Ennek persze számos feltétele van, tájékoztatta az MTI-t a szoftverforgalmazással foglalkozó XAPT-csoport.

A jelenleg mintegy 180 milliárd forintos szoftverexport növekedéséhez alapvető a hazai kkv-k piacbővítésének állami ösztönzése, az innováció támogatása, exportképes startupok jelenléte, a duális egyetemi képzés megvalósítása, illetve a megfelelő szakemberképzés, áll a közleményben.

A közlemény rámutat, hogy a mintegy 150 000 foglalkoztatott alapján jelenleg a hazai IKT szektorral Magyarország a harmadik helyen áll az Európai Unióban. Ezen belül a szoftverexport területén foglalkoztatottak száma meghaladja a 10 000 főt, és mivel nagy munkaintenzitású tevékenységről van szó, a szektor jelentős további foglalkoztatási lehetőséget rejt magában.

Schvarcz Zoltán, a közel 300 főt foglalkoztató, budapesti székhelyű XAPT elnöke elmondta: a teljes, mintegy ezer milliárd forint értékű magyarországi informatikai és távközlési (IKT) exportból körülbelül 180 milliárd forintot tesz ki a szoftver és IKT szolgáltatás-export, ami szinte teljes egészében hazai hozzáadott érték: magyar szellemi teljesítmény hozta létre, amelyet a vállalatok kizárólag az emberi munkára alapozva, import nélkül állítanak elő.

A szoftverexport-piac további növekedése a hazai export volumenét a lehető legkisebb ráfordítással lenne képes tovább növelni – véli Schvarcz Zoltán, aki az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) nagyvállalati tagozatának vezetője is. Az IVSZ szerint megfelelő fejlesztéspolitikai és exportprogram segítségével a 180 milliárd forintos szoftverexport-piac 5 év alatt megduplázható, és legalább 10 000 munkahely teremtésével járna.