Vállalati csődöktől lehet újra hangos a világ

2015.06.23. 17:25

Hiába imádják a hozamot a befektetők, időről időre felrémlik előttük múltbéli tévedéseik rémképe. Az amerikai kötvénypiacon éppen valami ilyesmi zajlik, az S&P legfrissebb adatai szerint ugyanis a június 17-én zárult héten 2,9 milliárd dollárt vontak ki az úgynevezett 'junk bond', azaz kockázatos kötvényalapokból. 

Átértékelődő hozamvadászat

Az elmúlt években zéróra csökkentett jegybanki alapkamatoknak köszönhetően a befektetők szinte minden olyan értékpapírt megvettek, ahol hozamot lehetett elérni. Pont így tettek az úgynevezett 'junk bond', azaz kockázatos, de magas hozamot produkálható vállalati kötvényekkel is, mondván itt a piaci átlagot meghaladó hozamot is el lehet érni, átlag fölötti kockázattal.

De az elmúlt időszakban jelentős átrendeződés ment végbe a fejlett országok állampapírpiacain, tudniillik a hozamok óriási mértékben emelkedtek, illetve egyre elérhetőbb közelségbe kerül a FED első kamatemelése is. Így nem véletlen, hogy

a befektetők a kockázatmentes hozamok emelkedésével egyre kevesebb pénzt akarnak ultrakockázatos eszközökben tartani.

Évek óta tartó hozamvadászat jellemzi a befektetőketForrás: Salome Roessler

A június 17-én zárult héten 2,9 milliárd dollárt vontak ki az úgynevezett 'junk bond', azaz kockázatos kötvényalapokból, még annál is többet, mint egy héttel korábban, amikor pedig 2,6 milliárd dollár áramlott ki ezen alapokból. 

Ezeknek a tranzakcióknak köszönhetően az előző évhez képest 40 százalékkal csökkent a tőkebeáramlás ezekbe az alapokba – a létüket azért még nem kell félteni, hiszen a nagy arányú tőkekivonás ellenére még mindig 201,5 milliárd dollárnyi vagyon pihen olyan értékpapírokban, amelyekről elképzelhető, hogy sosem fizetnek majd.

A pénzkivonás mindenesetre látványos, és egy újabb kibontakozó amerikai csődhullám okozhatja a kockázatos papírokat kezelő befektetési alapok pénzének apadását

- írja a Business Insider Wolf Richter saját, Wolf Street című blogjában megjelent írását átvéve.

Fókuszban az energiaszektor

A végtelennek hitt zéró vagy alacsony kamatok időszaka miatt nagyon sok vállalat fordult a vállalati kötvények kibocsátásán keresztüli finanszírozáshoz az alacsony kamatkiadások miatt. De ha egyszer beindul a jegybankok kamatemelési ciklusa, akkor azok a vállalatok, aki eleve a 'junk bond', azaz a kockázatos kategóriába tartoznak, hirtelen megugró finanszírozási költségekkel szembesülhetnek. Ráadásul nagyon sok cég az energiaszektorból, például a palaolaj kitermelésből kerül ki, ahol már így is óriási problémát okoz az elmúlt egy évben tapasztalt olajáresés, hisz sok esetben fel kellett függeszteni a működést vagy be kellett zárni a céget.

Az energiaszektor cégei vannak leginkább kitéve a kockázatoknakForrás: 123rf.com

Múlt csütörtökön az olaj- és gáziparban tevékenykedő Saratoga Resources kért csődvédelmet, működési nehézségeket, egy bírósági eljárást, de mindenekelőtt az egyre csak csökkenő energiaárakat megjelölve a problémák forrásaként. Ráadásul ez már a második alkalom, hogy csődvédelembe menekül a cég: 2009. március 11-én már történt hasonló a vállalattal. 

Ilyenkor a részvényeket birtoklók szinte semmit nem kapnak, a hitelezők elkezdenek marakodni a megmaradt koncokon

(például pénzzé tenni bizonyos eszközöket), de csak a biztosítékkal rendelkező hitelezők térülhetnek picit jobban.

Szerdán a szintén szénhidrogénekhez kapcsolódó iparban érdekelt (a kutak fúrásakor szolgáltatásokat végző) cég, a Hercules Offshore jelentette be, hogy tárgyalásokra kényszerül hitelezőivel, és nem elképzelhetetlen, hogy csődvédelemért folyamodik a közeljövőben. Az olaj- és gázszállításhoz csöveket gyártó Boomerang Tube a megelőző héten jelentett be hasonló lépést.

Tovagyűrűző hatások

A csődhullám viszont már nemcsak az energiaszektorban érdekelt cégeket érinti: konyhai eszközök kereskedelmével foglalkozó vállalatok éppúgy vannak a bajba került cégek között, mint autóalkatrész-gyártók.

Az idei évben eddig 20 olyan tőzsdei cég jelentett csődöt, amelyek legalább 150 millió dollárnyi eszközzel rendelkeztek. De számos olyan cég is volt, amely nem tudta teljesíteni az aktuális kamattörlesztést.

Ezekben az esetekben fennáll az esély, hogy még a hitelezőkkel sem sikerül megállapodni egy esetleges restrukturálási tervről.

Ráadásul találni olyan jól csengő vállalati neveket is a bajba jutott cégek között, mint a Molycorp, mely szintén nem tudta teljesíteni a kamatfizetést, és elkezdte a tárgyalások a hitelezőkkel.

Még nincs ok a félelemre

Wolf Richter szerint viszont egyelőre nincs ok félelemre, ezek a jelenségek csupán egy lehetséges jövő rémképei.

A pénz egyelőre tud hova menekülni a rendszerben, a befektetők szinte becsukott szemmel adják oda pénzüket, ügyet sem vetve a kockázatokra.

A riasztó jelek ellenére a vállalatok sem szoktak le a kötvénykibocsátásról. Az alapkamat alacsony, a Fed kommunikációjából nem lehet kikövetkeztetni, hogy az emelés mikor következik be.

Ha viszont az olaj- és gázipar problémái tovagyűrűznek – és mint ahogy láttuk, van némi esély erre a forgatókönyvre –, a dominó-effektust csak a csoda állíthatja meg. A Wolf Street szerzője szerint viszont „a csodák egyre ritkábbak”. Főleg akkor, ha a szaúdi Aramco olajvállalat vezére azzal válaszol egy, a termelés visszafogását (magyarul áremelést) firtató kérdésre, hogy „nyugi, van elég olajunk”.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK