A kormány ellehetetlenítené a veszteséges boltokat

2014.11.18. 15:22

A kormány megtiltaná a nagyobb üzletláncoknak, hogy napi fogyasztási cikkeket áruljanak, ha két egymást követő évben veszteségesek. A kabinet abból indul ki, hogy vannak olyan üzletek, amik szándékosan lenyomják az áraikat, így tesznek szert előnyre a versenytársaikkal szemben. Világörökségi területen pedig egyáltalán nem lehetne szuper- vagy hipermarketet üzemeltetni.

A kormány 2018. január elsejétől megtiltaná a napi fogyasztási cikkek értékesítését azoknak a nagyvállalatoknak, amelyek mérleg szerinti eredménye két egymást követő üzleti évben is nulla vagy negatív, vagyis veszteségesek. Egy élelmiszerüzlet pedig nyilván nem tud úgy működni, hogy nem árulhat napi fogyasztási cikkeket. Többek közt ezt is tartalmazza az Országgyűlés elé beterjesztett törvényjavaslat a kereskedelemről szóló törvény módosításáról.

Direkt veszteséges

A kormány a nyereséges működést azoktól a cégektől követelné meg, amelyek nettó árbevétele az egymást követő mindkét üzleti évben eléri az 50 milliárd forintot. A javaslat általános indoklása szerint a tőkeerős üzletláncok piaci erőfölénnyel rendelkeznek, "melyet minden lehetséges módon ki is használnak". Más szóval megengedhetik maguknak, hogy az áraikat lenyomva akár több évig is veszteséget termeljenek, így ellehetetlenítik azokat a vállalkozásokat, amelyek nem tudnak az árversenyben részt venni, hiszen a nyereségből tartanák fenn magukat.

A Spar nem fejleszt

Az élelmiszerlánc felügyeleti díj és a kiskereskedelmet érintő jogszabálytervezetek érzékenyen érintik a Spar magyarországi tevékenységét, ezért a következő évekre tervezett beruházásaik jelentős részét elhalasztják, mondta Rudolf Staudinger, a Spar Magyarország felügyelő bizottságának elnöke. A Spar veszteségét a 2008-ban felvásárolt Plus hálózat okozza, üzemi szinten már nyereségesek. A Spar 2013-ban a vesztesége ellenére különböző adónemekben 26 milliárd forint adót fizetett be az állami kasszába. Üzleteiket 500-600 ezer vásárló keresi fel naponta, több mint 800 magyar cég az állandó beszállítójuk, az értékesített árúk 90 százalékát Magyarországon szerzik be és továbbra is el kívánnak jutni a legkisebb falvakba is, állítja Erwin Schmuck, a Spar Magyaroszág ügyvezető igazgatója.

 

A Spart érzékenyen érintené a javaslatForrás: MTI/Simó Endre

Hiper vagy szuper?

A javaslat tisztázza az üzlettípusok fogalmát, mert a törvény eddig nem tett különbséget az üzletek típusai között:

  • Hipermarket: nagyobb, mint 5000 négyzetméter, napi fogyasztási cikket értékesít,
  • Nagyméretű szupermarket: 2500-5000 négyzetméteres, napi fogyasztási cikket értékesít,
  • Szupermarket: 400-2500 négyzetméteres, napi fogyasztási cikket értékesít,
  • Diszkont: 400 négyzetméternél nagyobb, de nincs hús- és tejpultja.

Világörökségbe ne rondítson bele

A javaslat azt is kimondja, hogy 2015. január elsejétől nagyméretű szuper- vagy hipermarketet nemcsak építeni, de üzemeltetni sem lehetne világörökségi terület nagyvárosias lakóterületén. Az indoklás szerint "az intézkedés célja a magyarság egész világ által elismert értékeinek a megóvása, a városkép megőrzése és a környezetvédelem".