökkentse. A stratégiai tervek szerint 2017-2018-ra napi 170-180 ezer hordó kőolaj-egyenértékes kitermelés elérése a cél. Persze a növekedés nem a magyar mezők felfutásából adódna, de mivel a magyar geológiai viszonyok tekintetében nagy tudással rendelkezik a Mol, a hazai kutatás egyrészt kevésbé költséges, másrészt sokkal gyorsabb mint az egyéb területeken folytatott kutatási tevékenység.

Forrás: Origo

Gáz lehet a rezsicsökkentéssel is

Fasimon azt is elmondta a Világgazdaságnak, hogy a rezsicsökkentés kifejezetten káros a Molnak, és további gázár csökkentések esetén vélhetően lesznek olyan mezők, melyeknél a kitermelés már nem lenne gazdaságos. Itt kifejezetten azokra a mezőkre kell gondolni, amelyeket 1998 előtt vont művelés alá a Mol.

Bár a társaság 300 milliárd forintos beruházási tervben gondolkodott a következő három év tekintetében, és ehhez a pénzügyi források is meglennének, a jelen környezetben elképzelhető, hogy ez nem fog megvalósulni. Főleg az idei évre tervezett 40-50 milliárd forint elköltése bizonytalan ilyen körülmények között.

Ellátásbiztonságra kell költeni

A beruházások másik fele, az úgynevezett downstream szegmens (kőolajfinomítás és kiskereskedelem) esetében viszont sínen van. Tavaly kezdődött a társaság petrolkémiával foglalkozó egységének bővítése, melynek keretében 30 milliárd forintos beruházással egy butadién gyártó egységet létesít Tiszaújvárosban a társaság. Ezen kívül nagyjából 17 milliárd forintot költ a Mol a Barátság 1 kőolajvezeték Magyarország és Szlovákia közötti szakaszának bővítésére. A fejlesztés az ellátásbiztonság szempontjából kiemelt fontosságú, ugyanis a Slovnaft így nemcsak Oroszországtól, hanem az Adria vezetéken keresztül is hozzájuthat a finomításhoz szükséges kőolajhoz.

Mol