A múlt csak május 22-én kezdődik, addig a hirtelenség és a piros betűs ünnepek többször a vasárnapi vásárlás útjába állnak. A boltzár eltörlése után egyre több üzlet jelentette be, mikortól nyit ki vasárnaponként, a házhoz szállítás is újra beindul. A plázákban sok üzlet inkább zárva maradna, de nem tehetik. A villanyos dolgozók bejelentették a sztrájkhelyzetet, a Tesco fizetésemelést ajánl a dolgozóinak, a NAV-osok bére biztosan emelkedik. A kormány év végén elkezdené leépíteni a közfoglalkoztatottakat. Egyre több ágazat áll sorba áfacsökkentésért, Varga Mihály szerint általános csökkentésre nincs pénz. A nyugdíjasok kiakadtak, mert a kormány csak annyi nyugdíjemelést adna, amennyi az infláció. Ez volt a héten a gazdaságban.
A vasárnapi boltzárat kevesebb mint egy hét alatt törölte el a kormány és a parlament, de jóval tovább tart majd, amíg minden visszaáll a régi kerékvágásba, és igazán beindulhat a vasárnapi vásárlás. Április 24-től vasárnaponként már a Metro-áruházak többsége, az Aldik, a Lidl-üzletek és a Sparok is nyitva lesznek. A Praktikerekben május 8-tól lehet csempét nézegetni, az IKEA-ban pedig május 22-től lehet vasárnap is vásárolni. Ebben a cikkben gyűjtöttük össze, hogy a nagyobb üzletek melyik vasárnaptól nyitnak újra.
A múlt még nem kezdődik el
A munkavállalókat az április 17-ei vasárnapra még nem lehetett beosztani, csak abban az esetben, ha számukra a rendkívüli munkavégzés szerinti díjazást biztosították. A boltzár eltörlése április 16-án, szombaton lépett életbe, a jogszabály pénteken jelent meg a Magyar Közlönyben, a legtöbb üzlet egy-két nap alatt nem tudott reagálni az új helyzetre.
Május 1-je és 15-e piros betűs nap (a munka ünnepe és pünkösd), az üzletek a boltzártól függetlenül nem nyithatnak ki. A boltzár eltörlésétől május 22-éig ugyan öt vasárnap van a naptárban, a boltok mégis csak két vasárnapon tudnak kinyitni. Vagyis a gyakorlatban a május 22-ei vasárnaptól áll vissza az élet a régi rendbe.
Újranyitnak a plázák
Bezárástól tartanak azok az üzlettulajdonosok, akik a plázákban lévő nem kereskedelmi tevékenységet folytató üzleteiket nem akarják kinyitni vasárnaponként. Vannak olyanok, akik megszokták és megszerették a vasárnapi boltzárat, féltik az alkalmazottaikat, de nem mernek szembemenni a bevásárlóközpontok vezetésével, mert azonnal szerződést bontanának velük.
A plázákban lévő üzletek bérleti szerződései kötelező nyitvatartási időről rendelkeznek, vagyis kötelezték a bérlőket, hogy a bérbeadó által meghatározott nyitvatartási idővel megegyezően tartsák nyitva boltjaikat.
Újranyit az internet
A webáruházak is levehetik a zárva táblát, mivel rájuk is vonatkozott a tavaly március 15-e után életbe lépő vasárnapi boltzár eltörlése. Azok, akik a boltzár előtt vasárnap is házhoz szállítást vállaltak, ismét kiviszik a hét utolsó napján a megrendelt termékeket.
Újra lesz bérpótlék
A boltok vasárnapi újranyitásához összességében több ezer munkavállaló felvételére és több tízmilliárd forint bérpótlék kifizetésére van szükség, mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Világgazdaságnak.
A Tesco több fizetést ígér
Közeledtek az álláspontok a Tesco vezetése és a szakszervezetek között. Az április 18-ai bértárgyalásokon a munkáltató 17-–22 százalékos béremelést ígért az árufeltöltőtől a pénztárosig, a hentestől a pékekig - mondta Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke. Az emelt bért a nyári hónapokban, júniusban vagy júliusban kaphatják meg először az alkalmazottak.
A KDFSZ elnöke azt mondta, a bértárgyalások még zajlanak, mivel szeretnék elérni, hogy a munkáltató vállaljon garanciát arra, hogy a béremelés folyamatos legyen, és ne álljon meg a nyári 15 százalékos bérfejlesztésnél. A vasárnapi pótlékról ezúttal nem esett szó.
Az államtitkár kevesebb közmunkást ígér
2016 őszétől várhatóan megkezdődik a közfoglalkoztatottak leépítése, ami a bürokráciacsökkentés következő lépcsőfoka lesz, mondta Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára elmondta, ma a 4,7 millió munkavállaló közül 1,1 millió közfoglalkoztatott, a kormány azt szeretné, ha a közmunkások a munkaerőpiacon találnának maguknak állást.
A szakszervezet sztrájkkal fenyeget
A 2016. évi bértárgyalások folytatását kezdeményezik a villamosenergia-ipari munkáltatók a szakszervezeteknél - tájékoztatott az EDF Démász, az E.ON csoport, az Elmű-Émász társaságcsoport és az MVM-csoport. Az ágazati szakszervezet szerint közelebb vannak a megállapodáshoz, de bejelentették a sztrájkhelyzetet. Ha nem tudnak megállapodni a munkáltatókkal, és a bíróság időben megállapítja az elégséges szolgáltatás mértékét, májusban jöhet a sztrájk.
A NAV béremelést ad
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal azon alkalmazottai, akik a NAV-törvény alá tartoznak, három lépésben 50 százalékos, a munka törvénykönyve alá tartozó dolgozók pedig egyszeri 30 százalékos béremelést kapnak, illetve jelentősen átalakul az illetményrendszer is, jelentette be Tállai András, a NAV vezetője. Életpályamodellt vezetnek be az adóhivatali dolgozók számára is. Tállai András később azt is elárulta, hogy a NAV-osok bére várhatóan júliustól emelkedik.
A NAV ránéz az online seftelőkre
Az adóhatóság rászáll a közösségi adok-veszek oldalakra is. Lapértesülés szerint a NAV-osok kis tételben vesznek majd termékeket a különböző csoportokban olyan tagoktól, akik több terméket is árulnak.
Egy jó poszt minden pénzt megér?
A Facebook azzal az ötlettel állhat elő a közeljövőben, hogy egyes felhasználók pénzt kérhetnének, hogy lássuk a bejegyzéseiket. A Verge magazin egy kérdőívben szúrta ki a Facebook tervét. A cég arról érdeklődött a felhasználóknál, hogy mit szólnának ahhoz, ha pénzt kérhetnének egyes tartalmakért.
Magas az áfa, de kell a pénz az államnak
Lehet, hogy a Facebook egy része fizetős lesz, viszont valószínűleg olcsóbb lesz a baromfihús, a tej, a tojás és az étterem. Legalábbis Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szerint a 2017-től tervezett áfacsökkentés következtében egy családnál évi 35-40 ezer forinttal marad több pénz.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt mondta a Figyelőnek, szerinte magas a 27 százalékos áfa, csökkentésére azonban nincs szabad forrás a 2017-es költségvetésben. A kormány hosszú távú szándéka az áfa felső kulcsának 25 százalékra vagy az alá csökkentése.
Egy mindenkiért, mindenki az áfacsökkentésért
Fazekas Sándor azt állította a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. évértékelő rendezvényén, hogy a kormány már foglalkozik a halhús áfájának csökkentésével. A miniszter szerint célszerű lenne a halhús esetében is 5 százalékra csökkenteni az áfát.A zöldség-gyümölcs termelők aggódnak, hogy a tej- és a húsáfacsalással foglalkozó csoportok átnyergelnek a kertészeti termékekre, növelve az áfacsalt áruk arányát és mennyiségét,további versenyhátrányt okozva ezzel a hazai zöldség-gyümölcs termelőknek.
Kis infláció, kis nyugdíjemelés
Varga Mihály bejelentette, hogy a nyugdíjasok 2017-ben az infláció előre jelzett mértékével megegyező nyugdíjemelésre számíthatnak, mert a költségvetés készítésekor cél, hogy az ellátások megőrizzék reálértéküket.
A Nyugdíjasok Országos Szövetsége tiltakozott a tervezett nyugdíjemelés mértéke, módja és indoklása ellen. A szervezet kifogásolta, hogy egyeztetés nélkül döntött a kormány az emelés mértékéről. Elkeserítőnek nevezték, hogy a rendszerváltás utáni időszakban - amióta létezik szabályozott évenkénti nyugdíjemelés - 2017-ben fogják a legalacsonyabb nyugdíjemelést kapni, és felháborítónak tartják, hogy a tervezett intézkedés indoklására olyan érveket hozott a kormány, amelyeknek véleményünk szerint nincs közük a nyugdíjasok fogyasztói szokásaihoz”.
Azt már mi tesszük hozzá, hogy az átlagos inflációt főleg az üzemanyagok ára húzza le, az élelmiszerek például jobban drágulnak.
Már nem drágul tovább
Az autótulajdonosok egyik szeme sírhat, a másik nevethet. 2016 első negyedévében a személygépkocsikra kötött kgfb-szerződések éves díja 31 600 forint volt, ami 31 százalékkal haladja meg a tavaly ilyenkor regisztrált 24 100 forintos összeget. Viszont úgy tűnik, az árak legalább már stagnálnak, nem emelkednek tovább.
Annak a statisztikának hiszek...
Egy felnőttre számolva 88 ezer forint, két felnőttre és két gyerekre számolva 255 246 forint lett volna a létminimum 2015-ben azzal a módszertannal számítva, amit a KSH már nem használ. A régi módszertannal a Policy Agenda számolta ki a létminimumot.
Korrupcióban díjnyertes
Magyarországon a cégvezetők harmada szerint elfogadható ajándékot vagy szívességet adni egy üzlet megszerzéséért cserébe, ez az arány a régióban 17 százalék, a fejlett piacokon pedig nyolc. A cégvezetők kétharmada szerint az állam nem lép fel hatékonyan a korrupció ellen. A magyar cégvezetők 66 százaléka szerint sok a vesztegetési ügy, a kelet-európai átlag 46 százalék, derült ki a kétévente kiadott Globális Visszaélési Felméréséből.
Jók a számok
A Nemzetgazdasági Minisztérium közölte, hogyan áll az államháztartás. A központi alrendszer január-márciusi hiánya 125,8 milliárd forint volt, amely a legalacsonyabb az elmúlt másfél évtizedben, és jóval kevesebb a tavaly első negyedéves 536,7 milliárd forintnál. A márciusi hiány 140,8 milliárd forintot tett ki, egy éve 226 milliárd forint volt. 2016-ban az Eurostat szerint az államháztartási hiány, valamint az államadósság is csökkent a bruttó hazai termékhez, azaz a GDP-hez mérten az Európai Unióban és az euróövezetben.