Orbán, Gyurcsány vagy Bajnai miatt nem ad pénzt Brüsszel?

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnöki Hivatal Kiemelt fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára

Brüsszel a pályáztatási rendszer miatt befagyasztott 700 milliárd forintnyi támogatást, a kormány és az ellenzék egymásra mutogat. Orbán Viktor veje eközben sorra nyeri a közbeszerzéseket. A Quaestor-károsultakat kártalanítják, a brókerbotrányok összesen 300 milliárd forintjába kerülnek majd a pénzügyi szektornak. A költségvetést módosítják, a balatoni boltosok vasárnap is ki akarnak nyitni, megvannak a netkonzultáció kérdései. Ez történt a héten a gazdaságban.

Az Európai Bizottság problémákat talált a 2007 és 2013 között lezajlott magyarországi pályázatokkal kapcsolatban. Emiatt az Európai Unió az országnak juttatott támogatások három tengelyén befagyasztja az ezekre fordítható, összesen 700 milliárd forintot, amíg a magyar kormány nem korrigálja a szabálytalan pályázatokat.

Az elmúlt nyolc év

A problémák oka „a Gyurcsány-Bajnai-kormányok által elfogadott pályázati rendszer volt” - mondta Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár. A rendszert a kormányváltáskor érintetlenül hagyták, mint mondta, azért, mert ekkor már tartott az aktuális hétéves kifizetési ciklus, így nem volt lehetőség a megváltoztatására.

Az elmúlt öt év

Csak az Orbán-kormányt terheli felelősség azért, hogy az Európai Bizottság felfüggesztette 700 milliárd forintnyi uniós forrás kifizetését, hiszen az Európai Bizottság csak 2010 utáni ügyeket kritizált, nyilatkozta Varju László, a DK alelnöke. Az LMP szerint Csepreghy Nándor államtitkár valótlanságokat állított, félrevezette az embereket.

Rendszerszintű gyengeségek

Az Európai Bizottság tavaly szeptemberben 451 millió euró (körülbelül 135 milliárd forint) értékű magyarországi projekt finanszírozását szakította meg a 2007 és 2013 közötti időszak gazdaságfejlesztési operatív programjában, miután egy májusi ellenőrzés súlyos, rendszerszintű gyengeségeket” tárt fel a projektek kiválasztásánál, mondta Jakub Adamowicz, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős szóvivője. Miután a kiigazító intézkedéseket nem hajtották végre, a bizottság most áprilisban felfüggesztette a kifizetéseket a program egészében.

Csepreghy Nándor szerint a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok miatt zárolták a pénzt Fotó: Mudra László - Origo

A miniszterelnök veje

Ha már a pályázati rendszernél tartunk, idekívánkozik, hogy áprilisban már három közbeszerzést is megnyert Tiborcz István cége: az Elios Zrt. korszerűsítheti a közvilágítást Gyálon és Alsópáhokon, de elnyerte a Szusza Ferenc Stadion pályavilágításához kapcsolódó munkákat is. Orbán Viktor vejének cége a három tenderen összesen 340 millió forintot nyert el.

Erzsébet és Széchenyi

Az unióhoz visszatérve, Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indított az Erzsébet-utalványok és a Széchenyi-pihenőkártya miatt Magyarországgal szemben. A vizsgálatból nyilvános vita, majd per lett, amit az EU április 10-én indított az Európai Unió bírósága előtt. A perben döntés év végére várható, így nem zárható ki, hogy 2016-ra már át is kell alakítani a hazai cafeteria-rendszert.

Az unió véleménye

Ujhelyi István, az MSZP alelnöke és EP-képviselője pedig uniós szervekhez fordult a brókerbotrány miatt. A politikus azt szeretné tudni, a Buda-Cash-es DRB bankok megfeleltek-e azoknak a feltételeknek, hogy takarékszövetkezetből bankká alakuljanak, és azt, hogy milyen fogyasztóvédelmi előírásoknak kellett vagy kellett volna megfelelni a brókercégeknek. Arra is kíváncsi, hogy ezeket megfelelően ellenőrizték-e.

Milliárdokat sikkasztottak

A brókerbotrányok eközben újabb üggyel bővültek, sikkasztás gyanúja miatt nyomozást indított a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya, miután egy pénzügyi tevékenységet folytató vállalkozás karcagi fiókjában többen nem jutottak hozzá befektetésükhöz.

Több milliárd forintot sikkaszthatott a karcagi Dobrai Sándorné, akit lányaival és unokáival együtt egy egész város keres. A Kun-Mediátor Kft.-nek több száz ember utalhatta el megtakarítását, hogy a pénzügyi tevékenységet is végző cég befektesse azt.

Egyelőre bizonytalan, hogy 3-4 milliárd forint vagy ennél nagyságrenddel több, esetleg 20 milliárd forint a kár, mondta Dobrossy István ügyvéd a Kun-Mediátor Szolgáltatói Kft. mintegy kétszáz megjelent károsultjának tartott, jogi tanácsadással egybekötött karcagi tájékoztatón.

Megmentik a quaestorosokat

A Quaestor-ügyben fontos fejlemények voltak a héten. Elfogadta az Országgyűlés április 14-én, kedden a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló törvényt. A Fidesz előző pénteken beterjesztett indítványára (amelyet házszabálytól eltérően tárgyalt a parlament) 185 képviselő szavazott igennel, 5-en nemmel.

A jogszabály kimondja a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjának létrejöttét, amely - a Befektetővédelmi Alap (Beva) kártalanításával együtt - 30 millió forintig kárpótolja az ügyfeleket.

Megmentik a Quaestor-károsultakat Fotó: Polyák Attila - Origo

Fölöslegesen álltak sorba

A Questor ügyfelei hosszú sorokban próbáltak bejutni az irodákba, mert eredetileg úgy volt, hogy április 20-ig kell egyeztetniük az Quaestornál vezetett számlájuk egyenlegét a céggel, hogy ez alapján benyújthassák a kárigényüket.

Pedig fölösleges volt sietniük, a Quaestor-kötvényesek kárrendezését szolgáló törvény alapján új helyzet állt elő. A felügyeleti biztos az ügyfélegyeztetést leállította, a korábban meghirdetett április 20-i határidő okafogyottá vált.

A brókerbotrányok ára

A brókerbotrányokkal kapcsolatos kárrendezés a pénzügyi szektornak évi 20 milliárd forintba kerülhet 6-8 évig, nem számítva a speciális Quaestor-alap bevás befizetés feletti feltöltését, közölte Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója.

A kárrendezésre az OBA-nak és a Bevának 200 milliárd forint körüli összeget kell előteremtenie, illetve a kimerült alapoknak 110 milliárd forintra lesz szükségük a „normál” feltöltöttségi szint eléréséhez. Nagy Márton szerint a teljes 300 milliárdos összeget a tagoktól, illetve a felszámolt cégek vagyonából teremthetik elő.

Az önkormányzatokon segítenek

A Buda-Cash-ügy miatt bajba jutott önkormányzatokon a kormány segít, hamarosan az önkormányzatok számláján lehet az a pénz, amit a kormány múlt szerdán hagyott jóvá azon települések számára, amelyek a DRB Bankcsoportnál vezették számlájukat, és ezért forrásuk ragadt benn a négy bank valamelyikénél.

A Buda-Cash miatt bajba jutott önkormányzatok pénzt kapnak Forrás: MTI/Sallmayer Gábor

A gyanúsítottak előzetesben

A brókerbotrányok gyanúsítottjai előzetesben maradnak, meghosszabbították július 11-ig a Buda-Cash-ügy három gyanúsítottjának és a Hungária Értékpapír Zrt. gyanúsítottjainak előzetes letartóztatását. Viszont a Quaestor-ügyben előzetes letartóztatásban lévő mindhárom gyanúsított szabadlábra helyezését indítványozza a védelem, miután letelik az előzetes fogva tartásuk 30 napja.

A felelősöket keresik

A politikai felelősök keresése sem áll le, parlamenti albizottság vizsgálja majd, milyen kormányzati intézkedések vezethettek a brókerbotrányban érintett befektetési szolgáltatóknál tapasztalt visszaélésekhez. Az albizottság fideszes elnöke szerint az elmúlt 15-20 évet veszik majd górcső alá, de csak 2010 előtti példákat említett.

A PSZÁF hibázott

A 2013 előtti pénzügyi felügyelet, a PSZÁF biztosan követett el hibákat, jelentést készített az Állami Számvevőszék a jegybank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete működéséről a 2009-2013 közti időszakban. Előbbinél kevés, utóbbinál sok szabálytalanságot találtak.

Gyorsulnak az átutalások

Ha már a jegybanknál tartunk, az MNB szeretné gyorsítani az átutalásokat: a jelenlegi 5 ciklus helyett 10 ciklus lesz minden hétköznap, és kitolódik az üzemidő: –a jelenlegi 8.30-tól 16.30-ig terjedő időszak helyett 7.30-17.00 között teljesítik az átutalási megbízásokat szeptember 7-től. Az előző napi zárás után beadott, főként lakossági átutalások így korábban megérkeznek a kedvezményezetthez.

Kell a pénz az Erstére

A kormány pedig az idei költségvetést módosítaná gyorsan. A javaslat a központi költségvetés kiadási főösszegét 61 milliárd forinttal, bevételi főösszegét 46 milliárd forinttal, így pénzforgalmi hiányát 15 milliárd forinttal növelné. A Költségvetési Tanács szerint a magasabb kiadásokkal is teljesíthető az idénre tervezett 2,4 százalékos GDP-arányos hiány. A pénz az Erste-részesedésre, a kurdisztáni misszióra, az önkormányzatok és a BKV adósságára, valamint a kéményseprésre kell.

Készül a költségvetés-módosítás, kell a pénz az Erstére Forrás: MTI/Kovács Tamás

Kirúgások a közmédiában

Nem csak a kormány, a köztévé is költeni fog. Májusig több mint 160 dolgozójának mond fel az MTVA. Számos munkavállalóval már megegyeztek a távozásról és a végkielégítésről. Utóbbi címszó alatt közel 400 millió forintot is kifizethet a közmédia.

Bezár a Balaton vasárnap

A balatoni boltosok a vasárnapi munkavégzést ússzák meg, de ennek nem örülnek. A balatoni önkormányzatok azt kérik Varga Mihálytól, a kormány mentesítse az üdülőövezetet a kötelező vasárnapi boltzár alól.

A balatoni kereskedők szerint a turisták számára nincs különbség a hétköznap és a vasárnap között Forrás: MTI/Varga György

A térségben nem a multik, hanem a kisboltok tulajdonosai akadtak ki, mert sok esetben nem megoldható, hogy minden vasárnap csak családtag dolgozzon. Ráadásul a turisták számára nincs különbség a vasárnap és a hétköznapok közt.

Jobban teljesít

Az iparban és az építőiparban viszont van munka bőven, szépen muzsikáltak év elején, bár a kilátások már nem ennyire rózsásak. Februárban nőtt az építőipar termelése, ahogy a korábbi hónapokban, részben az út- és vasútépítéseknek köszönhetően. Az építőipari cégek szerződésállománya és új szerződéseinek száma viszont drasztikusan csökkent.

2015 elején az ipar bő 5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi adathoz képest. A járműgyártás 17 százalékkal nőtt. A kormány elégedett, a felével növelné az ipari termelést 2020-ra.

Nagy fogyasztású

Egyre több az út, egyre több autót gyártunk, és egyre több üzemanyagot fogyasztunk. Az idei első negyedévben az előző év azonos időszakához képest 10 százalékkal, több mint 692 millió literre nőtt az üzemanyag-fogyasztás, benzinből és gázolajból is több fogyott január-márciusban, mint 2014 első negyedévében.

Csökkent a benzin ára

A megugró üzemanyag-fogyasztásban az alacsony árak biztos szerepet játszanak. Szerdán két forinttal csökkent a 95-ös benzin ára, a gázolajé most nem változott. Az árcsökkentéssel a 95-ös benzin ára 359-360 forintra mérséklődött, a gázolajé 361-362 forint maradt.

Legyen ingyen wifi!

Drasztikusan csökkenhet az internet ára, ha a lakosság úgy dönt. Többek közt az ingyen wifiről és az internet-előfizetések adóterhének csökkentéséről szavaztatná a magyarokat az internetkonzultáció miniszterelnöki biztosa, Deutsch Tamás. A kérdések ugyan még nem teljesen véglegesek, de a kormány a polgárok véleményét önmagára nézve kötelezőnek tekinti, ha a konzultáció lezárult, a döntéseket jogszabályba fogja foglalni.

Deutsch Tamás ingyen wifiről szavaztatna Fotó: Polyák Attila - Origo

Az IMF nem enged

Az olcsó internetért nem fogunk euróban fizetni, és egyre valószínűbb, hogy a görögök is el fognak búcsúzni a közös pénztől. Christine Lagarde, az IMF igazgatója lényegében kizárta, hogy Görögország haladékot kaphatna a következő törlesztőrészlet kifizetésére. A görög adósság átütemezésére csak egy újabb mentőcsomag keretében lenne hajlandó a Valutaalap, de ehhez Athénnak megszorítások bevezetését kellene vállalnia. Görögország már májusban csődbe mehet, amit nagy valószínűséggel az eurózónából való kilépés követne.

Görög csőd euróval

A német kormány pedig olyan terven dogozik, amivel Görögország az államcsőd után is az eurózóna tagja maradhatna. A terv szerint az Európai Központi Bank (EKB) számára lehetővé kell tenni, hogy a csőd után tovább finanszírozza Görögországot. Ez úgy lenne lehetséges, ha a görög bankokat olyan mértékben szanálnák, hogy az államcsőd után is részt tudjanak venni az EKB pénzpiaci műveleteiben.

A mentőövet Berlin nem adná ingyen: Athénnak együtt kellene működnie, és teljesítenie kellene az eurócsoport reformcsomagját. Ha a görögök ebbe nem hajlandóak belemenni, akkor a német kormány inkább elfogadja a görögök kilépését az eurózónából.

Az USA legnagyobb hitelezője

Az USA-ban épp nem gond az államadósság, viszont Japán megelőzte Kínát az USA legnagyobb hitelezőinek listáján. A gazdasági világválság óta mindig Kína kezében volt a legtöbb amerikai állampapír. Az amerikai állampapírok másik nagy felvásárlója az amerikai jegybank, a Fed: 2500 milliárd dollárnyi államadósság van a Fed kezében, ez 2007-ben csak 800 milliárd volt.