Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az alábbiakban a Fundman blog egyik elemzőjének, Czakó Ágnesnek a legújabb írását tesszük közzé.
A PIS hatalomra kerülésének egyik záloga a szociális juttatások gáláns bővítésére tett ígéret volt, amit ha tényleg be akarnak tartani, akkor valóban drasztikus adókra lesz szükség. Ígérték ugyanis:
Számos ötlet látott már napvilágot, de ami eddig bizonyosnak tűnik, az a kiskereskedelmi egységek megadóztatása, ahonnan 3-3,5 milliárd PLN (200-250 milliárd forint) bevételt várnak évente, valamint a bankszektor megfejése, ami újabb 6-6,5 milliárd éves bevételt jelentene az államkasszában. A múlt héten jóváhagyott tervezet szerint 39 bázispontos adót kapnak a nyakukba a bankszektor szereplői, amely ráadásul nem lesz leírható a társasági adóból.
Ez átlagosan a szektor jelenlegi profitjának 35-40 százalékát fogja elvinni,
amellyel még ugyan nem válnak alultőkésítetté a bankok, de várhatóan számos negatív következménnyel jár majd az intézkedés. Nagy kérdés, hogy melyik évi eszközértékre vetítik majd az adót, mert ha nem fixálják be valamelyik múltbeli évben, akkor az visszavetheti a bankok hitelezési aktivitását.
Persze ez jórészt annak is a függvénye, hogy mennyire tudják majd áthárítani a bankok az adót az ügyfeleikre. Azok a bankok, akiknél jelentős a jelzáloghitelek súlya, egyáltalán nem számolhatnak ilyesmivel, viszont a fogyasztási és személyi kölcsön portfólióval rendelkező bankok nagy valószínűséggel át fogják tudni hárítani az adóterhet a fogyasztókra. De az valószínűsíthető, hogy elkerülhetetlen lesz a betéti kamatok csökkentése, jelentős költségoptimalizáló intézkedések bevezetése és a szektor konszolidációja - vélekedik a Fundman blog elemzője.
Egyébként a bankokat még a svájci frank hitelek átváltásával is meg akarta sarcolni az állam, amely egy egyszeri 10 milliárd PLN körüli tétel lett volna számukra. Azonban úgy tűnik, hogy ez a terv egy ideje lekerült a napirendről, melynek számos oka lehet:
Persze talán fölösleges is racionalitásról beszélni, mivel úgy tűnik, hogy
az új lengyel kormány csak a pénzeszsákot látja némely szektorban,
melyek vagyona szabadon átcsoportosítható a haldokló ágazatokba vagy a szociális juttatások fedezésére.
Például a közüzemi szektort az abszolút veszteséges, de rengeteg embert foglalkoztató bányászati szektor megmentésével nyírják ki teljesen, mivel arra kötelezik őket, hogy feltőkésítsék a veszteségesen működő szénbányákat. A bankszektorban félő, hogy a hitelezési aktivitás rovására fognak menni az említett intézkedések, amely középtávon visszavetheti a gazdaság növekedését. Telekom adótól talán nem kell tartani, de csak azért nem, mert idén zajlott le a spektrumaukció, melyen a régiós átlaghoz képest irracionálisan magas árat kellett fizetnie a telekom szolgáltatóknak a spektrumok elnyeréséért (9,2 milliárd PLN-t kasszírozott be az állam).
A lengyel helyzet egyébként annyival még rosszabb is a nálunk lezajlott különadóknál, hogy
náluk sok esetben nagyon jól működő állami cégeket sarcolnak meg/rontják el a profitabilitásukat és jövőképüket.
Így gyakorlatilag egy piacbarát módon működő bevételforrást cserélnek le a torzító hatású különadóra - elemzi a helyzetet Czakó Ágnes.
Ami pedig igazán felteszi a pontot az i-re, az a nyugdíjpénztárak államosításáról keringő pletyka. Két évvel ezelőtt, még az előző kormány idején megtörtént a nyugdíjpénztári vagyon felének az elvétele, de a következő lépcső még hátravan. Czakó és elemzőtársai több lengyel piaci szakértővel is érintette ezt a kényes kérdést mostanában, hogy mekkora esélyt látnak arra, hogy a magyarhoz hasonló teljes államosítás megtörténjen, de egyöntetű tagadás jellemzi őket.
Egyszerűen elképzelhetetlennek tartják, hogy ilyesmi megtörténjen Lengyelországban,
ahol a nyugdíjpénztárak kezében hatalmas részvényvagyon összpontosul, így egy ilyen lépéssel jelentősen visszavetnék a lengyel tőkepiacot.
Azonban a magyar példán szocializálódva a Fundman blog elemzői már semmit sem tartanak kizártnak és pont emiatt hatalmas kockázatot látnak a lengyel befektetésekben. Mindenesetre már a szektoradók is óvatosságra intik a befektetőket, de a nyugdíjpénztár államosításáról keringő pletykák akkora bizonytalanságot visznek a rendszerbe, amely nem tesz jót a lengyel tőkepiacnak (ki tudja, hogy mi lesz a visszaállamosított részvénypakkok sorsa?).
Korábban a túlértékeltsége miatt, az utóbbi egy évben pedig a politikai bizonytalanság okán súlyozták alul a lengyeleket az OTP alapkezelői, amely tavasz óta kimondottan jó döntésnek bizonyult, hisz a WIG20 index a napokban már 6 éves mélypontjára zuhant.
