Egy év maradt hátra a 2024-es nyári olimpiai és paralimpiai helyszín kiválasztásáig, és egy hónap a pályázat második részének benyújtásáig. Javában tart a munka, a budapesti pályázatot koordináló cég vezérigazgatója, Fekete Miklós szerint a magyar fővárossal komolyan számolnak a versenytársak. Döntés 2017 szeptemberében, de hol tartunk most?

A végleges pályázati anyagot jövő februárban kell majd leadni, és szeptember közepén, Limában lesz az a közgyűlés, ahol a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagjai döntenek majd a 2024-es rendező városról. A pályázatot koordináló cég, a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. most a pályázati anyag második részén dolgozik, amely az irányításról, a jogi háttérről, illetve a finanszírozási tervekről szól – ezt kell leadni október elejéig.

Elég bonyolult vállalkozás egy olimpia, és a NOB a múltbeli tapasztalatokra alapozva a rendező városoktól olyan garanciális biztosítékokat kér, amelyek a játékok színvonalát, szervezettségét biztosítják. Ez a fő csapásirány ebben a leadandó anyagban” – mondta az Origónak a pályázatért felelős cég vezérigazgatója, Fekete Miklós. A NOB-nál ugyanis szeretnék azt látni, hogy mik azok a garanciák, amik egy olimpia lebonyolítását lehetővé teszik. Itt a legkülönfélébb garanciákra kell gondolni, több mint 50 különböző biztosítékra, egészen a létesítmények közelében fellelhető hirdetési felületektől a különböző helyszínek használati jogáig.

Már most több tízezer oldalból áll a pályázati anyag

A pályázati dokumentáció második részének leadási határidejéig még éppen egy hónap van hátra, de már így is egy könyvtárnyi szakmai anyag született: eddig 17 ezer dokumentumot írtak, több ezer napot és több százezer munkaórát dolgoztak a magyar és külföldi tanácsadók a budapesti pályázaton.

A pályázaton három világszerte elismert, az olimpia világát jól ismerő cég több mint 100 hazai és külföldi szakértője dolgozik. A budapesti pályázat sikeréért

  • az Event Knowledge Services SA (EKS),
  • az M-Intergrated Solution Ltd. (M-IS),
  • és a PricewaterhouseCoopers Magyarország Kft. (PwC)

dolgozik. A fenti konzorciumot nyílt nemzetközi közbeszerzési pályázaton választották ki. A megbízási díj összesen nettó 5,15 milliárd forint – ez az összeg már része a korábban kormányhatározatban, a 2016-os és a 2017-es évre elfogadott 15 milliárd forintos keretnek. A három tanácsadó cég a teljes olimpiai pályázati anyag elkészítésében, 2017 szeptemberéig vesz részt.

„Ez a világ egyik legnagyobb projektje” – mondta Fekete Miklós kiemelve, hogy azért is rendkívül komplex egy olimpia megszervezése, mert a szállások helyzetét, a közlekedést, a finanszírozást, a költségvetést, az értékesítést, a szponzorációt, a logisztikát, a jogi helyzetet vagy épp az adózási kérdéseket is mind figyelembe kell venni, és gyakorlatilag nincs olyan terület, amivel nem kell foglalkozni.

Ekkora projekt Magyarországon talán még nem volt.”

A NOB reformprogramjának, az Agenda 2020 szellemiségének megfelelően a Budapest 2024 Zrt. csak azokra a feladatokra alkalmaz nemzetközi tanácsadókat, amelyekre az itthoni tudás, tapasztalat nem biztosított – ahol lehetséges, ott magyar szakemberek látják el a pályázati feladatokat.

A világ egyik legnagyobb projektjeForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Michael Kappeler

A tanácsadók feladata nagyon szerteágazó: eddig 9 minisztériummal, 30 állami szervezettel, 62 hazai és nemzetközi sportszervezettel, 9 önkormányzattal, üzleti és társadalmi szervezetekkel, NOB-tagokkal és az olimpiai család meghatározó szereplőivel, nemzeti olimpiai bizottságokkal és nemzetközi és hazai médiaközvetítőkkel és szponzorokkal folytattak különböző témákban egyeztetéseket.

Hiába lenne 8 év múlva az olimpia, a NOB felé már most garantálni kell, hogy ha Budapest nyer, akkor lesz elég sportlétesítmény, hirdetési felület és nem utolsósorban szállodai szoba. A pályázathoz 40 sportlétesítmény használatáról és 1200 ingatlan hirdetési felületeivel kapcsolatban kellett beszerezniük garancialeveleket.

Újraszámolják a költségeket

„Az is a pályázati munka része, hogy folyamatosan egyeztetünk egyrészt a NOB-bal, másrészt a nemzetközi, illetve a hazai sportági szövetségekkel, így finomodik a helyszínkiosztás, ezek alapján pedig újrakalkuláljuk a költségvetést is, ez is most folyik” – mondta Fekete Miklós.

Fekete Miklós, a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. vezérigazgatójaForrás: Origo

Ez is több hónapos megfeszített munka, hiszen a részletes olimpiai költségvetés elkészítéséhez több mint 1000 tételt kell átvizsgálniuk.

Kompakt olimpiát hoznának Budapestre

Néhány héttel ezelőtt Rióban, a magyar pályázat nemzetközi sajtótájékoztatóján kompakt, emberközpontú és kezelhető méretű olimpiát ígért Fürjes Balázs, a pályázat elnöke. Mizsér Attila, a Budapest 2024 Zrt. sportigazgatója, olimpiai aranyérmes és világbajnok öttusázó pedig arról beszélt, hogy egymáshoz közeli helyszínekre számíthatnának a játékokra érkezők, néhány helyszínhez a Dunán lehetne eljutni. Az egész város egy fantasztikus olimpiai park lenne” – fogalmazott arra utalva, hogy a versenyhelyszínek között gyalog is lehetne közlekedni.

Ha ez megvalósul, nagy siker lehet a látogatók és a sportolók körében is, hiszen Rióban sokszor órákat kellett utazni a különböző stadionok között a hatalmas dugókban. A közlekedési káosz miatt a nézőknek gyakran dönteniük kellett, hogy melyik versenyt nézzék meg, még akkor is, ha 4-5 óra különbséggel kezdődtek.

Budapest látképe a budai várbólFotó: Polyak Attila - Origo

Fekete Miklós az Origónak elmondta, a NOB lehetőséget biztosított Rióban, hogy betekintsenek a színfalak mögé. „Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy minél pontosabb és megalapozottabb pályázatot adjunk be. Sokat lehetett tanulni abból, hogy mi az, ami Rióban jól működött, és mi az, ami talán kevésbé. Ennek a tanulságait folyamatosan be is építjük a pályázati anyagokba” – mondta a pályázatot vivő cég vezérigazgatója.

Szerinte a versenytársak – Párizs, Róma és Los Angeles – komolyan veszik a magyar pályázatot, sőt, Budapestet esélyes városnak tartják. „Nagyon sikeres olimpián vagyunk túl, és azt gondolom, hogy komolyan számolnak velünk a versenytársak is” – mondta Fekete Miklós. Magyarország egyébként a 12. helyen zárt az éremtáblázaton, és megelőzte például a házigazda Brazíliát is.

A pályázás menetrendjének fontosabb, még hátralévő állomásai
2016. október 7.: A pályázati dokumentáció második részének benyújtása – irányítás, jogi háttér, finanszírozási tervek.
2016. december: A NOB lezárja a pályázat második szakaszát, ismét megerősíti a pályázó városokat.
2017. február 3.: A pályázati dokumentáció harmadik részének benyújtása – lebonyolítást érintő kérdések.
2017. február–június: A NOB elemzi a dokumentációt, és ellátogat a pályázó városokba.
2017. július: Közzéteszik az értékelő bizottság jelentését.
2017. július: A pályázó városok reagálnak az értékelésekre, valamint tájékoztatják a NOB-tagságot és az olimpiai sportágak nemzetközi szövetségeinek képviselőit.
2017. szeptember 15.: A végrehajtó bizottság a NOB-tagság elé terjeszti a pályázók névsorát, majd Limában kiválasztják a 2024-es játékok házigazdáját.