Óriási bajban az orosz milliárdosok

Russian President Vladimir Putin speaks during the 7th annual VTB Capital "Russia Calling!" Investment Forum in Moscow on October 13, 2015. AFP PHOTO / POOL / SERGEI KARPUKHIN

A felmérések szerint a legnagyobb orosz üzletemberek inkább eladnák a vállalataikat, mint hogy átörökítsék azokat a gyerekeiknek. A háttérben az áll, hogy nem látják a biztos jogi környezetet a dinasztiák létrehozásához, ami végső soron a céges összeolvadásokat és felvásárlásokat is erősen felpörgetheti Oroszországban.

Komoly dilemma elé érkeztek az orosz nagyvállalkozók, miután negyedszázaddal ezelőtt hatalmas tőkeátrendezések mentek végbe Oroszországban a Szovjetunió bukásával – írja a Bloomberg. Mióta az európai és amerikai szankciók életbe léptek Oroszországgal szemben, bizalmi felmérések tucatjait végezték el orosz milliomosok és milliárdosok körében. Az eredmények azt mutatják, hogy az üzletemberek igen kevés jogi támogatást éreznek a vagyonuk átörökítéséhez, miközben Putyin rendszere jelentős bizonytalanságokkal szolgál.

A legfontosabb kihívások az orosz és nemzetközi cégek számára Forrás: Bloomberg

Ráadásul mindez oda vezethet, hogy komolyan megszalad a vállalati tranzakciók száma a következő években Oroszországban. A PricewaterhouseCoopers (PwC) 2014-ben kiadott felmérése szerint például a válaszadók fele úgy nyilatkozott, hogy tervezi a vállalatának értékesítését, ami arányaiban a globális átlag több mint dupláját jelenti. A moszkvai Skolkovo központ februárban kiadott kutatásából pedig az derült ki, hogy a válaszadók fele szerint

a nagy orosz vállalatok nem lesznek családi dinasztiák.

Bizonytalan vagyonok

A nagyságrendeket tekintve az látszik, hogy az a 22 orosz, aki bekerült a Bloomberg milliárdos indexének 400 leggazdagabbja közé, összesen 200 milliárd dollárt birtokol. Ennek több mint fele (115 milliárd) pedig szoros összefüggésben van valamilyen Oroszországban működő és tőzsdén jegyzett vállalattal.

Mindazonáltal nekik is szembe kell nézniük azzal a problémával, ami a sajátos orosz kapitalizmust jellemzi. A nagyrészt Vlagyimir Putyin vezérletével megformált rendszerben ugyanis

a családi dinasztiákkal szemben sokkal nagyon súllyal nyomnak a latba az informális jellegű személyes kapcsolatok,

melyeket főleg íratlan szabályok működtetnek. Mindez pedig azt eredményezi, hogy az üzletembereknek komoly kapcsolatokat kell ápolniuk a hatalmi hálózatok különböző szereplőivel, a törvényhozóktól az adóhatóságokig, hogy évek vagy évtizedek során megfelelő kapcsolati tőkét szerezzenek – hangsúlyozta a Skolkovo központ kutatása. A családi dinasztiák működését pedig az ezekből fakadó rendszerszintű kockázatok fenyegetik leginkább.

Vlagyimir Putyin igyekszik mindent kontroll alatt tartani, óriási a függőség Forrás: SEAN GALLUP/GETTY

Sajátos dilemmák

Nemzetközi összehasonlításban jól látható a különbség Oroszország és azon államok között, ahol az örökítést régóta megfelelő jogi hátterek támogatják. A Bloomberg index 400 tagjának egyharmada ugyanis örökölte a vagyonát. A listán szereplő 125 amerikai milliárdos esetében ez az arány egynegyedes, míg 106 legnagyobb európai vagyon legalább a fele a megelőző generációktól származik.

A világ 400 leggazdagabb embere között fellelhető oroszok közül senki sem örökölte vagyonát Forrás: Bloomberg

Oroszországban nagyjából 60 ezer vállalatvezetőt érint a dilemma, hogy átörökítse-e az üzletet a következő generációnak – mondta a Skolkovo központ szakértői bizottságának elnöke. Ruben Vardanyan, aki 2011-ben adta el a Trojka Dialog befektetési bankot az állami vezetésű Sberbanknak több mint 1 milliárd dollárért, idén alapította meg a Phoenix Advisorst, hogy vállalkozóknak segítsen a tulajdonosváltásban.

A Phoenix ügyvezető igazgatója, Alekszej Sztankevics úgy nyilatkozott, csupán néhány olyan orosz vállalkozó van, aki azt fontolgatja, hogy áthagyományozza vagyonát a gyerekeinek. Ebből adódóan pedig arra számítanak, hogy jelentős felfutás érzékelhető majd az összeolvadások és felvásárlások területén.