Menekülnek a részvényekből

2014.02.07. 11:35

Megijedtek a részvénypiaci befektetők a feltörekvő piaci minipániktól és a Fed tapírozásától, melynek eredményeként brutális mennyiségű tőkét kezdtek kivonni a globális részvényalapokból a múlt héten - írja a Bloomberg. 

Rekord mennyiségű tőke áramlott ki a múlt héten az amerikai részvényekből, mivel a befektetők kockázatkerülő „üzemmódba” kapcsoltak a feltörekvő piaci minipánik, és a Fed QE3 programjának visszafogása következtében. Mint ismert, nagyobb felfordulás kezdődött a feltörekvő piacokon az elmúlt hetekben, ráadásul az amerikai jegybank is elkezdte visszafogni a tőzsdei ralit tápláló pénzpumpát.

Így a befektetők elkezdtek szabadulni a kockázatosnak tekintett részvényektől, és a biztonságos menedéknek tekintett amerikai államkötvények felé kezdtek fordulni. Ennek eredményeként rekord mennyiségű, 24 milliárd dollárnyi tőke áramlott ki az amerikai részvényalapokból a múlt héten, aminek nagy része az amerikai kötvénypiacon csapódott le az EPFR adatai szerint. A globális részvényalapokból összesen 28,3 milliárd dollár távozott a múlt héten, ami szintén soha nem látott értéknek felel meg.

Az így felszabaduló tőkéből 14,8 milliárd dollár a globális kötvényalapokba áramlott be, amiből 13 milliárd dollárt az amerikai eszközök tették ki. Ennek oka (vagy részben eredménye), hogy a kötvények augusztusa óta először újra jobban teljesítettek a részvényeknél januárban, így a befektetők nagyobb hozamot érhettek el velük. A Bloomberg fejlett piaci kötvényindexe 1,8 százalékot emelkedett januárban, míg a FTSE globális részvénypiaci indexe 4,2 százalékot esett a hónapban.

Forrás: Bloomberg, Investor.hu

A feltörekvő piaci tőkekivonás során 6,4 milliárd dollárt távozott az ottani részvényalapokból a múlt héten, ami 2010 augusztusa óta a legmagasabb „kitárazásnak” felelt meg. Ezzel sorozatban a 15. héten csökkent a feltörekvő piaci részvényalapokban lévő tőke. A feltörekvő régiókban viszont a kötvényeket sem szerették a befektetők, a kötvényalapok közel 2 milliárd dollárral lettek szegényebbek a múlt héten.

Hogyan működnek a kötvények?

A kötvény egy meghatározott futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, melyet vállalatok és országok is kibocsáthatnak, ha forrásra van szükségük. A kötvénykibocsátó vállalja, hogy a kötvény névértékét a lejárat végén visszafizeti és közben meghatározott kamatot fizet, legtöbbször évente. A kötvény árfolyama és a hozama fordított módon viselkedik. Az árfolyam emelkedése azt jelenti, hogy a hozama esik, az árfolyam esése pedig azt jelenti, hogy a hozama nő. Ez annak köszönhető, hogy minden kötvénynek van egy meghatározott éves, névértékhez viszonyított kamatfizetési kötelezettsége, amit kuponnak nevezünk.

Ha például ez a kupon két százalékos és a kötvényt mondjuk annak 100 forintos névértékén vásároljuk meg, akkor a kötvény hozama is két százalékos számunkra. Ha azonban a kötvény futamideje közben megváltozik a véleményünk a kötvény kibocsátójáról, például valamilyen okból már kevésbé bízunk meg benne, mint korábban, akkor valószínűleg el akarjuk adni a kötvényünket.
Ha nagyon szabadulni szeretnénk a kötvénytől, már a 100 forintos névértéke alatt is hajlandóak leszünk megválni tőle (leesik a kötvény árfolyama). Aki viszont tőlünk például 98 forintért megveszi a kötvényt, annak a 100 forintos névértékre vetített 2 százalékos hozam már nem 2 százalékos hozam lesz, hiszen csak 98 forintot fizetett érte. Az árfolyam esése tehát növelte a kötvény hozamát. Ugyanezen logika mentén a kötvény árfolyamának emelkedése a hozam csökkenését jelenti. 

Ha egy kibocsátó kötvényeinek csökken a hozama, az legtöbbször azt jelenti, hogy nő a bizalom a kötvény kibocsátója irányában, a hozamemelkedés ezzel szemben bizalomvesztést jelent. Ennek magyarázata egyszerű: a kötvény árfolyama a gyakorlatban akkor emelkedik (hozamcsökkenés), ha megnő a kereslet iránta, a kínálat pedig ezzel nem tart lépést. Ha oksan akarnak szabadulni egy kibocsátó kötvényétől, akkor annak a túlkínálat miatt esik az árfolyama (emelkedik a hozama).