A közösség ereje

A közösségi gazdaság magyar példáira is egyre nagyobb az igény

Ha a sharing economy legjobb fordítása talán nem is a közösségi gazdaság, a forradalma javában tart. Startupok, induló cégek, olyan fiatalok, akik hisznek benne – ők a sharing economy úttörői.

Így kezdte Chris Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója a Telekom közösségi eseményét, amelyen bejelentették, hogy a hazai vállalkozások népszerűsítésére a nagyvállalat mobil eszközökön is elérhető platformot hozott létre. Ezek már nagyon is létező gazdasági trendek, amelyek az elmúlt években termettek itt, majd rakétasebességgel teremtették meg a saját kultúrájukat, ezzel párhuzamosan átrajzolva a környezetet. Szavai szerint a Deutsche Telekom is nagyon hisz abban, hogy komoly szerepet tudnak játszani a jövő gazdaságában. A távközlés, a telekommunikáció pedig motorja lehet a növekedésnek.

4G a kulcs

A közös gócpont a mobil internet. A közösséget, a valós idejű megosztást támogatja az az egészen friss eredmény, hogy a Telekomnak már 250 ezer 4G-t használó ügyfele – ez pedig tetemes bázis, mondta Chris Mattheisen. Ez biztosan az egyik kulcsa annak, hogy teljes potenciált nyerjen a sharing mint üzleti modell. Amely egyszerre globális, mégis nagyon új még világszerte. A nagyon jelentős növekedési rátát nem kevesebb mint 500 milliárd dollár eddigi bevétel mutatja. Közgazdászok, üzletemberek és akadémikusok értenek egyet abban, hogy nem átmeneti divat, hogy számolhatunk vele a jövőben. Még mindig több száz lehetséges irányba mehet el, még ha ennek csak egy részét látni is egyelőre.

A közösségi gazdaság magyar példáira is egyre nagyobb az igény Forrás: Magyar Telekom

Magyarországon természetesen még nem tartunk ennek az összegnek a töredékénél sem. A statisztikák azonban azt mutatják, igényeljük ezt a gazdasági modellt. A felnőtt internetezők több mint harmada felvenne az autójába idegeneket, ha ez egy regisztrációhoz kötött internetes oldalon szerveződik, 37 százalék pedig beülne vadidegen sofőr mellé, ha ezen a közösségi oldalon az ajánlások jó színben tüntetik fel. A felnőtt netezők ötöde valószínűsíti, hogy megosztaná, esetleg már meg is osztotta szállását interneten megismert idegenekkel, ezt a műfajt hívják couchsurfingnek. 26 százalék élne vagy már élt az így felajánlott szálláslehetőséggel. Magyarországon is jelen vannak a megosztás követői, és ez a kulcs: kipróbálnák, ha tudnák, hol keressék a partnereket. „Szeretnénk ebben szerepet játszani” – fogalmazta meg a Telekom álláspontját Chris Mattheisen. Ezt szolgálja az a reszponzív weboldal, amelyet kifejezetten erre a célra hoztak létre. A Telekom.hu/kozossegereje a magyar sharing economy előszobája lehet.

A bizalom generálja a piacot

A hotelezés közösségi alternatíváját már nem kell bemutatni a felhasználóknak. A San Fransicsóban alapított AirBnB a modell egyik úttörője. Európában különösen gyorsan növekszik, de az ázsiai fogadtatásra sem lehet panaszuk. „Csak az idén több mint 10 millió vendéget szolgáltunk ki, ezzel több mint 20 millióra növelve a 2008-as indulásunk óta elhelyezett vendégek számát. Ezzel a közösségi gazdaság egyik vezető szolgáltatójává váltunk” – közölte Christopher Cederskog, az Airbnb regionális igazgatója. Fontos tudni, hogy a néhány napos lakásbérlet nem az árszerénység felől közelíti meg a piacot: mint minden közösségi gazdasági megoldásnál, a kulcsszó itt is a bizalom. Ezért különösen fontosak a korai felhasználók. A saját kezdeti közösségüknél kell népszerűnek lenniük. Egy a közösségi gazdaságban ügyködő garázscéget inkább imádjanak százan, mint úgy-ahogy kedveljenek több tízezren. Ez a száz lelkesít majd ugyanis egyenként száz másik felhasználót, akik szintén megismerik majd a szolgáltatást – és ez a bizalomra épülő felhasználói élmény propellerezi annyira a növekedést, amennyire a startupnak szüksége van.

Ugorj be, én is arra megyek

Egyre többen ismerik, használják és szeretik a közösségi autózást is. A taxiszolgálatok alternatívájának vonzerejét különösen növeli, hogy a fenntarthatósági szempontból nagyon kifogásolható egyszemélyes autóutaknál sokkal értékesebb megoldást kínál. Az egyébként üres autóülések kihasználásával mindenki jól jár. Az potenciális európai piacvezető startup, a BlaBlaCar 2006-ban kezdett működni Párizsban, 2009-ben kapta meg az első tőkeinjekcióját, ma 7 országban van jelen, 10 millió felhasználó örömére. Tavaly júliusban 3 millióról 9 millióra növelte bevételét. „It just makes sense” – foglalta össze Christian Schiller ügyfélkapcsolati igazgató és PR menedzser a lényeget: azért működik, mert van értelme. Webszájtot nagyon sokan tudnak építeni, közösségi médiát mindenki használ, egy ilyen oldal azonban praktikus és nagyon valóságos. Sok Facebook ismerősünkkel szinte soha nem találkozunk, a közösségi gazdasági honlapoknak azonban megfogható funkciójuk van, ahol névvel, fotóval, validált elérhetőségi adatokkal garantálják a transzparenciát. Azzal, hogy minden hónapban 2 millió utasuk van, gyakorlatilag a tömegközlekedés egy új válfaját viszik be a városokba. Christian Schiller a közösségi eseményen elmondta, a német államvasút idén hivatalos versenytársának ismerte el a BlaBlaCart. Idén nyáron fiatalok ezrei használták a szolgáltatást ahhoz, hogy eljussanak a Sziget Fesztiválra.

Folyamatos forradalom

A külföldiek mellett a piacon egyre több hazai vállalkozással is találkozhatunk. Christopher Mattheisen kiemelte, a Magyar Telekom támogat és mindenki számára elérhetővé tesz minden olyan kezdeményezést, amely az emberek közötti kommunikációt újabb lehetőségekkel, tartalmakkal tölti meg. „Célul tűztük ki, hogy saját eszközeinkkel népszerűsítjük a közösségi gazdaságra épülő vállalkozásokat, ezért létrehoztunk egy mobil eszközökkel is elérhető weboldalt, gyűjtőplatformot, ahol bemutatjuk és könnyen elérhetővé tesszük a hazai szereplőket” – mondta.

A www.telekom.hu/kozossegereje címen elérhető weboldalon bemutatkoznak az Oszkár és az Autohop hazai telekocsi-szolgáltatók, a Miutcank.hu, amelynek segítségével az egy környéken élők kérhetnek egymástól és tehetnek egymásnak szívességet, adhatnak tippeket megbízható mesterekre. A Rukkola, amelynek tagjai a birtoklás élményéről lemondva inkább az olvasásét élvezik. A Piqniq ételmegosztó, ahol nem csak az ételek fotóit és receptjét oszthatjuk meg másokkal, de magukat a kulináris élményeket is. Fellelhetők itt a közösségi kertek, amelyek közösségteremtő erejük mellett friss zöldséggel, gyümölccsel, fűszernövénnyel látják el az őket gondozó városlakókat. A 30 km.hu, amelynek segítségével feltérképezhetjük, sőt meg is rendelhetjük a környékünkön élő termelők, kézműves mesterek friss, minőségi áruit. Innen bárki gyorsan feltérképezheti a közösségi irodák, mint a Loffice, a Thehub és a Kaptár kínálatát, és kreatív megoldásokra lelhet a tudásmegosztást zászlójára tűző Kreanod segítségével. Végül, de nem utolsósorban megtalálható itt a Tasclr is, amely feladatokat és segítséget közvetít, és a Járókelő, ahol bejelenthetjük, ha jártunkban-keltünkben a közösség életét befolyásoló történést, meghibásodást tapasztalunk, és a rendszer – helyettünk - értesíti az illetékeseket, a probléma pedig megoldódik.

Az eseményen a kiemelt magyar startupok közül többen bemutatkoztak. Mint a Révai utcai közösségi iroda, a Kaptár egyik ügyvezetője fogalmazott, „Úgy szoktuk mondani, lehet, hogy az irodabérlés miatt jössz, de az biztos, hogy a közösség miatt maradsz”. Prácser Attila pedig, az Oszkár alapítója elmesélte, nagyon büszkék arra, hogy náluk, egy közös fuvaron jött össze két fiatal, akik azóta összeházasodtak, és az első gyermekük is megszületett. Úgy véli, ez a közösségi gazdaság valódi ereje. A történet. Ahol az íródik, ott lesz az érték is.