Az MNB mindenkit kártalanítana a Beva pénzéből

Néhány óra alatt megfogyatkozott a várakozó tömeg

Minden Quaestor-kötvényes kaphat kártalanítást a Bevától a felügyelet javaslata szerint. A felügyelet megnézi, hogy adott kötvényfajtán belül milyen arányban bocsátottak ki fiktív kötvényeket és ennek az aránynak megfelelően kérhetik az ügyfelek a kártalanítást a Bevától és a felszámolás végén a cég vagyonából.

A Quastor ügy legmeglepőbb fejleménye az volt, hogy a csoporthoz tartozó Kft. a felügyelet engedélye nélkül bocsáthatott ki közel 150 milliárd forint értékben kötvényt. Ezekre nincs fedezet se, így ha felszámolásra kerül sor, akkor a fiktív kötvény tulajdonosai nem is jogosultak a cég vagyonára kártalanításként.

Mindenki kaphat kártalanítást Forrás: Origo

Az MNB megmentené a fiktív kötvényt vásárlókat

A jegybank kedden kezdeményezte a Befektető-védelmi Alapnál (Beva), hogy a Quaestornál fiktív kötvénnyel rendelkező károsultaknak fizessenek kártalanítást. Ezzel gyakorlatilag azokat helyezte kedvezőbb helyzetbe, akiket átvert a cég, azokkal szemben, akik közel 60 milliárd forint értékben engedélyezetten kibocsátott kötvényeket vettek.

A kötvényekre nem jár kártalanítás

Alapesetben ugyanis nem jár kártalanítás azoknak, akik valamilyen kötvénybe fektetik a pénzüket és a cég, amelynek ezzel hiteleztek, fizetésképtelenné válik. Ilyenkor a felszámolás során a felosztható vagyonelemek alapján juthatnak pénzükhöz a befektetők, legalábbis annyihoz, amennyi rendelkezésre áll. A Beva jelenleg még a fíktív kötvényesek kártalanításával is kivárna, legalábbis a jogi szakértők véleményét kézhezvételéig mindenképp.

Vizsgálják, mekkora a fiktív kötvények aránya Forrás: 123rf.com

Mindenki kaphat kártalanítást

Kérdésünkre az MNB azonban tisztázta, hogy nem a javaslatuk nem arról szól, hogy egyes kötvényesek megkülönböztessenek. Jelenleg vizsgálják, hogy milyen arányban bocsátottak ki fiktív és legális kötvényeket. Az MNB azt szeretné, ha a kártalanításkor ezt az arányt vennék végül figyelembe. Tehát ennek az arányában részesülhetne a Beva kártalanításából egy-egy ügyfél, míg a további követeléseit a Quaestor csoport felosztható vagyonából fedezhetné.

Persze ez csak akkor lehetne, ha megtörténne a Quaestor értékpapírcégének engedély-visszavonása és megindulna annak felszámolása.

Mit jelent ez?

A tehát egy kötvényfajtából háromszor annyi fiktív kötvényt bocsátottak ki, mint legálisat, akkor a jegybank azt szeretné, ha minden ügyfél megtakarításának háromnegyedére vonatkozna a Beva védelem. A maradékot a felszámolás során feltárt vagyonból lehetne kifizetni.

A bíróságon is lehet kártalanítást kérni Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A bíróságon is lehet kérni kártalanítást

Az Origónak Magyar György ügyvéd azt mondta, hogy a büntetőeljárás során a csalás károsultjai mint egyéb érdekeltek előterjeszthetik a polgárjogi igényeiket. Az előterjesztésben lehet egyénre szóló vagyoni zárat kérni a hatóságoktól. Ez alapján kaphatnak kártalanítást az ügyfelek, akár a felelősök magánvagyonából is. Ha az MNB javaslata szerint mindenki csalás károsultjának is fog számítani, akkor minden kötvényvásárló előterjesztheti a saját igényét.

Nagyon fájna a bankoknak

Ha az MNB javaslata szerint kártalanítana a Beva, akkor az nagyon fog fájni a hazai pénzügyi szereplőknek. Az alapnak elég pénze van a Buda-Cash károsultjaira, de ez már valószínűleg nem igaz a Quaestor esetére. Az alapba tehát így pótbefizetéseket kellene kiírni előbb-utóbb, amit a vétlen bankok és egyéb pénzintézetek, vállalkozások fizetnének be.

Ráadásul az MNB javaslata - az, hogy minden ügyfél arányosan kapjon pénzt - a legrosszabb forgatókönyv ezeknek az intézeteknek, hiszen így több ügyfél férhet bele a 6 milliós kártérítési plafonba.