Belefásultunk a korrupcióba

Magyarország a kilencedik legkorruptabb ország Európában, ezzel a "korrupt harmadba" tartozunk a Transparency International idei jelentése szerint. A szervezet szerint kicsi az esély a javulásra.

Úgy tűnik, a magyar társadalom kezd belefásulni a korrupcióba. Az emberek 70%-a nem jelentené a hatóságoknak, ha korrupciót észlel, vagy azért, mert nem bízik a hatóságokban, vagy mert attól fél, hogy bajba kerül. A bizalmatlanság minden eddiginél jobban áthatja a közéletet, ami táptalaja a szabálykerülésnek, a korrupciónak és az apátiának, áll a Transparency International Magyarországról szóló, lehangoló megállapításai között.

A szervezet szerint a kormány nem ösztönzi a korrupció elleni bátor fellépésre a polgárokat, hiszen nem gondoskodik a közérdekű bejelentők tényleges megvédéséről, és arról, hogy a hatóságok gyorsan és hatékonyan kivizsgálják a korrupciót feltáró bejelentéseket. A most megjelent elemzést tökéletesen illusztrálja a Horváth András NAV-ellenőr által két hete kirobbantott ügy körüli politikai játszma, ami a szervezet szerint "teljes mértékben ellentétes azzal, ahogyan a közérdekű bejelentők ügyében el kellene járni".

Korrupt harmad

Magyarország egyébként 2013-ban 54 pontot ért el a Transparency International korrupciós index (CPI) felmérésen (ahol a 0 a legkorruptabb és 100 az egyáltalán nem korrupt országokat jelöli), ezzel a vizsgált 177 ország közül a 47. helyet szerezte meg. Az Európai Unió 28 tagállamából Magyarország a 20. helyen végzett (tavaly 27 országból a 19. helyen volt), vagyis változatlanul az alsó harmadban helyezkedik el. Magyarország a régión belül a középmezőnyben van, Észtország, Lengyelország, Litvánia és Szlovénia előzi meg.

A rossz eredménynek több oka van. Magyarországon a kormány iránt elkötelezett vezetők irányítják azokat az állami intézményeket, amelyeknek a kormány hatalmát kellene ellenőrizniük. A fékek és az ellensúlyok rendszerének szinte teljes felszámolása pedig önmagában nagy korrupciós kockázatot jelent.

Állami felelősség

A jogalkotás a közérdek helyett sokszor a politikai hatalom pillanatnyi érdekeit szolgálja. Ahol nem bizonyult elegendőnek a vezetők lecserélése, ott a jogszabályok átírásával tovább gyengítették az ellenőrző szervek hatalmát, jogszabályi akadályokat gördítettek a civilkontroll útjába vagy egyes gazdasági érdekcsoportokat hoztak helyzetbe, állapítja meg a TI.

„Az átláthatóan működő közhatalom kiemelkedő fontosságú lenne a korrupció elleni küzdelemben” – mutatott rá Martin József Péter, a korrupció ellen küzdő Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója. Sajnálatos, hogy a közpénzek elköltésére vonatkozó adatok korábban sem korlátok nélküli nyilvánossága 2013-ban, az információszabadságról szóló törvény módosításának köszönhetően tovább szűkült, Magyarország tehát ebből a szempontból nem előre-, hanem visszalépett.

A korrupciót vizsgáló felmérések egyébként rendre azt mutatják, hogy összefüggés van a versenyképesség és a korrupciós fertőzöttség között. „Átláthatóan és kiszámíthatóan működő állami intézmények nélkül nincs versenyképes gazdaság” – mondja ezzel kapcsolatban Martin József Péter, a korrupció ellen küzdő szervezet vezetője. Magyarországon a jogalkotás kiszámíthatatlanná vált, az üzleti környezet az utóbbi években rosszabbodott, régiós összevetésben nagyon alacsony a GDP-arányos beruházási ráta. Magyarország versenyképessége alacsony szinten áll, amiben nagy szerepe van annak, hogy az intézmények nem működnek kielégítően, a kormányzati politika pedig átláthatatlan.

A két véglet

A korrupció egyébként a világ egyéb területein is hatalmas probléma, amint erre a Transparency International felmérése évről évre rámutat. A legkorruptabb és a legkevésbé korrupt országok listája állandó, az elért pontok vagy helyezések csak kismértékben változtak.

Akárcsak 2012-ben, Dánia és Új-Zéland holtversenyben állnak az élen, 91 ponttal. Őket követi Finnország és Svédország (89 pont), Norvégia pedig felzárkózott az ötödik helyre Szingapúr mellé (86 pont). Svájc az 5.-ről a 7. helyre esett vissza, a 8. helyezett pedig Hollandia lett, amely tavaly is az első tízben szerepelt.

A lista másik végén Afganisztán, Észak-Korea és Szomália továbbra is 8-8 ponttal zárják a rangsort. Ezekben az országokban teljes mértékben hiányzik az elszámoltatható, felelős állami vezetés és a közintézmények nem a közjót szolgálják.