Bizonytalan lábakon az építési jogszabályok

Bő év telt el az építési jogszabályok alapos módosítása óta. Rengeteg a hiba, rengeteg a korrekció, az új eszközök pedig nagy odafigyelést igényelnek, emeli ki közleményében az Óbuda Group.

Lipcsei Gábor elnök elmondja, hogy a zökkenők dacára nagyon előremutató az elektronikusan indítható engedélyezési eljárások rendszere (Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer), csakúgy, mint az e-napló.

A szabályok értelmezése és alkalmazása a leggyakrabban az alábbi kérdésekben okoz zavart.

Melyik a megfelelő hatóság?

Sokszor maguk a kérelmezők sem tudják eldönteni, melyik hatósághoz kell benyújtaniuk az adott kérelmet. A járási építésügyi hivatal és az elsőfokú építésügyi hatóság a vonatkozó kormányrendeletekben nincs egyértelműen megkülönböztetve, mindkettő építésügyi hatóságként szerepel. Itt az egyes hatáskörök, illetve az illetékes hatóság pontosabb meghatározására lenne szükség.

Kell engedély?

A törvény szerint nem kell módosított építési engedély iránti kérelmet benyújtani, ha az épületen tervezett változás megfelel a jogszabályoknak, és nem változtatja meg az építményt. Ám a túlságosan tág megfogalmazás – nem egyértelmű, hol van az a pont, amikor már „megváltozik” egy épület – egymástól eltérő értelmezéseknek ad teret.

A rendszerhibák lassítják az ügymenetet

A kérelmekhez csatolt építészeti-műszaki tervdokumentáció, a műszaki leírások, és a szakhatósági dokumentációk áttekintéséhez, továbbá a minden részletre kiterjedő hiánypótlási felszólításhoz kevés az idő a rendszerhibák, az ÉTDR rendszer lassú működése és az elektronikus dokumentumok megnyitási nehézségei miatt. Az elektronikus dokumentációt azért vezették be, hogy egyszerűbb és átláthatóbb legyen az ügyintézés, ráadásul a rendszer képes arra, hogy a tervező és az építtető között felhő alapú kommunikációs csatornaként szolgáljon. A megvalósítás azonban akadozik. Az ÉTDR mára működőképes, de nem mindig stabil, és a program kezelése sem mindig egyértelmű. Az online fizetés tovább egyszerűsítené a procedúrát, de nem vezették még be.

Mégis kell a papír

Nem sikerült teljesen a váltás, nagyléptékű projektek esetén továbbra is minden dokumentációt papíron kell benyújtani, nem megfelelő az elektronikus. Ráadásul a bankok és hatóságok nem fogadják el az alá nem írt – az ÉTDR rendszeréből kinyomtatott, elektronikusan záradékolt – dokumentumokat. Így a kérelmezőknek például ingatlanhitel igénylése esetén az építésügyi hatóságtól kell hiteles másolatot kérniük.

E-napló: még nincs elég tapasztalat

A legkevesebb tapasztalat eddig az e-naplóról áll rendelkezésre, mivel használata csak október 1-je óta kötelező. Az e-építési napló rögzíti a szerződés szerinti építőipari kivitelezés tárgyát, az építési-szerelési munkák adatait, az építési munka menetét, megfelelőségét, a teljesítési igazolásokat és a kapcsolódó dokumentumokat. Az Óbuda Group szakértői szerint a rendszerhibák az ÉTDR-ben tapasztalhatókhoz hasonlítanak. Az e-naplóra is jellemző, hogy a kivitelezési dokumentáció nagy része továbbra is papíron folyik.

„Az elektronikus építési ügyintézésre és az építésügyi jogszabályok gyökeres módosulására sem a hatóságok, sem az építőipar szereplői nem voltak felkészülve. A tavaly januári bevezetés óta eltelt több mint egy év elegendő volt az alapok lefektetésére, ugyanakkor még idő és további jogszabályi, technikai javítások szükségesek az olajozott működéshez” – foglalta össze Lipcsei Gábor.