Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A MAZARS szakértői szerint bár 2016-tól szűkült az innovációsjárulék-fizetésre kötelezettek köre, erről sok vállalkozás egyszerűen nem vett tudomást és feleslegesen fizetett.
Csizmadia Heléna, a MAZARS adóigazgatója szerint a bizonytalanság, kell-e fizetni az adott vállalkozásnak, sok millió fölöslegesen kifizetett adóforintban mérhető. „Sajnálatos, hogy az elmúlt öt évben sokszor változó szabályozás negatív következményei egy egyébként is sérülékeny, forráshiányos kis- és mikrovállalati kört érintenek” – mutatott rá.
A szakértő elmondta: a járulékfizetésre kötelezettek körébe a kkt-k, bt-k, kft-k és rt-k tartoznak, az irányadó jogszabály pedig a Kkv-törvény (2004. évi XXXIV. törvény).
A MAZARS szerint
a kis- és mikrovállalkozások sohasem voltak innovációs járulékfizetésre kötelezettek.
Az innovációs járulék jogszabályi hátterét pedig elsősorban a 2003. évi XC. innovációs alapról szóló törvény (Atv.) tartalmazza. (Ez a törvény határozza meg az innovációs járulék célját is: az ország új ismereteken alapuló versenyképességét és fenntartható fejlődését kell biztosítania, különös tekintettel a kutatás-fejlesztés kiszámítható finanszírozására.)
2012 előtt az Atv. pontosan meghatározta, hogy a kis- és mikrovállalkozásokat csak a Kkv törvény alapján kell besorolni.
Vagyis ezeket a gazdasági társaságokat – a járulékfizetés szempontjából – elegendő volt önállóan (kapcsolódó és partnervállalkozások nélkül) megvizsgálni.
(A kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. A mikrovállalkozások összes foglalkoztatotti létszáma pedig 10 főnél kevesebb, és éves nettó árbevételük vagy mérlegfőösszegük legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.)
A 2012-től megváltozott jogszabályi háttér miatt azonban
2012 és 2015 között a gazdasági társaságokat már nem csak önállóan, hanem kapcsolt és partnervállalkozásaikkal együtt
kellett vizsgálni és besorolni. Ezért sok olyan cég, amely a korábbiakban nem fizetett innovációs járulékot, hirtelen kötelezetté vált.
Újabb fordulatot hozott az ügyben, hogy 2014-ben a parlament új innovációs törvényt fogadott el (2014. évi LXXVI. törvény). Ennek 2015. január 1-jei hatályba lépésével a régi szabályozáshoz hasonlóan
újra egyedileg
– partner- és kapcsolódó vállalkozásaiktól elkülönülten – kell megvizsgálni, hogy egy adott vállalkozás innovációsjárulék-fizetés szempontjából kis- vagy mikrovállalkozásnak minősül-e.
Így amikor a vállalkozás azt vizsgálja, megfelel-e a törvényben meghatározott limitnek, már nem kell a cégcsoport vonatkozó adataival számolni. Csak az adott vállalkozás létszámát, mérlegfőösszegét és árbevételét kell figyelembe vennie.
Csizmadia Heléna adóigazgató hozzátette, mindezek miatt 2015-től kezdve
jelentősen szűkült az innovációs járulék megfizetésére kötelezettek köre,
de mivel több vállalkozás átsiklott a törvényváltozás felett, van, aki 2015-re is számolt innovációs járulékkal, és be is fizette.
Az innovációs járulékot a társasági adóval egy időben kellett bevallani. A befizetett előleg és az innovációs járulék tényleges éves összege közötti különbözetet ugyancsak május 31-éig kellett befizetni, illetve
a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.
Aki tehát az idei bevalláskor megállapította, hogy 2015-től már nem alanya az innovációs járuléknak, az a beadott bevallásában már vissza is igényelhette a korábban előlegként megfizetett összeget.
„Akkor sincs azonban semmi veszve, ha minderre csak a bevallás benyújtást követően derült fény.
Önellenőrzés benyújtásával még mindig rendezhető
és visszakérhető a tévesen befizetett járulék” – mutatott rá Csizmadia Heléna.
A szakértő óvatosságra int: az adókötelezettség szempontjából fontos kkv-kritériumokat (foglalkoztatottak, mérlegfőösszeg) ugyanis az adóév első napján elérhető beszámoló adataival kell összevetni.
Ez a legtöbb adózó esetében a 2013. évi beszámolót jelentette. Ha ennek alapján alatta marad a fenti határértékeknek, akkor a 2015. év tekintetében nem lesz innovációs járulék fizetésére kötelezett – magyarázta a szakértő.
