Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Miközben a világ egyre nagyobb erőfeszítéssel igyekszik felvenni a harcot az Iszlám Állam (IÁ) ellen, a szervezet olajkereskedelméről is világosabb a kép. Az USA pénzügyminisztériumának hivatalnoka, Adam Szubin arról számolt be, hogy az IÁ havi mintegy 40 millió dollár értékben ad el olajat, melynek igen tekintélyes része az Aszad rezsimhez érkezik – idézi a CNBC Szubin londoni beszédét.
Miközben a két fél igyekszik elpusztítani a másikat, továbbra is több millió dolláros kereskedelmet folytatnak
– mondta a tisztviselő. Hozzátette, miközben az olaj nagy része az Aszad szíriai elnök által kontrollált területekre érkezik, a fekete arany egy részét az IÁ által uralt területeken használják föl, de bizonyos mennyiségű olaj eljut kurd régiókba, sőt Törökországba is. Egyes szállítmányok a határokon át érkeznek Törökországba – jelezte Szubin, amikor a pénz útjának részleteiről kérdezték.
Persze az Iszlám Állam jóval a világpiaci ár alatt értékesíti partnereinek az olajat, amely így nyilván alkalmi vétel a vásárlóknak is, azaz kvázi egy szimbiózis alakul ki amellett, hogy egyébként egymás ellen harcolnak a felek (a szerk.).
Szubin kijelentése azért is érdekes, mert miután Törökország lelőtte az orosz vadászgépet a múlt hónapban, Putyin elnök úgy nyilatkozott, hogy értesülései szerint komoly mennyiségű olajtermék megy a határokon át Törökországba az IÁ területeiről. Ezzel párhuzamosan
a török elnök fia visszautasította az orosz vádakat, miszerint ő és a családja profitálna az IÁ-val történő illegális olajkereskedelemből.
Nem kérdés, hogy a török határokon keresztüli áramlás lezárása fontos biztonsági komponens napjainkban, és várjuk, hogy a törökök többet tegyenek ez ügyben – mondta Szubin. Kiemelte, itt nem csak pénzügyi kérdésről van szó, de fegyverekről és a terroristák áramlásáról is.
Mindemellett az is cél lenne, hogy elvágják az IÁ kapcsolatait a nemzetközi pénzügyi rendszerrel. Ennek érdekében – mondta Szubin – az USA együtt dolgozik Irakkal, hogy bankfiókok tucatjait zárják be az IÁ területein. A tisztviselő kiemelte, hogy
az IÁ fegyveresei nagyjából 1 milliárd dollár értékű vagyont szereztek iraki és szíriai bankok kifosztásából,
mindazonáltal a fő célpontot az olajkereskedelem jelenti.
Szubin ezzel együtt igyekezett eloszlatni az azzal kapcsolatos aggodalmakat, hogy az USA miként reagál majd arra a kereskedelmi robbanásra, amely az Iránra kivetett nyugati szankciók kifutása után feltételezhető. Kiemelte, számos nyugati vállalat, beleértve európaiakat is, továbbra is aggódik azzal kapcsolatban, hogy kereskedelmet kezdeményezzen Iránnal. Fennállnak ugyanis a félelmek, hogy a szankciók egy olyan komplex rétegzettségébe futnak bele, melynek következtében a bírságok mellett akár el is vághatják magukat az amerikai pénzügyi szektortól.
Megjegyezte emellett, hogy kezdetben komoly „óvatosság és tétovázás” jellemezheti a nemzetközi bankokat. Jó példa a fent említettekre, hogy 2014-ben az USA rekord méretű bírságot szabott ki a francia BNP Paribas bankra, amely végül 9 milliárd dollárt fizetett, mivel megszegte az amerikai szankciókat Szudán, Kuba és Irán ellen.
Kiemelte, amennyiben egyszer a globális szankciókat feloldják, minden nem amerikai vállalat számára lehetségessé válnak az iráni befektetések, valamint a perzsa állammal folytatott olajkereskedelem. Mindazonáltal a terrorizmus támogatásáért kiszabott amerikai szankciók továbbra is fennállnak majd.
