Figyelj oda, hova rakod a pénzed!

Ha valaki gyors és tuti meggazdagodást ígér, jobb ha gyorsan odébb állunk, ugyanis a befektetések világában ilyen nem létezik. Vannak viszont jó befektetési lehetőségek, amelyek bár nem mentesek a kockázatoktól, azok megfelelő kezelése mellett jó alternatívát jelentenek az alacsony hozamkörnyezetben.

Nagyon sokszor futhatunk bele olyan hirdetésekbe a világhálót böngészve, ahol azzal ámítanak, hogy akár több tízezer eurót kereshetünk rövid idő leforgása alatt, méghozzá munka nélkül. Jól hangzik, de sajnos a valóságban ez nem megvalósítható. Ha ugyanis ilyen könnyen menne, akkor mindenki ezt csinálná, de odáig valószínűleg el sem tudnánk már jutni, hiszen az aranytojást tojó tyúk titkát mindenki megtartaná magának. „Amikor gyors profitot ígérnek, gyors nemmel válaszolj” – mondta egyszer Warren Buffett, a világ egyik leggazdagabb embere, aki sikeres befektetési döntéseivel szerzett magának hírnevet. Habár gyors és tuti meggazdagodás nem létezik, azért jól átgondolt, megfelelő stratégiával szépen növelhetjük vagyonunkat, ahogy Warren Buffett példája is mutatja.

A bűvös hármas

Egyszerű példával szemléltethető, hogy miért nem lehet gyorsan, kockázatmentesen meggazdagodni. Képzeljük el, hogy egy tetszetős új konyhabútort szeretnénk vásárolni, és mivel sürgős ügyről van szó, nem akarunk ezzel sokat késlekedni. A pénztárcánk sem engedi a nagy költekezést, ezért a lehető legolcsóbb megoldásban gondolkozunk. Hogyan lesz így konyhabútorunk? Úgy, hogy a gyorsaság és olcsóság árán lemondunk a minőségről, tömörfa bútor helyett a kevéssé időtálló pozdorjásat választjuk. Nem kell ennek persze így történnie. Ha nekünk a minőség a fontos, akkor kénytelenek leszünk az árra vagy az leszállítás idejére vonatkozó elvárásainkon puhítani.

Ugyanez igaz a befektetések világára is. Itt is három dolog jár kéz a kézben: nevezetesen a hozam, a kockázat és a likviditás (vagyis, hogy milyen könnyű gyorsan pénzzé tenni a befektetést). Ezek között pedig szinte mindig ellentétes kapcsolat van. Ha valaki alacsony kockázatú eszközöket keres, akkor annak be kell érnie alacsony hozammal, ráadásul minél likvidebb ez az eszköz, (értsd könnyebben hozzáférhető), annál kisebb a hozam. Például ma Magyarországon egy éves lekötésű bankbetétre általában 2 százalék alatti kamatot kapunk, de hasonló szinten mozog az éven belül lejárató magyar állampapírok hozama is. Nem túl magas, de biztonságos, és gyorsan hozzájuthatunk pénzünkhöz.

Ha tovább lépünk eggyel, de marad a biztonság az első számú kikötésünk, ott vannak az államkötvények. Háromtól tizenöt évig változik a futamidő, és ahogy haladunk a hosszabb lejárat felé, úgy nő a hozam is kb. 2,1 százaléktól 3,5 százalékig jelenleg. Hogy miért van ez így? Azért mert ahhoz, hogy biztosan magasabb hozamra tegyünk szert, fel kell áldoznunk azt, hogy gyorsan hozzáférünk pénzünkhöz. A biztos hozamhoz ugyanis meg kell várnunk a kötvény lejáratát, különben ki vagyunk téve az időközben bekövetkező árfolyam ingadozásnak.

Persze nem azt mondjuk, hogy soha nem lehet olyan, hogy éppen jókor voltunk jó helyen, és valami miatt épp megsokszorozzuk a pénzünket egy befektetéssel, de ezt szerencsének hívják, ami túl gyakran nem szokott megismétlődni. Ha hosszú távon akarunk sikeresek lenni a tőzsdén, akkor szerencsénél többre van szükségünk. Nyilván az sem árt, ha van, de erre nem alapozhatunk.

Kockázat nélkül nincs nagy hozam

Ha valaki magasabb hozamot szeretne elérni, annak bizony kockázatot kell vállalnia. Ugyanis tényleg vannak olyan lehetőségek, eszközök amikkel lehet sokat kereskni, de ez soha nem jár kockázat nélkül.

A részvény például rendkívül likvid eszköz, mert bármikor eladhatjuk, ráadásul nagy hozamot is elérhetünk vele, cserébe viszont ez jelentősebb rizikóval jár együtt.

Ugyanakkor a részvényeket is inkább hosszú távú befektetésként érdemes vásárolnunk, mert akkor jönnek ki igazán a hozamkülönbségek, például a kötvényekhez viszonyítva. Rövidtávon ugyanis jöhetnek akár nagy árfolyamesések is, és ekkor a likviditásnak köszönhetően bár eladhatjuk részvényeinket, rossz esetben azokon nagy veszteséget realizálhatunk.

Bármennyire stabil, jól működő egy cég, ha az általános piaci hangulat rossz, akkor ennek a részvénynek az árfolyama is jó eséllyel zuhanni fog. Vagy hiába termel szép nyereséget egy vállalat hosszú időn át, ha hirtelen megváltoznak a jogszabályok (mondjuk adót emelnek), vagy lassul a gazdaság növekedése, akkor a társaság is kevesebb profitot termel, ami a részvény árfolyamára is negatív hatással lesz. Vagyis futunk egy céggel kapcsolatos egyedi kockázatot, de emellett egy piaci kockázatot is.

Ezeket a bizonytalanságokat persze tudjuk csökkenteni, például azzal, ha nem csak egy cég részvényét tartjuk portfóliónkban. Eszközosztályok, régiók, sőt szektorok szerint is a minél szélesebb befektetési portfólió kialakítására kell törekednünk, amit egyedi részvényvásárlások mellett a már amúgy is jól diverzifikált befektetési alapok vásárlásával is könnyen el tudunk érni.