Putyintól is függ a kínlódó orosz cégek sorsa

Vlagyimir Putyin orosz elnök
Russian President Vladimir Putin adjusts his sunglasses during the MAKS-2005 International air and space show in Zhukovsky, some 50 kms from Moscow, 16 August 2005. Russia put its latest aerospace wares on display Tuesday as President Vladimir Putin kicked off an annual trade fair outside Moscow, telling prospective buyers that the best value for money in aviation and space technology was here.
Vágólapra másolva!
Az orosz elnök minden barátját beveti, a jegybank erőn felül önti a pénzt a piacra, Oroszországnak azonban reformok nélkül nagyon nehéz jövője lesz, de addig is próbálják lélegeztetőgépen tartani a vállalati szektort. 
Vágólapra másolva!

A központi bank hitelezi a vállalati szektort

Voronyezsi tejüzemének fejlesztésére kétmilliárd rubel (32 millió dollár - kb. 9 milliárd forint) kölcsönt kapott az EkoNiva nevű orosz agráripari vállalat. Ebben semmi szokatlan nem is lenne, ha a kölcsönt nem az orosz központi bank folyósította volna. A bank már százmilliárd rubelt (4200 milliárd forint) különített el a nyűglődő orosz ipari és mezőgazdasági vállalatok megsegítésére.

A jegybankok általában a monetáris és makrogazdasági politikát szokták nyomon követni, és hagyják, hogy a cégek egymásnak adjanak kölcsön, de nyugati szankciók miatt az orosz bankok és vállalatok egyszerűen nem tudnak megfelelő forrásokhoz jutni – írja beszámolójában a Bloomberg. Az elmúlt hónapokban az orosz jegybank és a kormány lépett elő a legfőbb hitelezővé.

Orosz jegybank nem a növekedési hitel programmal van elfoglalva, mint a magyar, hanem az életben tartó forrásokat igyekszik biztosítani a vállalatoknak Forrás: rt.com

„Gyorsan, olcsó és hosszú távú finanszírozással kell megtölteni a gazdaságot” – mondta Andrej Margolin, az orosz állami közgazdasági egyetem rektorhelyettese, Vlagyimir Putyin orosz elnök holdudvarába tartozó közgazdász.

A kormány bejelentette, hogy egy 75 milliárd dolláros állami alap 60 százalékát a legfőbb ipari és mezőgazdasági vállalatok megsegítésére költ el.

Közben arra sarkallja az orosz jegybankot, hogy terjessze ki vállalati finanszírozási programját. Ettől függetlenül, a központi bank tavaly óta már így is több tízmilliárdot pumpált az ország pénzügyi intézményeibe, segített az orosz állami olajóriásnak, a Rosneftnek, hogy vissza tudja fizetni 26 milliárd dolláros hitelét.

– mondta Bernie Sucher, az UFG vagyonkezelője.

A szankciók adta lehetőséget sem tudják kihasználni

Moszkva a nyugati szankciókra adott válaszul korlátozta az importot, a gyenge rubel viszont még jobban megdrágította a külföldi termékeket. Ez ugyan lehetőséget teremtett volna az orosz vállalatoknak arra, hogy hazai termékekkel pótolják a külföldi árut, a magas alapkamat és a külföldi tőke hiánya miatt azonban nem tudtak nyereséget kovácsolni a helyzetből.

Az EkoNivának például legalább 16 százalékos kamatot kellett volna fizetnie egy kereskedelmi banki hitel után, a jegybanki program keretében azonban 11,5 százalékos kamatra kapták meg a kölcsönt – mondta Wolfgang Bläsi a cég német anyavállalátának pénzügyi vezetője.

Az orosz jegybanki kamat alakulása tavaly szeptember óta Forrás: Tradingeconomics.com

Miután a jegybank pénzt öntött a bankrendszerbe, a hitelezőket arra szólították fel, hogy a legalább a pénz felét kormányzati projektekbe adják tovább – mondta a BCS Financial Group moszkvai stratégiai elemzője. Mindeközben a Kreml felállított egy 199 tagú listát, felsorolva „rendeszerszinten fontos” vállalatokat, amelyek elsőbbséget élveznek, ha kölcsönről van szó. Ezek közé tartoznak az állami tulajdonú energiaóriások, mint a Rosneft és a Gazprom, de találunk a listán bolthálózatot, trágyázó vállalatot és elektronikai kiskereskedőket is.

Elszalasztották a lehetőséget

Az állami befektetési alapokat is beleszámítva a Bloomberg szerint az orosz államnak mintegy 358 milliárd dollárnyi devizatartaléka van (ebben arany is szerepel), így ebből a pénzből bőven áldozhat a vállalati szektor megsegítésére. A gond csak az, hogy sok olyan cég is van a listán, amelyet rosszul irányítanak és kevésbé hatékonyak, ezért megérdemelnék, ha hagynák őket csődbe menni – mondta Bernie Sucher amerikai befektető, aki már hosszú ideje Oroszországban fektet be, a moszkvai székhelyű UFG vagyonkezelő élén. Sucher szerint ezeknek a cégeknek a megsegítése csak elhalasztja az összeomlásuk időpontját.

„Ez történt a 2008-as válság alatt is: az orosz állam pénzt öntött az egész gazdaságba, de a fontos reformokat nem hajtotta végre”

– magyarázta a szakértő.

Így minden jel szerint a Kreml ajándéka csak arra jó, hogy a Kreml még szorosabbra tudja fűzni a gyeplőt az orosz gazdaság körül, és az olyan eredménytelen állami vállalatok, mint a Rosneft csak súlyos teherként nehezednek rá a gazdaságra. Az orosz gazdasági növekedés 2012-ben kezdett elfáradni, jóval azelőtt, hogy az olajárak esése és az országgal szembeni szankciók szakadékba lökték volna a gazdaságot.

Vlagyimir Putyin minden lehetőséget kihasznál, hogy kontroll alatt tartsa az egész gazdaságot Forrás: Sergei Karpukhin/AFP/Getty

A 358 milliárd dolláros vagyon viszonylag gyorsan el fog fogyni, tekintve, hogy a tartalék már 30 százalékkal alacsonyabban van a tavalyi csúcsához képest, miután a jegybank többször is belépett a devizapiacra, hogy rubelt vásároljon.

Megy a harc a forrásokért

Ha a nyersolaj hordónkénti ára jövőre is az 50 dolláros ár közelében marad, a Kremlnek 73 milliárd dollárt fel kell használnia az állami befektetési alapokból a költségvetési hiány fedezésére. Ez az összeg jelenleg az ország nyugdíjrendszerének finanszírozására van elkülönöítve – idézi a Bloomberg Dimitrij Polevojt, az eurázsiai ING Bank moszkvai vezető közgazdászát.

Különböző projektekre mintegy 20 milliárd dollárt különítettek el, de ebből viszonylag keveset költöttek el. Egyrészt azért, mert a Kreml nagyon óvatosan porciózza ki ezt a pénzt, másrészt a bürokrácia lelassította az elosztást – mondta Polevoj.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kézi irányítása mellett juthatnak hozzá a vállalatok a pénzügyi forrásokhoz Forrás: Illustration: Braulio Amado

Elvira Nabiullina, az orosz jegybank elnöke nem szívesen terjesztené ki az EkoNivát is megsegítő hitelezési programot. Az elnökasszony júniusban azt mondta, hogy a program nem javított a magánbefektetéseken. Dimitrij Tulin, a jegybank elnökhelyettese egy lapinterjúban egyenesen azt mondta, hogy

„ha a pénzügyi rendszerünk nem fordul az anyagi termelés irányába, akkor az országunknak nincs jövője”.

Mindeközben a Kreml folyamatosan új forrásokat keres, legutóbbi találata a Rusnano nevű állami befektetési alap, amely 2011-ben jött létre azért, hogy a feltörekvő nanotechnológiai ipart támogassa. A cég egyik befektetője az SMP Bank, amely Putyin két barátjának, Borisz és Akady Rotenbergnek a tulajdona. A Rusnano július 27-én jelentette be, hogy szeretné csökkenteni az ország importált technológiától való függését. „Nincs határ, elveszik a pénzt, ahonnan csak tudják” – nyilatkozta egy kormányzati tisztviselő.