Így lesz egy trafikosból ellenzéki szavazó

Budapest, 2013. augusztus 2. Nemzeti dohányboltot hirdető tábla a Mol Mozaik utcai töltőállomásán 2013. augusztus 2-án. A dohánybolt ezen a napon nyílt meg a jövő héten kezdődő Sziget fesztivál helyszíne közelében. MTI Fotó: Kovács Attila

A trafikosok egy részének szednie kell a sátorfáját: május 30. után a hipermarketeknél és a benzinkutaknál nem üzemelhetnek dohányboltok, pedig erről szó sem volt a koncessziók kiosztásánál. A költözésre kényszerített trafikosok nehéz helyzetbe kerülnek: elbukhatják az üzletnyitásra felvett hitelüket, el kell bocsátaniuk az alkalmazottaikat, és van, akinek nincs is hová mennie.

„Először is kivárom a választást, hátha csoda történik, bukik a kormány, és az üzletem maradhat ott, ahol van” – mondja reménykedve egy korábban a Fideszre szavazó trafikos, akinek dohányboltja jelenleg egy hipermarket üzletsorán működik, tehát legkésőbb május 30-ig el kell költöznie onnan. Amikor a koncessziókat tavaly odaítélték, még szó sem volt arról, hogy a 2500 négyzetméternél nagyobb eladóterű áruházak és a benzinkutak tőszomszédságában nem lehet dohányboltot nyitni, ám egy november végi rendeletben mégis így döntött a kormány. A költözés azonban nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik.

Az Origónak nyilatkozó trafikosok tavaly még abból indultak ki, hogy a 20 évre szóló koncesszióhoz a piaci játékszabályok stabilitása is hozzátartozik majd, és több millió forint folyószámlahitelt igényeltek a boltjaik berendezéséhez. Egyikük azt mondta, nem azért vette fel a hitelt, mert csillogni akart a boltjával, hanem kényszerből, a helyiséget bérbe adó lánc követelményei és a kereskedelmi szabályok miatt minimum 3-4 millió forint egyszeri befektetés nélkül szinte lehetetlen volt belevágni az üzletbe. Az OTP Bank is ugyanígy gondolkodhatott, hiszen trafikosoknak könnyen és egyszerűen folyósított akkoriban 5 millió forintig terjedő kölcsönt.

Nincs már hely a piacon

A vállalkozó és a bank azonban egyaránt tévedett, mert a hitel most könnyen bedőlhet. A trafikos ugyanis azt mondja, egyszerűen nem tud elköltözni onnan, ahol jelenleg van. A koncessziója csak az adott területre érvényes, így olyan helyet kellene találnia, amely 200 méterre egyetlen versenytársat sem közelít meg, és van akkora forgalma, ami eltartja a boltot. Az ennek megfelelő üzlethelyiségek döntő része azonban már foglalt, a piacot felosztották. A jelenlegi berendezéseinek többségét egyébként sem tudná átvinni egy új trafikba, szerinte újabb milliókat kellene felvennie ahhoz, hogy egyáltalán elgondolkozhasson a költözésen.

Ezért első lépésben inkább fel fogja függeszteni a tevékenységét, ezt fél évig megteheti. Ha azonban utána sem talál megoldást a problémájára, akkor a szabályok szerint vissza kell adnia a koncesszióját, de fogalma sincs, hogy közben a hitelt miből fogja törleszteni. Vidéken olyan helyzet is előfordul, hogy a benzinkútról kiebrudalt trafikos fizikailag sem képes új helyet találni, hiszen a fő utcát már ellepték a versenytársai, azon kívül pedig semmi értelme üzletet nyitni.

Egy másik dohányboltos, aki szintén hitelt vett fel, és most fut a pénze után, arról számolt be, hogy neki ugyan sikerült új helyet találnia, mégis aggódik a jövője miatt. "Egy kevésbé forgalmas környékre megyek, ezért pár alkalmazottamtól meg kell válnom, az új helyen nem fogom éjszaka is nyitva tartani a boltot, mert tartok a betörésektől. Családi vállalkozásként nyertük el a koncessziót, most a tervezettnél sokkal kisebb lesz a cég, sok minden borul" - mondta.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium cikkünk megjelenéséig nem válaszolt arra a csütörtök délelőtt feltett kérdésünkre, hogy készült-e hatástanulmány a kikényszerített költözésekkel kapcsolatban. A döntést a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. tavaly azzal indokolta az Origónak, hogy a forgalmi adatok elemzésekor kitűnt: a legjobban menő 200 trafik viszi el az összforgalom 17 százalékát, miközben a 6300 trafik közül 2500 a csőd határán van. Mivel a "top 200 trafik" mind plázában, hipermarketben és benzinkúton működik, ezek kiköltöztetésével akarja a piacot kiegyensúlyozni a kormány.

Az egyik dohányboltos szerint azonban a rendelet nem fogja elérni a célját, mert a megszűnő vagy arrébb költöző trafikok forgalma hiába oszlik meg a környéken, egy-egy bolt csak olyan kis mértékben tudja majd növelni a bevételét, hogy az szinte semmit sem változtat a helyzetén.

Több budapesti benzinkút dohányboltjában is megpróbáltunk érdeklődni a helyzetről, de egyrészt félelemmel, másrészt teljes bizonytalansággal szembesültünk. Az eladók a legtöbb esetben nem merték megadni a koncesszió tulajdonosának elérhetőségét, attól tartva, hogy a munkaadójuk rossz néven veszi, ha egy újságírót küldenek a nyakára. Ahol mégis eljutottunk az üzemeltetőhöz, ott merev elutasítás volt a válasz.

A boltokban dolgozók közül sokaknak fogalmuk sincs arról, hogy két hónap múlva a trafik elvileg már nem létezhet az adott helyszínen. Pár helyen kaptuk csak azt a választ, hogy tudnak a költözésről, de még nem mondták meg nekik, hogy hol folytathatják a munkát.

A nagy vesztesek

Az új szabályozás legnagyobb vesztese az OMV, a Tesco, a Mol és az Auchan lesz, e négy társaság összesen mintegy 250 dohányboltot, illetve üzleti partnert veszít. A benzinkutaknál – a hipermarketekkel ellentétben – jellemzően az olajtársaságok vállalták a helyiségek kialakításának költségét. A Molnál az Origónak ezzel kapcsolatban csak annyit mondtak, hogy „keresik a legjobb megoldást, hogy hogyan tudják az így felszabadult a helyiségeket a vásárlóik számára hasznossá tenni”. A CBA-t, a Realt, a Coop-ot és a hasonló kisebb, jellemzően franchise rendszerben működő és magyar hátterű láncokat az új szabály nem érinti, mert jellemzően 2500 négyzetméternél kisebb üzleteik vannak.

A Tesco arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagy bevásárlóközpontokban működő dohányboltok átlagosan 6-9 főnek adnak munkát, a különálló trafikok esetében azonban nincs szükség ennyi alkalmazottra, vagyis a kiköltözések elbocsátással is járnak. Mivel a trafikokba az előírások szerint kívülről nem lehet belátni, a dohányboltok a rablótámadások gyakori célpontjai lettek. A hipermarketeknél lévő trafikokat eddig – a 24 órás biztonsági szolgálatnak köszönhetően – még nem érte támadás, a költözéssel a védett zónából is kikerülhetnek ezek az egységek.

A dohány nem elég

„Az emberek szeretnek egy helyen megvenni mindent. Amikor megnyitottam a trafikomat, azzal számolhattam, hogy az a vásárló fog hozzám jönni, aki addig a hipermarketben vette meg a cigarettáját. Most legfeljebb egy olyan helyre tudok kiköltözni, amit a versenytársak még nem foglaltak le, nem véletlenül. Ott meg sem fogom közelíteni az eddigi forgalmamat” – mondja az egyik dohányboltos. Szerinte egyértelmű, hogy jelenlegi vásárlóinak nagy része nem fog elzarándokolni egy másik dohányboltba, mert egyszerűbb lesz számára a sarkon úgyis megjelenő feketézőktől cigarettát venni. „Nekem a koncesszió előtt is dohányboltom volt, amikor az új rendszer bejött, a feketekereskedelem már akkor elvitte a forgalmam 40 százalékát, most is ez lenne.”

Ezt támasztja alá egyébként az a tapasztalat is, hogy a dohány önmagában nem képes érdemben megmozgatni az élelmiszer-, illetve a napi fogyasztási cikk piacot, a cigaretta elérhetősége alapvetően nem befolyásolja a boltválasztást. Ha a hipermarket ki tudja adni a trafik helyiségét másnak, akkor a mostani állapothoz képest nem veszít sokat az új szabályozással, a vásárlói pedig várhatóan nem fognak átpártolni azokhoz a kisebb láncokhoz, ahol kapható cigaretta. A feketézők így próbálkozhatnak a környéken.