Mit üzenhet a vállalkozóknak egy hetedikes feltaláló?

Shubham Banerjee a Braigóval

Jócskán van mit eltanulni Shubham Banerjee-től: vélhetőleg ő a legfiatalabb ember a világon, aki céget alapított a Szilícium-völgyben, és kapott is kockázati tőkebefektetést. Méghozzá az Inteltől.

Nemrég írtunk egy holland fiatalemberről, aki passzív rendszerrel szabadítaná meg az óceánokat a kisebb szigetnyi szeméthalmoktól. Novemberben lepte el az internetet egy sztori, amelyben szintén az életkor az egyik sokkfaktor: Kaliforniában egy fiú Legóból épített nyomtatót fogyatékkal élőknek. Céget is alapított rá, de abban az anyukája az ügyvezető, mert ő még nem lehet. Tizenhárom éves.

Shubham Banerjee a Braigóval Forrás: Huffingtonpost

Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában jóval gyakorlatiasabb a reáltárgy-oktatás, mint például Magyarországon: már ötödikes kistáskák is nyugodt derűvel kísérleteznek az iskolai laborban, és elég korán ki kell próbálniuk magukat a projektmunkában is. Egy ilyen feladatból nőtt ki a Braigo Labs Kaliforniában, Shubham Banerjee startupja, amelyet nemrég megvásárolt az Intel. A Huffington Post szerint a fiú megkérdezte a szüleitől, hogyan olvas az, aki nem lát. Guglizd meg, hangzott a válasz. Így készült el fizika órára egy Lego Mindstorms EV3 robot – a Lego robotics játékcsoport a márka oktatási ágazatához tartozik, határozottan mérnöki készségeket fejleszt, a gyerekek így lebutított, de működő gépeket építenek –, és így döbbent rá Shubham, hogy ha egy látássérült nyomtatni szeretne magának, arra 2000 dollár alatt gondolnia sem érdemes. Az ő nyomtatója kicsi, könnyű és olcsó: a következő célja, hogy 350 dolláros és súlyra is nagyon könnyű prototípust fejlesszen – a jelenlegi darabok úgy 10 kilogramm körül nyomnak.

A Braille és a Lego szavakból összerakott Braigo azóta számos díjat besöpört. Az első befektetője Niloy Banerjee, Shubham édesapa, egyébként mérnök az Intelnél, 35 ezer dollárral tolta meg a családi startupot. Az összegből és egy inteles chipet felhasználva Shubham megalkotta a 2.0-ás verziót, amely bármilyen elektronikus szöveget Braille írássá alakít. Ez már akkora sikert aratott az inteles vezetők körében, amelyet nem lehet családi elfogultsággal magyarázni, ők is befektettek egy nem publikus összeget. Ezzel valószínűleg Banerjee a legfiatalabb ember a világon, aki találkozott a kockázati tőkével – mert a találmánya szellemi potenciálja mellett egyszerűen eltörpülnek a konvencionális aggályok. Az egyik felsővezető szerint azért, mert a nyomtató valódi égető problémát old meg, ráadásul diszruptív technológiával egy létező iparágban, márpedig az innováció erről szól.

Nagyon ritka, hogy a látássérült vagy gyengénlátó életformával olyan foglalkozzon, aki nem érintett. Még ritkább, hogy bárki egészséges látóként a sajátjának tekintse az ügyüket. Az pedig, hogy valaki komoly és kivihető tervvel áll elő, de a tetejében gyerek – nyilvánvalóan példátlan. Mi mindenre tanít a története?

Soha ne múljon el a kíváncsiság

Maradjatok éhesek, maradjatok őrültek. Steve Jobs zárószavai híres stanfordi beszédéből máris történelem, és pontosan arról a nyitottságról, kíváncsiságról, információ- és tapasztalatéhségről beszélnek, amely például Banerjee hihetetlen teljesítményét mozgatja.

A segítség a legnagyobb ötlet

Shumbhamot az a vágy motiválta, hogy segítsen. Az volt a célja, hogy sokszorosan hátrányos helyzetű emberek kerülhessenek az esélyegyenlőség közelébe: gyengénlátók és vakok életét szeretné megkönnyíteni, és leginkább a fejlődő országokban élő 265 millió érintett emberét. Az összeállítás lépései – hiszen Legóról van szó – és a szoftver ingyenes változata máris elérhető a neten. Ezzel tulajdonképpen bárki megépítheti a találmányát, pedig még nincs is piaci forgalomban.

Építsünk prototípust

Főzzünk abból, amink van. Bármiből lehet alapanyag, ha kéznél van és készek vagyunk rögtönözni. Shubham egy bármely játékboltban kapható készletből dobta össze a nyomtatót. Milliónyi pozitív visszajelzés igazolja, hogy a lelemény mellett nem probléma, ha a legolcsóbb, legegyszerűbb eszközökkel dolgozunk.

Nyitottak maradunk

Ha akkora ötletünk is támad, hogy belerezeg az ablak, mindig van helye annak, amivel valaki más tudja kiegészíteni. Ezt a konstruktív inputot Shubham egy születésétől vak PhD-hallgatótól, Henry Wedlertől kapta meg, az ő javaslata volt például, hogy érdemes felolvasó szoftvert építeni a termékbe.

Eleinte a műhelyben is alszunk

Próbáljuk minél olcsóbb, minél egyszerűbb megoldásokból kihúzni a kezdeti időket. Ha a termék életképes és bizonyít, úgyis megérkezik a támogatás. A kaliforniai fiú az első évben csak a családi támogatásra számíthatott. Szemmel láthatólag megérte kiböjtölnie a fontos fordulópontokat, megtalálták.

Mindig van hová továbbfejleszteni

Sajnos nincs dokumentálva, milyen lehetett a nyomtató fogadtatása az iskolában – minthogy eredetileg házi feladatnak készült –, pedig szívesen megnéznénk azokat az arcokat, őrület lehetett. Csakhogy Shubham nem érte be ezzel, jobbra és fejlettebbre törekedett. Az a változat, amelyet a tavaly az Intel fejlesztői fórumán bemutatott, hordozható, csendes, a netre csatlakoztatható, és olcsóbban is tudja kínálni, mint az első verziót.

Nagy ambícióhoz nagy bátorság kell

A képzeletnek csak maga a képzelet szabhat határt – semmi másnak nem érdemes megengedni, hogy feltartóztassa. Ez a 13 éves fiú úgy szakította félbe egy a maga útján csordogáló technológia egyenletes monológját, mint a tornádó. Erről szól a diszruptív szemlélet. Shubham Banerjee az élő bizonyíték arra, hogy ha szív, alázat és intelligencia találkozik, a legvadabb ötletnek is motorja lehet. Mert abban már biztos, hogy a valódi küldetése sok tízmillió vak emberen segíteni.