Az új közbeszerzési törvény megalkotását egyrészt európai uniós kötelezettségek indokolták, másrészt az, hogy a kormány a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusra új szemléletű törvényt kívánt alkotni. Császár Dániel, a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára szerint a kkv-knak a versenybe való könnyebb belépést több elv is biztosítja.
A normatív alkalmasság lényege, hogy fixen meghatározzák, az ajánlatkérő mit kérhet referenciaként és árbevételi követelményként. Korábban egy 100 forintos munkára akár több 100 forintnyi referenciát is elő lehetett írni, mert a törvény csak azt rögzítette, hogy arányos legyen. Az új jogszabály szerint azonban a verseny és az átláthatóság növelése érdekében 100 forintos munkára maximum 75 forintos referenciát lehet előírni. Ezenkívül
nem írható elő az előző három évre összesen a becsült értéknél nagyobb árbevétel,
vagyis például egy 100 forintos munka esetén az ajánlatkérő maximum azt írhatja elő, hogy az ajánlattevő a megelőző három évben rendelkezzen a becsült értéknek megfelelő, vagyis 100 forint árbevétellel.
A műszaki ekvivalencia elvének érvényesülése azt jelenti, hogy aki hasonlót épített, arról feltételezzük, hogy a jövőben is tud hasonlót építeni, például egy szállodaépítést kollégiumépítésnél is elfogadnak referenciaként.
Jelentősen csökkennek az adminisztratív terhek,
így kevesebb dokumentumot kell benyújtani, rövidülnek a határidők, ingyenes elektronikus dokumentáció lesz. Ezenkívül az eljárásban csak nyilatkozniuk kell az ajánlattevőknek, és elég a végén benyújtaniuk az igazolásokat. Fontos, a kkv-kat segítő újítás, hogy a jogorvoslati díjak a felére csökkennek.
Császár Dániel a minőség felé való elmozdulással kapcsolatban kifejtette, hogy a legalacsonyabb összegű elfogadott ajánlat hosszú távon nem mindig volt a legkedvezőbb az ajánlatkérőnek, ezért
az új törvény az értékelési szempontok közé beemeli a minőségi kritériumokat.
Példaként említette annak rögzítését, hogy mennyi lesz a rezsiköltség, mennyibe kerül majd a fenntartás, vagy milyen minőségű anyagokat épít be, illetve milyen kvalitású emberekkel dolgoztat a vállalkozó. A helyettes államtitkár kifejtette, hogy növelni kell a felelősséget is, ezért a szerződések ellenőrzésére is új szabályokat vezetnek be. A közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződések teljesítését is ellenőrizni fogják; mind az ajánlattevő, mind az ajánlatkérő oldaláról - fűzte hozzá.
Az új közbeszerzési törvényben változnak az értékhatárok: árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén a korábbi 25-ről 18 millióra
csökken az értékhatár az úgynevezett "háromajánlatos" eljárásban,
az építési beruházásoknál pedig 150 millióról 100 millió forintra mérséklődik. Ezzel párhuzamosan legalább négyre emelkedik a meghívandók létszáma, vagyis az eddigi legalább "háromajánlatos" eljárás minimum "négyajánlatos" lesz. Az új törvény alapján az ajánlatkérő négy, általa alkalmasnak gondolt ajánlattevőt kell hogy felszólítson az ajánlattételre, de az ajánlatkérő nem köteles vizsgálni az alkalmasságot a legalacsonyabb, vagyis a 18, illetve 100 millió forint értékhatáros kategóriában.
A 18 és 60 millió forintos értékhatár közé eső kategóriáról (áru- és szolgáltatás beszerzések), illetve építési beruházásoknál 100 és 500 millió forint közötti kategóriáknál az ajánlatkérő felhív legalább három, általa alkalmasnak vélt ajánlattevőt, de ezzel egyidejűleg a közbeszerzési hatóság honlapján is közzéteszi a felhívás egy rövidített változatát. Így
aki azt gondolja, hogy alkalmas, szabadon csatlakozhat;
ez óriási nyitás a verseny szélesítése, a transzparencia és az átláthatóság növelése érdekében - hangsúlyozta Császár Dániel.