Felemelték az FHB alaptőkéjét

Budapest, 2012. január 11. Felirat az FHB Bank XIII. kerület Váci úti bankfiókjának épületén. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Az FHB Jelzálogbank 4,25 milliárd forinttal 10,85 milliárd forintra emelte az alaptőkét. A zárt körben megvalósult ügylet révén kibocsátott papírokat nem vezetik be a Budapesti Értéktőzsdére.

Az Igazgatóság döntése és a megadott határidőig beérkezett, az új részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállaló nyilatkozatok alapján az alaptőke emelés 14 163 430 darab, egyenként 100 forint névértékű és 717 kibocsátási értékű, névre szóló osztalékelsőbbségi „B" sorozatú részvény, valamint 2 832 686 darab, egyenként 1000 forint névértékű és 7170 forint kibocsátási értékű, névre szóló „C" sorozatú törzsrészvény zártkörű kibocsátásával emelte meg az alapjtőkéjét

Budapest, 2012. január 11. Felirat az FHB Bank XIII. kerület Váci úti bankfiókjának épületén. MTI Fotó: Máthé Zoltán Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Az új részvények kibocsátási értékét az FHB részvények – a 2015. december 28-i rendkívüli közgyűlés előterjesztésének közzétételi időpontjában, azaz 2015. december 4-én számított – 180 napos forgalommal súlyozott átlagos tőzsdei árfolyama alapján határozták meg

Új részvények

A „B" sorozatú osztalékelsőbbséget biztosító részvények tulajdonosát a részvényesi jogok az osztalékjog és a szavazati jog gyakorlása körében azzal az eltéréssel illetik meg, hogy a részvényesek között felosztható adózott eredményből a „B" sorozatú osztalékelsőbbséget biztosító részvények tulajdonosa az „A" sorozatú törzsrészvény után járó osztaléknál

10 százalékkal nagyobb mértékű osztalékra jogosult,

illetőleg a „B" sorozatú osztalékelsőbbséget biztosító részvények tulajdonosát szavazati jog nem illeti meg.

Ha a bank valamely üzleti évében nem fizet osztalékot, az osztalékelsőbbségi részvények tulajdonosait az „A" sorozatú törzsrészvényekhez kapcsolódó szavazati joggal egyenlő mértékű szavazati jog illeti meg, mely jogot a következő üzleti évre vonatkozó éves beszámoló elfogadásáig korlátozás nélkül jogosultak gyakorolni. A későbbi évek eredményéből az elmaradt osztalék nem pótolható.

A „C" sorozatú törzsrészvények tulajdonosát az „A" sorozatú törzsrészvényekhez fűződő jogokkal azonos jogok illetik meg.

Perel az állami vagyonkezelő

Az állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szerdán a bírósághoz fordult, azt kérve, hogy a jogellenes társasági határozatokat helyezze hatályon kívül, és végrehajtásukat már most függessze fel.

Az állam nevében eljáró nemzeti vagyonkezelőnek a tőkeemelés megelőzően az FHB-ban 7,32 százalékos részesedése volt 4 millió 832 ezer 225 részvénnyel. Részvényesként az állam az FHB közgyűlésén kezdeményezte, hogy a tőkeemelés során a már meglévő részvényeseket a tulajdonosi részesedésük arányában elsőbbségi jegyzési jog illesse meg. A közgyűlés azonban ezt a javaslatot elutasította.

Az MNV az állam kisebbségi részvényesi jogainak védelme érdekében bírósághoz fordult az FHB társasági határozatainak hatályon kívül helyezése érdekében, és kérte a bíróságot, hogy a határozatok végrehajtását függessze fel. Az állami vagyonkezelőnél abban bíznak, hogy a bíróság kedvező döntése esetén valamennyi kisrészvényes elsőbbségi részvényjegyzési joga megnyílik, és szándéka szerint részt vehet a tőkeemelésben.

Az MNV lépésére reagált az FHB, jelezve, hogy a bank tulajdonosai a 2015. december 28-án megtartott közgyűlésén nem döntöttek a részvényeseket megillető jegyzési elsőbbség kizárásáról. Erről ugyanis már 2014-ben határoztak: kizárták a részvényesek jegyzési elsőbbségét abban az esetben, ha az igazgatóság a közgyűlés felhatalmazása alapján dönt a Társaság alaptőkéjének a felemeléséről.

Ezt a határozatot 2014. április 28-án 99,81 százalékos igen szavazattal fogadták el, és az előterjesztést a maga idején a Magyar Állam nevében eljáró MNV is támogatta. Vagyis ez a határozat valamennyi jelenlegi nagy- illetve kisrészvényes jegyzési elsőbbségét kizárta az Igazgatóság tőkeemelési döntése esetén, így az nem az MNV ellen irányul.

Az új „B" és „C" részvénysorozatokat nem vezetik be a tőzsdére.

Az új részvények elsőként a 2016. üzleti év eredményéből jogosítanak osztalékra.

Nő a tőketartalék

Az új részvények ellenértéke (kibocsátási értéke), azaz mindösszesen 30 465 537 930 forint a bank témában kiadott közleménye szerint 2015. december 30-án megtörtént. Ezzel

a 6 600 001 000 forintos alaptőke 10 849 030 000 forintra emelkedett,

tehát az alaptőke emelés mértéke 4 249 029 000 forint volt.

Az új részvények névértéke és kibocsátási értéke közötti különbözet, azaz mindösszesen 26 216 508 930 forint tőketartalékba kerül. A 2015. szeptember 30-i adatok alapján a konszolidált IFRS szerinti saját tőke ezzel 82,3 milliárd forintról 112,7 milliárd forintra emelkedett.