A Profession 3000 internetező bevonásával vizsgálta, hogy egy átlagos munkanap végeztével milyen gyakran fordítanak időt testmozgásra a munkavállalók, és mely demográfiai adatok befolyásolják a sportolás rendszerességét, illetve típusait.
Korábban írtunk róla, hogy a nemzetközi trendek már az irodai környezetben is az ülőmunka minimalizálása felé mutatnak, így rendre növekszik az álló munkaállomások, valamit az állva tartott meetingek népszerűsége is. Itthoz azonban - amint ez a mostani felmérésből is kiderül - egyelőre mindez a jövő zenéje.
Az eredmény szerint hiába szenved minden ötödik munkavállaló mozgáshiány következtében kialakult egészségkárosodásban, csak 50 százalékuk sportol hetente. A leggyakrabban a saját tulajdonú céggel rendelkezők, illetve a 29 év alattiak végeznek testmozgást, és csak kevés olyan vállalat van, ahol mozgásra ösztönzik a munkavállalókat.
Lakóhelyüket tekintve a fővárosiak vezetnek a mozgásban: a sportoló budapesti lakosok aránya több mint 5%-kal meghaladja a vidéki városokban élőkét. Szembetűnő, hogy az átlaggal összehasonlítva a 18-29 éves korosztály körében jóval népszerűbb a testmozgás, hiszen a felmérés szerint minden második fiatal felnőtt edz vagy fut.
A válaszadóknak mindössze tizede számolt be valamilyen munkahelyi, mozgást ösztönző rendszerről. Leginkább a nagyobb méretű, 100 főnél több alkalmazottal rendelkező cégek támogatják célzottan a sportolást leggyakrabban SZÉP-kártyával illetve edzőtermi bérlettel.
A mozgáshiány következtében kialakult egészségkárosodások listáját az elhízás, a magas vérnyomás és a gerincproblémák vezetik. Sokan nyilatkoztak úgy, hogy a fárasztó munkanap végeztével már nincs energiájuk edzeni, azonban az egészségtelen táplálkozás és a mozgás hiánya a dolgozók irodai teljesítményét is jelentősen befolyásolja - figyelmeztet a Profession elemzése.